Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)
V - Valentin Lajos - Váli Béla dr. - Válság - Változás
Valentin Lajos denné volt énektanára. 1908 aug. óta 1916-ig bezárólag a M. Kir. Operaház elsőrendű tagja volt; a „Nürnbergi mesterdalnokok” Magdaléna szerepében búcsúzott el a színpadtól. Mint Novák Mór MÁV. főellenőr neje halt meg, 1918 okt. 17-én, Budapesten. Valentin Lajos, tenorista, utóbb színház-irodalmi ügynökség tulajdonosa, sz. 1850 márc. 19-én, Kecskeméten. A budapesti Kereskedelmi Akadémiát járta, Káldy Gyula ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, utóbb Stoll Péter volt énektanára. Színpadra lépett 1878 szept. 28-án, Győrött, Beödy Gábornál ; innen Arad, majd Nagyvárad volt állomása; közben 1883-ban Berlinben tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883 jun. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, „Luciá”-ban, Edgard szerepében. „Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, amiről egész alakítása tanúskodik.” („Pesti Hírlap”). Még Váradon egy külföldi operaénekes (Lederer József) annyira föllelkesült énekén, hogy kieszközölte lipcsei vendégszereplését. 1883 ápr. 20-án a „Tell Vilmos” Arnoldjában valóban nagy sikere volt. Énekelt Königsbergben és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden Nagy Vincénél működött; az 1886-i színházégés után rövid ideig a budapesti Opera tagja volt, de működési kör híján hamarosan Aradi Gerőhöz távozott. Debrecenbe; itt maradt Nagy Vincénél is, sőt 1888 óta (eleinte konzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató volt (1891-ben Gyöngyi Izsóval együtt.) Az 1894 évet Nikisch Artur igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 júl. Bécsbe költözött, mint Karczag Vilmos színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887 jan 13-án a Népszínház vendége volt. Barinkay („Cigánybáró”), de hallottuk csengő tenorját Budán is, Krecsányinál, O’Donnel Maival grófnőnek egy operettjében. — fordította (Molnár Lászlóval) Wartenburgnak „A császár katonái” c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, 1887 márc. Váli Béla dr., közoktatási miniszteri titkár, szinészeti szakiró, sz. 1858 máj. 3-án, Szabadkán, megh. 1896 jun. 7-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányai után 1880-ban tanári és doktorátusi vizsgát tett. Szinnyei József biztatására megírta a magyar színészet történetét, melyet a Kisfaludy Társaság pályadíjjal jutalmazott. Irt számtalan szinészeti szakcikket. 1893-96. szerkesztette a „Színművészeti Lapok”-at. 1892-ben a bécsi zene- és színművészeti kiállítás magyar osztályát ő szervezte, életének utolsó két évét pedig az ezredéves kiállítás zene- és színművészeti osztályának szervezésére fordította. 1888 óta huzamosabb időn át szinészegyesületi tanácsos volt. Munkái: „A magyar színészet története.” A Kisfaludy Társaság által 100 arannyal jutalmazott pályamű, 1887. Budapest. „Kelemen László, az első magyar színigazgató életrajza”, Arad, 1888. „Az aradi színészet története”, (1774- 1889), U. o. 1889. „A magyar színészet műkincsei”, „A haldokló vidéki színészetről”, U. o. 1889. „Szuper Károly szinészeti Naplója”, kiadta 1889. U. o. A Pallas Lexikon számára ő írta meg a magyar színészek életrajzait. — Neje: Matuska Irén, egy ideig elismert színésznő, a pályáról hamar lemondott. (Erődi Jenő.) Válság. A színmű szerkezetében a cselekmény magaslata, melyben az összeütközés a legélesebbé vált. A hős oly cselekedetet visz végbe, mely sorsát eldönti s maga után vonja a sorsfordulatot. (Peripetia). Változás. 1. Ha a színhely valamely felvonás keretén belül megváltozik, ezt az új képet „változásinak hívják. Előfordul, hogy ez a változás a függöny legördülése nélkül is megtörténik és pedig a szín hirtelen elsötétedése mellett, esetleg egy fekete vagy fátyolfüggöny lebocsátásával. A változásnak gyorsan kell megtörténnie, különben a színen