Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)
U - Ujvári Béla - Ujvárossy Albert - Ujváry Ferenc - Ujváry Károly - Ujváry Károly
Újvári Béla Forgács Rózsi, Gellért Lajos, Bodonyi Béla, Antalffy Sándor. Újvári Béla, kir. tanácsos, reálisk. igazgató, sz. 1852 ápr. 16-án, Érsekujvárott. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Pozsonyban és Budapesten végezte. 1867-ben élénk tevékenységet fejtett ki a soproni magyar szinpártoló egylet megalakítása körül. Színműve: „Farkasok közt”, szmű 5 felv. Bem. Sopronban, 1881 ápr. 30-án. 1872-ben Erődi Bélával szerkesztette a „Szinpad”ot, Budapesten. Színművei: „Két apa”, vj. 1881. Teleki-díjjal jutalmazva. „Oh, Oszkár!” operett 3 felv. Zenéje: Barna Izsótól, Sopron, 1886 nov. „A gyermek”, vj. 1 felv. 1888 aug. 22. adták, Budán. „Gárdisták”, tört. vj. 4 felv. 1897 jan. 16-án, Nemzeti Színház. „Midász király”, operett 3 felv. Zenéje Barna Izsótól, Népszínház, 1899 jan. 20. „Vass főhadnagy”, színmű 3 felv. (Megh. 1926.) Ujvárossy Albert, színész, sz. 1845 febr. 9-én, Bihardiószegen. Pályáját 1866-ban Fáy János színigazgatónál kezdte, egy év múlva már elsőrendű társalgási és jellemkomikus szerepkört töltött be. Tősgyökeres, magyar lélekből fakadó humorával az akkori időknek patriarkális és a színészvilággal melegen együttérző, magyar úri közönségnek dédelgetett kedvence lett. 37 éves színészi pályája alatt, kisebb-nagyobb színtársulatokkal bejárta csaknem az egész országot. A nagyobb városok, amelyek színészi pályája nevezetes sikereinek színhelyei voltak: 1870-ben Nagyvárad, 1875- ben Kolozsvár, 1880-ban Kassa, 1886-ban Újpest, ahol baráti unszolásra szinigazgatóságot is vállalt, majd 1899-ben Sopron, 1901-ben Szatmár, 1903-ban Eperjes voltak állomásai, míg végül mindkét szemevilágát elveszítette és 1903-ban nyugalomba vonulni kényszerült. Kiváló alakításai voltak a népies és magyar lelkületéhez különösen rokon népszínművek alakjai, nevezetesen a „Sárga csikó” pusztabírója, a „Vereshajú” öreg Keszegje, a „Falu rosszá”-ban Gonosz Pista, a „Cigányában Zsiga cigány, a „Rokkant huszár” tábornokja stb. De a társadalmi színművekben is jó alakításokat produkált: a „Proletárok” Mosolygójában, vagy a „Miniszter előszobájáénak Knabe Farkas Jeremiásában elragadta a közönséget, míg a „Szabinnők elrablásáénak Rettegi Fridolinjával utolérhetetlen bohózati és artisztikus érzékről tett tanúságot. Meghalt 1916 október 19-én, első nagy sikereinek színhelyén, Nagyváradon. Neje: Szaszkiewicz Melanie, sz. 1852 január 12-én, Budán, megh. 1924 febr. 17-én, u. o. Ujváry Ferenc, színész, sz. 1890 okt. 19-én, Budapesten. Színész lett: 1917 okt. havában. Ujváry Károly, színész, sz. 1856-ban, Pesten, megh. 1918 júl. 13-án, u. o. Eredetileg családi neve: Dibisevszky. 16 éves korában már a színpadon látjuk, az István-téri „Miklóssy Gyula-színház”ban, a színház bukása után vidékre szerződik és megfordul Győr, Sopron, Pozsony, Komárom, Eger, Pápa és Székesfehérvár színpadjain. 1876-ban Pécsre hívják meg, 3 év múlva Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződteti. 1904-ben ülte meg 25 éves népszínházi tagsága jubileumát. A „Koldusdiák” börtönőr szerepében frenetikus hatást ért el. A felügyelő a szerepkönyv szerint azt kérdezte tőle, hogy: „mióta van itt?” — „Instálom, épen ma 25 éve” — felelte általános derültség mellett Ujváry. Kedveltebb szerepei ezek voltak: Veréb Jankó (Vereshajú), Brbolya (Tót leány), Istók (Felhő Klári), Durst Zcig (Zsidó honvéd), Magloire (ördög pilulái), Frosch (Beregé), Styx Jankó (Orfeusz), Sanyaró Vendel (Egy görbe nap), Táncmester (Bob herceg) stb. Ujváry Károly, színész, sz. 1877 júl. 28-án, Budapesten. Színésszé lett 1897 virágvasárnapján, Bokody Antalnál. 1907-ben Krecsányi Ignác komikusa volt. Ez év nyarán megnyitotta Temesvárt a Délvidéki Modern Színházat, színházi és varieté-műsorral, azután Bécsbe szerződött, ahol feltűnő sikerrel működött. Később a varietére tért át. 1927 jan. hóban megülte 30 éves jubileumát. Több műdalt komponált:„Honvágy”, „Hervadó piros virágok”, „Velencei és 390 Ujváry Károly