Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

M - Major (József) Károly - Major Lajos - Major Mimi - Major Simon dr. - Majorné Papp Mariska - Majoros Juliska - Majosházi Klára - Majovszky Pál

a M. Kir. Operaház, 1901. szept. 24. »Széchy Mária«, Kolozsvár, 1906. »Mira«, dalma. Bem. 1913. márc. 27. Pozsony. »Dalma«, opera. (Nem került színre.) »Diana«, opera. Zenei szakmunkája: »Ma­gyar Zenetudomány«. — Neje: Glücklich Ida, sz. 1868-ban; férjének »Széchy Má­ria« és »Dalma« c. operáit németre át­­ülette.­­ Nővére: Janka, koloratura éne­kesnő, 1889-ben a rotterdami színház tagja volt. 1890. jan. 16-án Tokajban házas­ságra lépett Mátray Kálmán színésszel. M. fia: M. Ervin, zeneíró. (U. ott.) Major (József) Károly, színész, sz. 1838-ban, Albertirsán. Színpadra lépett 1865. aug. havában, Keszy József szín­igazgatónál. * Major Lajos, színész, sz. 1900. febr. 18-án, Budapesten. Színész lett 1923-ban. Major Mimi, énekesnő. Pályáját 1919-ben kezdte a Budai Színkörben, ahol mint operetténekesnő működött. Ezután Deésy Alfréd filmvállalatához szerződött (Mia Monti néven). A »Halál után« c. film főszerepét játszotta nagy sikerrel. A filmgyártás megszűntével visszavonult és az énektanulásnak szentelte idejét. Külön­böző helyeken hangversenyezett nagy si­kerrel. Az 1928. dec. 4-iki koncertje után a sajtó nagy elismeréssel írt szép hang­járól. (Stark Jenő szerkesztő felesége.) Szép reménysége az opera-színpadnak. (Major Ilonka húga.) Major Simon dr., ügyvéd, író, sz. 1876-ban, Bihardiószegen. Iskoláit Nagy­szalontán, Kolozsvárott és Budapesten vé­gezte. Ügyvédi vizsgát 1904-ben tett, Ma­rosvásárhelyt. Még ez évben, Gyulán ügy­védi irodát nyitott. Békés vármegye tör­vényhatósági bizottságának és Gyula város képviselőtestületének tagja. Mint jónevű kriminalista, országosan ismert. Az iro­dalom terén, különösen a békebeli idők­ben, nagy népszerűségnek örvendett, úgy hogy a régi Népszínházban »Spamuram« c. népszínművét a leghíresebb művészek heteken át játszották, bent. 1906. szep­tember 21., a »Bűnös asszony« c­. nép­­színművét pedig a Budai Színkörben (1903. júl. 26.) és több vidéki színpadon nagy sikerrel adták elő. »Zách Klára« c. énekes tört. színművét bem. 1908. dec. 27. Nagyváradon. Társsz.: Szabó Emil és Zay Sándor. Zenei téren is jelent­ős elis­merésben volt része. Mint dalénekes számos jótékonycélú hangversenyen szerepelt az or­szág különböző városaiban. Minden idő­ben jótékony és közhasznú tevékenységet kifejtő polgára Gyula városának. A szegedi ügyvédi kamarának 1927. őszén Gyulán tartott vándorgyűlése az Ő rendezői érdeméből kifolyólag vált országos jelen­tőségűvé. Majorné Papp Mariska, írónő és szí­nésznő. Színművei: »Hatalmak«, szmű 3 felv. Bem. 1921. jún. 23. Fővárosi Nyári Színház. »Holdkirályfi házassága«, énekes szmű. Bem. 1922. nov. 8­. Városi Szín­ház. »Rabbilincsek között«, szmű 2 felv. 1923. jan. 20. U. o. — 1924. óta vezeti a székesfőváros által szubvencionált ifjú­sági előadásokat a Városi Színházban, amikben az utóbbi időben jórészt Nem­zeti Színházi tagok szerepelnek klasszi­kus és hazafias darabokban. Majoros Juliska, színésznő, sz. 1898.­­márc. 4-én, Soroksáron. S­zínésznő lett: 1920-ban. Majosházi Klára, komika, elismert vidéki színésznő, színpadra lépett: 1859. máj. 1-én, Nagy Mihály társulatánál, Er­zsébetvároson. Azonkívül 1862-ben Ara­don, 1864—66-ig Győrött, 1871-ben Ba­logh Györgynél stb. működött. Majovszky Pál dr., nyug. miniszteri tanácsos, író, szerkesztő, műbarát és gyűjtő, sz. 1871. jún. 22-én, Besztercebányán. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen vé­gezte. Doktorátusának elnyerése és egész Európában tett hosszabb tanulmányút után 1894-ben állami szolgálatba lépett és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban miniszteri tanácsosi rangig emelkedett, 1905-ben mint h. főnök a művészeti ügy­osztályba kerül és ezen minőségében ő az, aki 1908-ban a belügyminisztériumtól a kultuszminisztériumba áttett színészeti ügyeket, mint az e célra kiküldött bizott­ság elnöke, átveszi. Koronyhi Lippichi Elek nyugalomba vonulása után 1913-ben a mű­vészeti ügyosztály elnöke lesz, 1914—16-ig emellett az állami színházak intend­ánsi

Next