Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)
Pótlások és helyesbítések - Hetényi Dömény Elemér - Hoffmann Dezső - Hollós Ilona - Horti Idi - Horváth Árpádné (borsodi) - Horváth Sándor - Illés Dávid - Kabay György - Kádass Mariska (S)
Hetényi Dömény Elemér Hetényi Dömény Elemér, színész és rendező, Hetényi József úttörő színigazgató unokája, sz. 1866-ban, Ádándon. Színpadra lépett, 1889-ben, Völgyi György színigazgatása alatt, Magyaróváron. Igazgatói: Kömley Gyula, Szathmáry Károly, Miskolczi Henrik, akiknél mint színész és rendező működött, majd Füredi Károly, Rakodczay Pál, Polgár Károly, Kövessy Albert és Szálkai Lajos. 1903 óta több mint 18 évig dr. Janovics Jenő szegedi majd kolozsvári társulatának tagja és rendezője. Részt vett az erdélyi jótékonycélú társadalmi mozgalmakban is mint művészi rendező. 1921-ben Parlagi Lajosnál működött Nagyváradon, mint igazgatóhelyettes és rendező. 1924-ben Nagyváradon színésziskolát alapított. Jobb szerepei: Lohonyai (Tatárjárás), Agárdy (Kis gróf), Basil (Luxemburg grófja), Durbints (Bor), Dragutin (Cigányszerelem), Zéta (Víg özvegy), stb. Több színházi szaklapot szerkesztett. „Szula Mici” címen sikerült paródiát írt (1900. Miskolc), fordított, átdolgozott, filmszkeccset írt (Apacsnő szerelme), filmet rendezett. A 40 éves jubileumát Nagyváradon ünnepelte, a „Limonádé ezredes”-ben. — 1904-ben nőül vette Szegeden Ferenczy Irmát, Ferenczy Béla árvaszéki elnök húgát. (Ezzel bővítettük a II. köt. 246. old. I. hasábban található rövid életrajzát.) Hoffmann Dezső, a Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókjának volt h. igazgatója, könyvkiadó, sz. 1889-ben, Szentesen. A Kereskedelmi Akadémiát Bécsben és Budapesten végezte. A színészet lelkes barátja, hozzáértésével, nagy agilitásával nagyban segítségére volt az Orsz. Szinészegyesület propaganda osztályának s jelen Magyar Szinművészeti Lexikon létesülésének. Hollós Ilona, színésznő, (1. II. kötet, 259. o.) születési évszáma ott téves. A helyes: sz. 1911 aug. 28.-án. Horti Idi, színésznő, sz. 1901-ben, Abrudbányán. 1919-ben lépett fel először, Marosvásáhelyen. Játszott prózai, operett s népszínmű-szerepeket. 1920-ban a kolozsvári színtársulathoz szerződött. Jelentősebb szerepeket játszott a „Cseregyerekek”, „Cornevillei harangok”, „Mágnás Miska”, „Cigánygrófnő”, c. darabokban. 1922-ben ifj. Szász István földbirtokos neje lett. Horváth Árpádné (borsodi), írónő, sz. 1873-ban, Nagyváradon. Számos költeménye lett népszerű, közülük több Krüger Jenő zenéjével. Horváth Sándor, (makói), honv. alezredes, zeneszerző, dalköltő, sz. 1872-ben. Kezdetben több katonai indulót írt, majd kuplékat, táncdarabokat szerzett, később a saját szövegre szerzett magyar, magyaros, továbbá műdalokkal ért el nagy sikereket, melyeket szerzői estek keretében a rádión ismertetett. Főként ezekben nyilvánul meg eredeti magyar egyénisége. Maradandó értékű zenei kompozíciója: a „Balatoni legenda”, c. magyar daljáték (Nyári Andor szövege), mely Budapesten, a Városi Színházban, 1927. V. 20-án került bemutatásra. Illés Dávid, ny. MÁV főmérnök, a magyar zeneszerzők s zenekiadók szövetkezete békésmegyei körzetének vezetője, sz. 1878 április 26-án, Budapesten. Iskoláit Budapesten végezte. 1905-ben a magyar Tudományos Akadémia „Albert király özvegye”, c. tört. drámáját a Kóczán-díjjal jutalmazta.Színházi rovatvezetője volt a „Békésmegyei Függetlenség” c. napilapnak is, huzamosabb ideig. Kabay György (1. Színjátszó Társaságok.) Kádass Mariska (S), (Terray Gyuláné) színésznő, sz. 1892-ben, Temesvárott. Atyja Kádass Imre, színész. Iskolái elvégzése után a Színművészeti Akadémiát végezte. 1910-ben elszerződött Krecsányi Ignác buda-temesvári színtársulatához, hol három éven át a naiva szerepkört töltötte be. Főbb szerepei: Noémi (Aranyember), Márta (Egér), Puck (Szentivánéji álom), Hempel Teri (Tájfun) , Micheline (Buridan szamara), Bay Annuska (Himfy dalai), stb. Majd férj 479 Kádass Mariska