Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kinsky Antal - Kiprenszkij, Orest Adamovics - Király Jenő - Király Lajos - Király Pál - Király Tibor - Királyfalvi Kraft Károly - Kirchmayer, H. - Kirchner, Ernst Ludwig - Kirnaberger, Martin - Kirstein, August - Kisázsia művészete
Kinvky La sculpture sur pierre en Chine (Párizs, 1893); u. a. Mission archéologique dans la Chine septentrionale (u. o. 1909). Münsterberg, Chinesische Kunstgeschichte (Esslingen, 1910—12). Tajima, Masterpieces selected from the fine Arts of the Far East (Tokio, 1910). Okakura Kakuzo, The Ideals of the East (London, 1904). Laufer, Chinese Pottery of the Han Dinasty. Petrucci, Le Kié Tze Yüan Houa Tchouan (Toung Pao, 1912). Voretzsch, Altchinesische Bronzen (Berlin 1924). Glaser, Ostasiatische Plastik (Berlin, 1925). Cohn, Buddha in der Kunst (u. o. 1925). Le Coq, Die buddhistische Spätantike in Mittelasien (u. o. 1922— 25); u. a. Chotscho (u. o. 1913); u. a. Atlas zur Kunst- u. Kulturgeschichte Mittelasiens (u. o. 1925). Grosse, Die ostasiatische Tuschmalerei (Berlin, 1922). Kümmel, Die Kunst Ostasien( u. o. 1923). A. Stein, Ancient Chotan Oxford, 1907); u. a. Ruins of Desert Cathay (u. o. 1912) ; u. a. Serindia (u. o. 1923); u. a. Innermost Asia (u o. 1925). Boerschmann, Die Baukunst u. religiöse Kultur der Chinesen (Berlin, 1911); u. a. Baukunst und Landschaft in China (u. o. 1923). Waley A., An Introduction to the Study of Chinese Painting (London, 1923). Ashton L., An Introduction to the Study of Chinese Sculpture (u. o. 1923). Tizac, L’art chinois classique, 1926. Barát- Éber—Takács, A művészet története, 2. kiad. 1934. Takács KINSKY Antal, festő, 1787-91. a holicsi fajanszgyárban dolgozott. Az ez időben készült fekete díszítésű keménycserépedényekre kifestette a tengeri tájakat és alakokat. KIPRENSZKIJ, Oresz Adamovics, orosz arcképfestő, * Kopolna 1783, + Róma 1836. A pétervári akadémián tanult, azután Francia- és Olaszországban. Romantikus festő, Puskin kortársa. Arcképeket: Színésznő arcképe, kezében mezei virágokkal, atyjának arcképe, Thorvaldsen (Ermitage), továbbá sok önarcképet festett. Képei színesek és finomak, ezért az orosz Van Dycknek is nevezték. KIRÁLY 1. Jenő, festő, * Kolozsvár 1885. A képzőm. főiskolán tanult. 1908. állami ösztöndíjjal Olaszországban volt tanulmányúton. 1926. és 1928. a Nemzeti Szalonban gyűjt. kiállítása volt. Hajdúböszörményben él. Naturalista tájképeket fest. Napsütéses udvar* c. képe a Fővárosi Múzeumban. K. 2. Lajos, festő, * Zimony 1874 szept. 29. A bpesti mintarajziskolán tanult, azután Pécsett működött. Figurális (Prometheus stb.) és tájképeket festett. K. 3. Pál, festő, 1. Szatmári Király P. K. 4. Tibor, festő, * Budapest 1898 jan. 18. A képzőm. főiskolán tanult. Pásztón (Heves m.) él. 1927. állított ki először a Nemzeti Szalonban. KIRÁLYFALVI KRAFT Károly, festő, * Aranyosmarót 1879 máj. 29. Budapesten és Münchenben tanult, azután Firenzében dolgozott. Hazatérve Budapesten telepedett le, hol arcképeket (József főherceg, Simor hercegprímás, Mailáth főispán stb.), tájképeket, melyek közül A Rózsadomb c. festménye a Székesfővárosi Múzeumban van, s végül akt- és életképeket festett. 1927. K.festette az esztergomi bencés gimnázium dísztermének freskóit. Freskórestaurálással is foglalkozik (budavári koronázó templom). KIRCHMAYER, H., bajor származású szobrász, Budán 1800 körül. 1807 —8. készítette a budavári Sándor-féle (ma miniszterelnökségi) palota homlokzatán levő domborművű frízeket, melyek közül kettő klasszicista utánzata hasonló antik mintáknak. A Szt. György-téri homlokzaton levő domborművek Vénusz diadalmenetét és a Helikoni ünnepet, a főhomlokzat tympanonja alatt levő, a romanticizmus felé hajló dombormű pedig Sandrinnak, a Sándor grófok ősének lovaggá ütését ábrázolják. KIRCHNER, 1. Ernst Ludwig, német festő és grafikus, * Aschaffenburg 1880, a német expresszionizmus egyik vezető mestere s igen erős tehetsége. Münchenben, Drezdában és Berlinben működött. Úgy figurális kompozícióiban, mint tájképeiben páratlanul lendületes vonalvezetéssel, erősen összefogott síkokkal, merész színezéssel dolgozik. Fametszetei s főleg rajzai különösen jól mutatják művészetének nagy kifejező erejét (Grohmann, Kirchner-Zeichnungen, Dresden, 1925). K. 2. Jenő, festő, * Győr 1895 március 3. A rajztanári oklevél megszerzése után a bpesti képzőmű főiskolán Réti Istvánnál tanult. 1920 óta a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban arcképeket, kompozíciókat állít ki. 1930. vízfestményeiből gyűjt, kiállítása volt az Ernst-Múzeumban. KIRNABERGER,Martin, Veit Hirschvogel mellett a nürnbergi Sebaldustemplom ablakain dolgozott a XV. század végén. KIRSTEIN, August, osztrák építész, * Wien 1856 aug. 21. U. o. Schmidt Frigyesnél tanult, s az ő irányítása mellett vezette 1881—91. a pécsi székesegyház építését. Pécsett önállóan két kaszinóépületet, két iskolát, a kereskedelmi kamara palotáját s az irgalmasok templomát építette. 1902-től K. építette a brünni dómot s ő fejezte be a bécsi jubileumi templomot. KISÁZSIA MŰVÉSZETE. Kisázsia ókori kultúrája igen magas színre- 563Kisázsia művészete