Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Favartné - Fáy Ágoston - Fáy András
Favariné, operett 3 felv. Irta: Offenbach Jacques. Bem. a Népszínházban, 1879. nov. 13-án, Blaha Lujzával. Fáy Ágoston, consiliárus, 1794. július havában »a magyar Jádzó-színnek megörökítésére szolgáló tőkepénzek kipótolására« 1000 Rhsrtot ajánlott fel. Fáy András (faji), földbirtokos, író, nemzetgazdász, a M. Tud. Akadémia tiszteletbeli s igazgató tanácsának és a Kisfaludy Társaság tagja, a Hazai Első Takarékpénztár örökös tiszteletbeli aligazgatója, a magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legmunkásabb tagja, sz. 1786. máj. 30-án, Kohányon (Zemplén vm.), megh. 1864. júl. 26-án, Pesten. 1793-ban Sárospatakon kezd iskolába járni, 1798-ban pedig beiratkozik a pozsonyi ág. ev. lyceumba. 1803-ban újra visszamegy Patakra, hol jogot hallgat. 1804-ben Pestre jön és patvarista lesz, de ügyvédi gyakorlatot nem folytat; inkább színházba jár, felkeresi az írók társaságát. 1810—1812-ig a vármegyénél vállalt állást, 1818-ban visszavonult Gombára gazdálkodni, majd pedig hogy egészen az irodalomnak élhessen. 1823-ban Pestre költözött saját házába. Itt gyűltek össze az akkori irodalom jelesei: Szemerey, Vörösmarty, Mokry Benjamin, Vitkovics, Kisfaludy Károly. Erős gyakorlati érzékével, széleskörű ismereteivel és nagy fogékonyságával fölismerte kulturális elmaradottságunkat és 1825-ben gróf Széchenyinek javaslatot terjesztett elő, hogy egy állandó magyar színház mihamarabb fölépüljön. 1831-ben tagja volt annak az állandó küldöttségnek, amely a Nemzeti Színház fölépítése érdekében alakult. 1834—1835-ben a budai színtársulat igazgatója volt, úgyszintén munkás tagja volt az Akadémia játékszíni küldöttségének, mely feladatai közé sorozta a drámai irodalom fejlesztését. A nemzeti színészetnek egész életében lelkes apostola maradt és hanyatló éveiben is fáradhatlanul buzgólkodott a színházért, melynek fontos szolgálatot tett. Színdarabjai: »Régi pénzek«, vj., 1824.; »A mátrai vadászat«, társ. vj. 3 felv., 1860. máj. 30., Pesten, Nemzeti Színház; »A két Báthory«, hist. színj. 5 felv. Miskolc, 1833. márc. 16; »A külföldiek«, vj. 2 felv., Kassán, 1838. máj. 9.; »Az időjós«, vj. 1 felv., 1860. júl. 18., Pesten, Nemzeti Színház; »Asszonyok oskolája«, vj. 5 felv., írta: Moliere—Kotzebue. (Ford.) Előadták: 1811. márc. 10., Pest; »Régi szerelem nem avul el«, vj.: »Prolog a budai magyar színpadon«, 1834. jan. 1. Szavalta Megyeri Károly. Azonkívül számos színházi szakcikket írt, melyek közül legnevezetesebbek: »Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten megalapítani?« (Jutalmazott felelet a M. Tud. Akadémia kérdésére, Buda, 1834. E műben utal arra, hogy összesen 376.665 írtra van szükség az állandó színház megépítéséhez.) »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a M. Tud. Társaság 1833- beli ezen kérdéseire.« (Kállay Ferenc és Jakab István feleleteivel szemben 30 arany jutalomban részesült.) »Nyílt szó az országos színház ügyében.« (Pesti Hirlap, 1811., 19—20. sz.) »Apró figyelmeztetés nemzeti színházunk ügyében.« (Pesti Divatlap, 1846.) »Magyar színészek múltjából.« (Nemzeti Színházi Nyugdíjintézeti Naptár, 1858.) »Hogyan kell megítélni a színészt?« — »A nemzeti színészet viszontagságai.« (Magyar Színházi Lap, 1860.) *1