Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
M - Marton Istvánné (Jenny Vilma) - Márton János - Marton Lilly - Marton Manó - Márton Miksa dr. - Marton Sándor dr. - Mártonfalvi György - Mártonffy Frigyes - Mártonffy Imre - Mártonffy (Márton) Jenő - Mártonffy Károly
Marton Istvánná írta: Balassa Emil és Uray Dezső. Bem. 1920. dec. 10. Revü Színház. »Naplopó«, daljáték, írták: Drégely Gábor és Liptai Imre, verseit Kulinyi Ernő. Bem. 1929. ápr. 27-én, Pécsett. Marton Istvánná (Jenny Vilma), színésznő, sz. 1897. márc. 8-án, Újpesten. 1925. okt. 1-én lépett a színipályára. Márton János, megh. 1856. dec. 19-én, Pesten. 1855-ben 300 darab arannyal gyarapította a Nemzeti Színház nyugdíjalapját. Marton Lilly, színésznő (cs. n. Haas), sz. 1894. nov. 2-án, Bécsben. Az Országos Színművészeti Akadémián oklevelet nyert. 1914-ben Kassán, Faragó Ödön igazgatása alatt kezdte pályáját. A »Tanítónő«, »Takarodó«, »Feleségünk« c. darabok vezető szerepeit bízták a kezdő színésznőre s fényes tehetséget árult el. Behízelgő, poétikus lelkülettől áthatott, egyéni hangja, gyönyörű, tökéletes dikciója, beszédes szemei voltak megbecsülhetetlen színpadi eszközei. Feltűnő értelme tekintélyes műveltséggel párosult, éles memóriája pehelykönnyen birkózott meg a tanulással. Működésének első évében már nagy műsorral rendelkezett. Külsőségekkel kissé mostohán látta el a sors; fizikai ereje gyengének bizonyult a színészet harcaiban s bár külföldön is számottevő sikerei voltak — mégis visszavonult. (T. J.) Marton Manó, hírlapíró, sz. 1870-ben, Nagyváradon, megh. 1928. dec. 25-én, Budapesten. — Színművei: »Nyílt pályán«, színű felv. Bem. 1909. márc. 21. Nagyvárad. »Fiam, a huszár«, vj. 1 felv. 1910. ápr. 28. U. o. »A paróchiára besüt a nap«, 1914. febr. 11. o. Márton Miksa dr., ügyvéd, sz. 1871. szept. 24-én. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Budapesten végezte. Az 1900-as években mint zenekritikus működött. Színház-irodalmi ügynöksége volt 1927-ig. — Színműfordítása: »Az izé«, operett 3 felv. írta: Leon Victor. Zen. szerz.: Weinberger Károly. Fordította Heltai Jenővel. Bem. 1902. ápr. 26. Népszínház, »Heidelbergi diákélet«, vj. 3 felv. írta: Meyer-Förster. Bem. 1903. júl. 28. Fővárosi Nyári Színház, majd 1904. okt. 29-én a Vígszínház is műsorába iktatta. (Társsz.: Heltai Jenő.) Felújították 1920. szept. 25. és 1922. jún. 23. a Vígszínházban. — Első neje: Harmath Hedvig (L. o.). Második neje: Makay Margit (L. o.). Marton Sándor dr., ügyvéd, színpadi kiadóvállalat tulajdonosa. A vállalat 1910. óta áll fenn és igen sok magyar drámaíró művét helyezte el külföldön. Mártonfalvi György, színész, sz. 1877. febr. 28-án, Budapesten. Színpadra lépett: 1899-ben, Kunhegyi Miklós színigazgatónál. Mártonffy Frigyes, író, sz. 1825. nov. 17-én, Komáromban, megh. 1895. júl. 23-án, Újpesten. Az 1848—49-iki szabadságharcot mint honvédfőhadnagy küzdötte végig; a szabadságharc után emigrált, bejárta a külföld nagyobb városait. Beszélt hat nyelvet. Néhány évig vidéken színészkedett, 1861-ben Debrecenben színházi titkár volt, ekkor Martin családi nevét Mártonffy-ra változtatta. Hat évig a Nemzeti Színháznál is működött,, de betegsége miatt megvált a színháztól és az irodalomnak élt. — Számos színműfordítása van. Ismertebbek: »A nemezis«, szmű a bécsi életből, 3 felv. írta: Berg O. F. »Frou-Frou«, dráma 5 felv. írta: Meilhac és Halévy. »A lyoni rablógyilkosok«, írták: Moreau és Delacour. »Egy ügyes szobalány«, francia vj. 1 felv. Mártonffy Imre, szerkesztő Újpesten, sz. 1867. jún. 3-án, Pesten. Szműve: »A kártyavető feleség«, vj. 3 felv. Bem. 1901. dec. 29. Újpest, Balogh Árpád színtársulatánál. Mártonffy (Márton) Jenő, színész, sz. 1847. máj. 15-én, Jászberényben. Színpadra lépett: 1877-ben, Völgyi György színigazgatónál. Mártonffy Károly, színész, a Nemzeti Színház nyugdíjazott tagja, sz. 1832. júl. 26-án, Komáromban, megh. 1889. ápr. 28-án, Újpesten. 1848—49-ben honvéd volt. A szabadságharc után, 1861. szept. 12-én vidéki színész lett, majd a pesti 213 Mártonffy Károly