Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)

H - Hegedüs Henrik - Hegedüs Ferenc - Hegedüs Ferencné Biró Róza - Hegedüs Ferencné Srasser Regina - Hegedüs Gyula

Hegedűs Henrik Hegedűs Gyula Hegedűs Henrik, ügyelő, sz. 1891-ben, Gyulafehérváron. Színpadra lépett 1909- ben. Hegedűs Ferenc, énekművész, a M. Kir. Operaház örökös tagja, sz. 1856. máj. 16-án, Szabadkán, megh. 1929. aug. 3-án, Budapesten. Eleinte vidéken mű­ködött, Várnay Fábiánnál, Csóka Sán­dornál; majd Kolozsvárra szerződtették. 1887. jún. 1-én a M. Kir. Operaházhoz szerződött, bassbuffo szerepkörre, miután előzőleg 1886. szept. 9-én bemutatkozott a »Szevillai borbély« Bartolo szerepében. Csakhamar népszerű és kedvelt tagja lett az operai együttesnek; nemcsak szorosan vett buffo-szerepekben, de komoly »jellem­színészi« feladatokban is mindenkor jól megállta helyét, a »Denevér« Frosch-ától kezdve a »Nürnbergi mesterdalnokok« Beckmesserjéig egész sorozata a pompás és sikerült alakításoknak fűződik működé­séhez és mindenkor hűséges és kötelesség­­tudó tagja lett a műintézetnek. 1917. rnárc. 28-án a »Mesterdalnokok«-ban meg­ünnepelte művészi működésének 30-ik év­fordulóját. 1925. nov. 14-én ismét ju­bilált a »Tosca« sekrestyés szerepében. Hegedűs Ferencné Biró Róza, szí­nésznő, sz. 1848-ban, Kolozsvárott. Szín­padra lépett 1862-ben, Follinusz János színigazgatónál. Hegedűs Ferencné Strasser Regina, színésznő, sz. 1861-ben, Simándon, (Arad m.) Színpadra lépett 1877. okt. 1-ón, az aradi színügy-egyletnél. Hegedűs Gyula, színművész, kormány­­főtanácsos, a Budapesti Színészek Szövet­sége örökös tiszteletbeli elnöke, a natura­lista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. február 3-án, Ké­nyen , (Tolna m.). Atyja Heckmann Já­nos, postamester, anyja fonyódi Fonyó Alojzia. Szekszárdon a polgári fiú­iskola hat osztályát végezte el, majd ösz­töneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné színtársu­latához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtár­sulatnál Barabás álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában ját­szotta el. A közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt, Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitolon­colták a községből. Hegedűs öt hónapig működött Keresztélyné társulatánál, majd 1889-ben beiratkozott a színiakadémiára, ahol Paulay Ede azonnal felismerte nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, 1891. jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, ahol Brázovics Athanáz alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« kri­tikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a siket komornyik sze­repében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos és Dobó Sándor színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál játszik Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, Budán, Fehérvárt, Zomborban, Baján. 1894-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződteti, majd mikor 1896. máj. havában megnyitja a Vígszínházát, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozza a fővárosba és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik leg­erősebb oszlopává vált. 1906. januárjában a színiakadémia tanára. 1907. szeptemberé­ben a Zeneakadémia játékmestere, 1914. ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínház­ban huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal Bródy Sándor egyfel­vonásos drámai játékában, az »Árnyékod­ban lépett fel és a »Vendégek'« c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Molnár Ferenc közösen írtak. 1914. május 23-án a király a Ferenc József rend lovagkereszt­jével tüntette ki. 1914—15. a Magyar Színház állandó vendége. 1915-ben a Nem­zeti Színház tagja. Először Calderon szín­művében »A zalameai« bíróban« lép fel, Pedro Crespo szerepében. 1916-ban meg­válik a Nemzeti Színháztól és visszaszerző­dik a Vígszínházhoz, ahol a felújított »Ör­­dög«-ben arat nagy sikert. 1917. decem­berében a budapesti Színészszövetség el­nöke. 1926. febr. 8-án megvált a Víg­— 220 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék