Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

K - Kinsky Antal - Kiprenszkij, Orest Adamovics - Király Jenő - Király Lajos - Király Pál - Király Tibor - Királyfalvi Kraft Károly - Kirchmayer, H. - Kirchner, Ernst Ludwig - Kirnaberger, Martin - Kirstein, August - Kisázsia művészete

Kinvky La sculpture sur pierre en Chine (Pá­rizs, 1893); u. a. Mission archéologi­que dans la Chine septentrionale (u. o. 1909). Münster­berg, Chinesische Kunstgeschichte (Esslingen, 1910—12). Tajima, Masterpieces selected from the fine Arts of the Far East (Tokio, 1910). Okakura Kakuzo, The Ideals of the East (London, 1904). Laufer, Chi­nese Pottery of the Han Dinasty. Petrucci, Le Kié Tze Yüan Houa Tchouan (Toung Pao, 1912). Voretzsch, Altchinesische Bronzen (Berlin 1924). Glaser, Ostasiatische Plastik (Berlin, 1925). Cohn, Buddha in der Kunst (u. o. 1925). Le Coq, Die buddhistische Spätantike in Mittelasien (u. o. 1922— 25); u. a. Chotscho (u. o. 1913); u. a. Atlas zur Kunst- u. Kulturgeschichte Mittelasiens (u. o. 1925). Grosse, Die ostasiatische Tuschmalerei (Berlin, 1922). Kümmel, Die Kunst Ostasien( u. o. 1923). A. Stein, Ancient Chotan Oxford, 1907); u. a. Ruins of Desert Cathay (u. o. 1912) ; u. a. Serindia (u. o. 1923); u. a. Innermost Asia (u o. 1925). Boerschmann, Die Baukunst u. religiöse Kultur der Chinesen (Ber­lin, 1911); u. a. Baukunst und Land­schaft in China (u. o. 1923). Waley A., An Introduction to the Study of Chi­nese Painting (London, 1923). Ashton L., An Introduction to the Study of Chinese Sculpture (u. o. 1923). Tizac, L’art chinois classique, 1926. Barát- Éber—Takács, A művészet története, 2. kiad. 1934. Takács KINSKY Antal, festő, 1787-91. a holicsi fajanszgyárban dolgozott. Az ez időben készült fekete díszítésű ke­ménycserépedényekre ki­festette a tengeri tájakat és alakokat. KIPRENSZKIJ, Oresz Adamovics, orosz arcképfestő, * Kopolna 1783, + Róma 1836. A pétervári akadémián tanult, azután Francia- és Olaszor­szágban. Romantikus festő, Puskin kortársa. Arcképeket: Színésznő arc­képe, kezében mezei virágokkal, aty­jának arcképe, Thorvaldsen (Ermi­tage), továbbá sok önarcképet festett. Képei színesek és finomak, ezért az orosz Van Dycknek is nevezték. KIRÁLY 1. Jenő, festő, * Kolozsvár 1885. A képzőm. főiskolán tanult. 1908. állami ösztöndíjjal Olaszország­ban volt tanulmányúton. 1926. és 1928. a Nemzeti Szalonban gyűjt. ki­állítása volt. Hajdúböszörményben él. Naturalista tájképeket fest. Napsü­téses udvar* c. képe a Fővárosi Mú­zeumban. K. 2. Lajos, festő, * Zimony 1874 szept. 29. A bpesti mintarajziskolán tanult, azután Pécsett működött. Fi­gurális (Prometheus stb.) és tájké­peket festett. K. 3. Pál, festő, 1. Szatmári Király P. K. 4. Tibo­r, festő, * Budapest 1898 jan. 18. A képzőm. főiskolán tanult. Pásztón (Heves m.) él. 1927. állított ki először a Nemzeti Szalonban. KIRÁLYFALVI KRAFT Károly, festő, * Aranyosmarót 1879 máj. 29. Budapesten és Münchenben tanult, azután Firenzében dolgozott. Haza­térve Budapesten telepedett le, hol arcképeket (József főherceg, Simor hercegprímás, Mailáth főispán stb.), tájképeket, melyek közül A Rózsa­domb c. festménye a Székesfővárosi Múzeumban van, s végül akt- és élet­képeket festett. 1927. K.­festette az esztergomi bencés gimnázium díszter­mének freskóit. Freskórestaurálással is foglalkozik (budavári koronázó templom). KIRCHMAYER, H., bajor szárma­zású szobrász, Budán 1800 körül. 1807 —8. készítette a budavári Sándor-féle (ma miniszterelnökségi) palota hom­lokzatán levő domborművű frízeket, melyek közül kettő klasszicista után­zata hasonló antik mintáknak. A Szt. György-téri homlokzaton levő dom­­borművek Vénusz diadalmenetét és a Helikoni ünnepet, a főhomlokzat tym­­panonja alatt levő, a romanticizmus felé hajló dombormű pedig Sandrin­­nak, a Sándor grófok ősének lovaggá ütését ábrázolják. KIRCHNER, 1. Ernst Ludwig, német festő és grafikus, * Aschaffenburg 1880, a német expresszionizmus egyik vezető mestere s igen erős tehetsége. Münchenben, Drezdában és Berlinben működött. Úgy figurális kompozíciói­ban, mint tájképeiben páratlanul len­dületes vonalvezetéssel, erősen össze­fogott síkokkal, merész színezéssel dolgozik. Fametszetei s főleg rajzai különösen jól mutatják művészetének nagy kifejező erejét (Grohmann, Kirchner-Zeichnungen, Dresden, 1925). K. 2. Jenő, festő, * Győr 1895 már­cius 3. A rajztanári oklevél meg­szerzése után a bpesti képzőmű főis­kolán Réti Istvánnál tanult. 1920 óta a Műcsarnokban és a Nemzeti Sza­lonban arcképeket, kompozíciókat ál­lít ki. 1930. vízfestményeiből gyűjt, kiállítása volt az Ernst-Múzeum­ban. KIRNABERGER,Martin, Veit Hirsch­vogel mellett a nürnbergi Sebaldus­­templom ablakain dolgozott a XV. század végén. KIRSTEIN, August, osztrák építész, * Wien 1856 aug. 21. U. o. Schmidt Frigyesnél tanult, s az ő irányítása mellett vezette 1881—91. a pécsi szé­kesegyház építését. Pécsett önállóan két kaszinóépületet, két iskolát, a ke­reskedelmi kamara palotáját s az ir­galmasok templomát építette. 1902-től K. építette a brünni dómot s ő fe­jezte be a bécsi jubileumi templomot. KISÁZSIA MŰVÉSZETE. Kisázsia ókori kultúrája igen magas színre- 563Kisázsia művészete

Next