Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
G - Geison - Gelder, Aert de - Gellée, Claude - Gellért Géza - Gémes Gindert, Péter - Gémes Gindert, Péterné, Bükkerti Mariska - Gemma
Geison nyalt. 1893-ban Budapestre költözött s itt nagyszámú könyvdíszt, plakátot, ex-librist tervezett, olykor arcképekkel és festményekkel is szerepelt a Műcsarnokban. GEISON (koszorúpárkány), az antik oszloprendekben a háromosztású főpárkány legfelső, befejező része (architrav, fríz, G.). A görög-dór rendszerben szimából és erős kiugrású függőlemezből áll, az iónban szimából, lemezből s gyakran még tojássoros és fogrovatos tagozatokból; a rómaiak konszolsorral díszítették. GELDER, Aert de. hollandi festő, * Dordrecht 1645, u. o. 1727. Dordrechtben élt. Hoogstraten, majd Rembrandt tanítványa, akinek festői eszközeit rendkívüli virtuozitással alakította ki a maga számára, amellett a XVIII. sz.-ba is át tudott menteni egy olyan komoly művész hangot, amelyet Rembrandt legtöbb tanítványa már sokkal előbb a flamandos stílus édeskés eszközeivel kevertek. Kiváló művei: a Rembrandtot megközelítő Ábrahám az angyallal (Rotterdam), Ecce homo (Drezda), Zsidó menyasszony (München) és a szintén legjobb korából való Eszter és Mardocheus (Budapest, Szépműv. Múzeum), a híres Passió-sorozat, amelyben nagy szerepet játszik a tájképi környezet (ma az amszterdami és a schaffenburgi képtárakban). Genre szerű beállítású portrékat is festett — Irodalom: Lilienfeld (Hága, 1914). GELLÉE, Claude, 1. Claude Lorrain. GELLÉRT Géza, festő, * Budapest 1876 febr. 2. Itt és Münchenben tanult s 1895-től állított ki főleg genreképeket a Műcsarnokban. Szomorú munka című olajfestménye a Szépműv. Múzeumban van. 1910. Amerikába költözött és utóbb New-Yorkban kimzőgyárat alapított. GÉMES GINDERT, 1. Péter, szobrász, * Tinnye 1876, Budapest 1923. Budapesten és Münchenben tanult s 1907-től fogva szerepelt a Műcsarnok kiállításain nagyobbára képmásokkal. Síremlékeket és dekoratív szoborműveket is készített (Oszt.-Magy. Bank, kir. Várpalota). Fiatal anya és Fiatal férfi c. bronzszobrai a Szépműv. Múzeumban és Anya gyermekével c. bronzszobra a székesfőváros tulajdonában van. G. 2. Péterné, 1. Bükkerti Mariska. GEMITO, Vincenzo, olasz szobrász (1852—1929). A nápolyi nép életéből merítette népies motívumait, melyeket naturalisztikus eszközökkel, kompozicionális törekvések nélkül oldott meg. Főműve a firenzei Bargellóban levő Halászfiú. GEMMA, alakos díszű metszett drágavagy féldrágakő. Ha az ábrázolás domború, cameo, ha homorú, intaglio Babilóniai vésett kő, a neve. A legrégibb fennmaradt G.-k egyiptomi sírokból valók. Ezek az ismert skarabeusok többnyire carneolból készültek és az intaglio és cameo összeegyeztetései, amennyiben a skarabeus domború, a körirat bemélyített. Az egyiptomi G.-k általában művészetileg kevésbbé értékesek, munkailag is többékevésbbé durvák. Később, midőn a görög Kultúra Egyiptomban virágzásra jut, készülnek itt is kiváló G.-k, melyek — bár megtartják a hagyományos nemzeti formákat — a görög és római mitológia erős hatását mutatják. Indiában a gemmametszés talán még régibb, mint Egyiptomban. Ez valószínű azért is, mert India az anyagul használt drágakövek lelőhelye, de azért is, mert tényleg maradtak ránk igen régi indiai kövek gránátba vagy smaragdba vésve, melyek mitikus állatokat ábrázolnak. Koruk pontosan nem állapítható meg. Későbbi indus G.-k a Kr. e. VII. és VIII. sz.-ból már emberi alakokat mutatnak nem rossz kivitelben. A zsidók, a főnilóniaial? és az optops ábrázolásával, etruszkok is nagy számmal készítettek vésett köveket s azokat vagy amulettként vagy aranyba foglalva gyűrűnek viselték, vagy hengeres alakban, feliratokkal pecsétnek használták. Hogy Görögország G.-művészete Egyiptomból vagy inkább Ázsiából kapta-e az első hatásokat, azt most megállapítani nem lehet, mert az egészen korai darabok hiányzanak. Az, hogy a virágzás korában találunk skarabeuszokat, nem bizonyít Egyiptom mellett, mert az etruszkokkal folytatott élénk érintkezés lehetővé teszi e kedvelt és hatásos formának innen való átvételét. K. e. 500 körül a G.-metszés Görögországban már teljes virágjában van s a többi művésze-Görög gemma, 370 Gemma