Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)

F - Favartné - Fáy Ágoston - Fáy András

Favariné, operett 3 felv. Irta: Offen­bach Jacques. Bem. a Népszínházban, 1879. nov. 13-án, Blaha Lujzával. Fáy Ágoston, consiliárus, 1794. jú­lius havában »a magyar Jádzó-színnek megörökítésére szolgáló tőkepénzek kipóto­lására« 1000 Rhsrtot ajánlott fel. Fáy András (faji), földbirtokos, író, nemzetgazdász, a M. Tud. Akadémia tisz­teletbeli s igazgató tanácsának és a Kis­faludy Társaság tagja, a Hazai Első Ta­karékpénztár örökös tiszteletbeli aligaz­gatója, a magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik leg­munkásabb tagja,­ sz. 1786. máj. 30-án, Kohányon (Zemplén vm.), m­egh. 1864. júl. 26-án, Pesten. 1793-ban Sárospatakon kezd iskolába járni, 1798-ban pedig be­iratkozik a pozsonyi ág. ev. lyceumba. 1803-ban újra visszamegy Patakra, hol jogot hallgat. 1804-ben Pestre jön és pat­­varista lesz, de ügyvédi gyakorlatot nem folytat; inkább színházba jár, felkeresi az írók társaságát. 1810—1812-ig a várme­gyénél vállalt állást, 1818-ban visszavonult Gombára gazdálkodni, majd pedig hogy egészen az irodalomnak élhessen. 1823-ban Pestre költözött saját házába. Itt gyűl­tek össze az akkori irodalom jelesei: Sze­­merey, Vörösmarty, Mokry Benjamin, Vitkovics, Kisfaludy Károly. Erős gya­korlati érzékével, széleskörű ismereteivel és nagy fogékonyságával fölismerte kulturális elmaradottságunkat és 1825-ben gróf Széchenyinek javaslatot terjesztett elő, hogy egy állandó magyar színház mi­hamarabb fölépüljön. 1831-ben tagja volt annak az állandó küldöttségnek, amely a Nemzeti Színház fölépítése érdekében ala­kult. 1834—1835-ben a budai színtársu­lat igazgatója volt, úgyszintén munkás tagja volt az Akadémia játékszíni kül­döttségének, mely feladatai közé sorozta a drámai irodalom fejlesztését. A nem­zeti színészetnek egész életében lelkes apos­tola maradt és hanyatló éveiben is fárad­­hatlanul buzgólkodott a színházért, mely­nek fontos szolgálatot tett. Színdarabjai: »Régi pénzek«, vj., 1824.; »A mátrai vadászat«, társ. vj. 3 felv., 1860. máj. 30., Pesten, Nemzeti Szín­ház; »A két Báthory«, hist. színj. 5 felv. Miskolc, 1833. márc. 16; »A külföldiek«, vj. 2 felv., Kassán, 1838. máj. 9.; »Az időjós«, vj. 1 felv., 1860. júl. 18., Pesten, Nemzeti Színház; »Asszonyok os­kolája«, vj. 5 felv., írta: Moliere—­Kotzebue. (Ford.) Előadták: 1811. márc. 10., Pest; »Régi szerelem nem avul el«, vj.: »Prolog a budai magyar színpadon«, 1834. jan. 1. Szavalta Megyeri Károly. Azonkívül számos színházi szakcikket írt, melyek közül legnevezetesebbek: »Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten megalapítani?« (Jutalmazott felelet a M. Tud. Akadémia kérdésére, Buda, 1834. E műben utal arra, hogy összesen 376.665 írtra van szükség az állandó színház meg­építéséhez.) »Magyar játékszíni jutalma­zott feleletek a M. Tud. Társaság 1833- beli ezen kérdéseire.« (Kállay Ferenc és Jakab István feleleteivel szemben 30 arany jutalomban részesült.) »Nyílt szó az or­szágos színház ügyében.« (Pesti Hirlap, 1811., 19—20. sz.) »Apró figyelmeztetés nemzeti színházunk ügyében.« (Pesti Di­vatlap, 1846.) »Magyar színészek múltjá­ból.« (Nemzeti Színházi Nyugdíjintézeti Naptár, 1858.) »Hogyan kell megítélni a színészt?« — »A nemzeti színészet vi­szontagságai.« (Magyar Színházi Lap, 1860.) *1

Next