Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)

G - Gaál Annie - Gaál Anal - Gaál Béla - Gaál Béla - Gaál Dezső - Gaál Ferenc - Gaál Ferenc - Gaál Franciska

­ Gaál Annie, színésznő, sz. 1908-ban, Budapesten. Középiskolai tanulmányait is itt végezte, majd­ a Színészegyesület iskolá­jának növendéke lett. Rövid ideig Ara­don működött, Szendrey Mihály társula­tánál. Gaál Antal, vidéki színész. Mint Sághy Zsigmond kecskeméti színtársulatá­nak tagja, elhunyt 1884. okt. 28-án. Ré­gebben színigazgató is volt. Gaál Béla, fiatal, tehetséges színész, megh. 1864. máj. 10-én, Pápán. Sírja felett Bihari, a budai Népszínház volt tagja, tartott búcsúztatót. Gaál Béla, színész, sz. 1893. jan. 1-én, Dombrádon (Szabolcsmn.). Középisko­láit és az egyetemet Budapesten végezte. A Vígszínház iskolájának volt növendéke, 1913-ban. Vidéki színészkedésének Szatmár volt első állomása, ahol mint szerelmes színész működött. Azután Győrbe szerző­dött rendezőnek. A háborút hősiesen vé­gigküzdötte. Sebesülten kitüntetésekkel ke­rült haza a frontról és főhadnagyi rang­ban szerelt le. A katonatisztek színházát és a Madách Színházat 1918-ban meg­alapítván, e színháznak igazgatója is volt. A Madách Színház megszűnte után a Star-filmgyárhoz rendezőnek szerződött. 1919—27-ig filmjeit mindenütt nagy si­kerrel játszották. A filmek közül neve­zetesebbek: »Vörösbegy«, amelynek fősze­repét Csortos Gyula művészi alakításá­val tette híressé. »Kedvenc«, »Diadalmas élet«, »Csak nővel ne!«, »Rongyosok«, amelyben Bajor Gizi és Csortos Gyula játszottak. 1914-ben »Kóborlások« c. alatt megjelent egy verseskötete. 1927-ben fő­rendezőnek szerződött a Belvárosi Szín­házhoz. Gaál Dezső, színész, sz. 1901. nov. 20-án, Balassagyarmaton. Gimnáziumi érettségit tett. A színésziskolát Rózsahegyi Kálmánnal végezte. Jelentős szerepeket játszott részben a Vígszínháznál, részben a Fővárosi Operettszínháznál. 1930-ban az Új Színház tagja. Gaál Ferenc, zeneszerző, sz. 1860. márc. 27-én, Szkacsányban (Nyitram.), megh. 1906. dec. 11-én, Szabadkán. Előbb papnak készült, de Budapesten tanulmányai befejeztével a M. Kir. Zeneakadémia hallgatója és annak végeztével 1882-ben a szabadkai zenede igazgatója lett. 1903. márc. 31-én megülte 25 éves jubileumát. A magyar zeneirodalom terén páratlan te­vékenységet fejtett ki, dalai széltében ter­jedtek; az Országos Dalár­egyesület ünnep­ségein, valamint a hazai dalegyletek mű­során állandóan szerepelnek. Munkái: »Batthyán generális«, tört. szmű előjáték­kal, 3 felv. Szöv. írta: Siebenburger Ká­roly. »Králjevics Márkó«, szerk. tört. szmű. Szabadka, 1894. ápr. 29. Számos kisebb ének- és zongoradarabja jelent meg a »Pesti Hírlap« zenei mellékletén is 1893-ig; magyar rapszódiái híresek. Gaál Ferenc, színész, sz. 1900. jún. 9-én, Szegeden. Színpadra lépett 1922. júl. havában. Gaál Franciska, színésznő. Akkor lett primadonna, amikor a színház nagyon rosszul ment, mert nem volt pénz. G. azonban áttörte a pénztelenséget, le­győzte a szomorúság és fásultság frontját, esztendőkön át telt házakat csinált min­denütt, ahol fellépett. Ő tulajdonképen a Vígszínház prima­donnája. Legnagyobb sikerét a »Nosztyi fiá«-ban aratta, de el-elcsábították más színházakba is, akinek rosszul ment, el- 81

Next