Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
N - Némaképlet - Némaszemély - Némaszereplő - Némázat - Némedy Gyula dr. - Némedi Mátyás - Neményi Helén - Neményi László - Neményi Auguszta - Nemes András - Nemess Ernő
Némaképlet hozzá hasonló sikert az Operában. 1922- ben nagy sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max rendezésében a »Samurun«-t. Kunoss Endre a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, Pest, 1835. 72. oldal.) A N. szót a »Honművész« is ismeri és zűrjeiben pantomime-t is ír. (1835. 4. szám.) (Párizsban elsőízben 1795-ben adtak némajátékot a De la Cité-színházban.) Újabb némajáték Bartók Bélától »A fából faragott királyfi«, Radnai Miklóstól »A törpe«, cselekményét Wilde Osvarnak »Az infánsnő születésnapja« c. elbeszéléséből írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. Mohácsi Jenő »A tükör« c. némajátékéhoz Siklós Albert írt zenét. Bem. a Városi Színház. Némaképlet (L. Ábrázolat.) Némaszemély, az a színpadi szereplő, akinek nem juttatott beszélni való szerepet a szerző, de azért mint az együttes egyik résztvevőjének fontos feladata a némajátékkal való közreműködése. (V. ö. Statiszta. ) Némaszereplő. (L. Némaszemély.) Némázat, máskép ábrázolat, a régi színészek idején a némaképlet kifejezése. (V. ö. Tableau.) Némedy Gyula dr., ügyvéd, Szegeden. Szakmunkája: »A színháztudomány kis lexikona«. Szeged, 1911. Némedi Mátyás, színész, sz. 1877. jún. 1-én, Bécsben. Színpadra lépett 1900. szept. 1-én, a Népszínháznál. Működött Miskolcon, azután Kolozsvárra szerződött. Neményi Helén, színésznő, sz. 1874- ben, Kecskeméten. Színpadra lépett 1894. ápr. havában, Rajz Ödön színigazgatónál. Neményi László, színigazgató, sz. 1878. júl. 9-én, Nagyváradon. 1899. virágvasárnapján lépett a színipályára. 1908. szept. havától Palágyi Lajos miskolci színtársulatának titkára, majd 1911. ápr. havában elnyerte a deés—nagybányai színház igazgatását. Működését szept. 1-én kezdte meg. Megfordult Szilágysomlyón, Szamosújvárt, Besztercén, stb. 12 éven át volt színigazgató. 1925. okt. 1-én nyugalomba vonult. — Neje: Szelényi Ilona, színésznő. (L. o.) Leánya: N. Lili, színésznő, sz. 1903. november 28-án, Iglón. Működött Kolozsvárt, Szegeden, Miskolcon, tagja volt a Magyar Színháznak is. 1928. szept. 15-én fellépett a Fővárosi Operett Színházban, a »Lulu« c. operett Yvette szerepében. 1930-ban Miskolcon működik. Neményi Auguszta,színésznő, sz. 1900. okt. 28-án, Budapesten. Színpadra lépett 1922. július havában. Nemes András, ügyvéd és az úttörő magyar színészek egyike. Kecskeméten született, a jogot Debrecenben végezte, 1790- ben csatlakozott a Kelemen László társulatához, két év múlva pedig ügyvéddé lett Kecskeméten. Színműve: »Az igaz magyar nemes«, nézőjáték 3 felv. Pest, 1829. Nemess Ernő, költő, a Berzsenyi Irodalmi Társaság elnöke, sz. 1889. szept. 16-án, Csepregen, Sopron m. A középiskolák elvégzése után előbb jogászkodott, majd a veszprémi hittudományi főiskola hallgatója volt. Innen hazafias felbuzdulása a harctérre viszi. Főhadnagyi rangot ér el és számos kitüntetést nyer. Közvetlen a háború kitörése előtt »Lírai hangfodrok« c. verskötete jelenik meg. A háború alatt ezrede hősi napjairól ír szemelvényeket »Tizennyolcas honvédek« címmel. Két kiadást ért. Teljesen elfogyott. Ekkor jelenik meg »Viharban-csendben« c. verskötete. 1918-ban színházi és kritikai hetilapot szerkeszt Sopronban »Fáklya« címmel. Ebben a lapjában a színészet és a színészek lelkes támogatója. Ebben az időben már rendszeresen ír az »Élet« c. szépirodalmi lapba. 1924-ben a szegedi városi színház operett-pályázatán a Heincz Fülöp zenéjével benyújtott »Varázsőr« c. daljátéka első díjat nyert. 1928. májusában újabb pályadíjat kap. »Lakos Ágnes lakodalma« c. költői elbeszélését a Berzsenyi Irodalmi Társaság tünteti ki első díjjal. Megjelent munkái még: »A betörő«, 1 felv. fregoliáda és »Mikor a szerelem bűn« c. lírai regény. 336 Nemess Ernő