Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
A - Ashbee, Charles Robert - Aspasios - Aspertini, Amico - Aspetti, Tiziano - Asselijn, Jan - Assyriai művészet
Ashbee stukkó-műveit Egid, mennyezetfestményeit (jelenetek a templom védőszentjének, Compostellai Jakabnak életéből) Kosmas D. alkotta meg. — Irodalom: Ph. M. Halm: Die Künstlerfamilie der Asam. (München 1896.) Fleischer: ASHBEE (ejtsd: ésbí), Charles Robert, angol építész, * Isleworth 1863. A modern angol építészet és iparművészet úttörőinek egyike William Morris mellett, ő alapította Londonban a Guild and School of Handicraft-et és az Essex Press-t. Kiválóak londoni lakóházai és a darmstadti nagyhercegi palota. ASPASIOS, gemmametsző Augustus korából. Többek között tőle való az Athena Parthenos fejét kiváló finomsággal és hűséggel feltüntető gemma. (Bécsből az olaszok hadisarc gyanánt elvitték.) ASPERTINI, Amicoy bolognai festő és szobrász, * 1475 körül, + 1552. Fr. Francia tanítványa. Szülővárosán kívül főleg Luccában és Rómában dolgozott. Főmunkája a ,,volto santo“ története (freskók S. Frediano, Lucca) sok arcképpel és szép tájképes háttérrel. Nagy oltárképe, A gyermek imádása, szentekkel és donátorokkal (Bologna, képt.) Francia peruginoszerű irányát mutatja. Tőle való a S. Petronio (Bologna) kapuján levő márvány csoport. A halott Krisztus Nikodemus karjaiban. ASPETTI, Tiziano (1565—1607), olasz szobrász, valószínűleg Aless, Vittoria tanítványa. Főleg Velencében, Páduában és Pisában működött. Velencében (1582—91) készült fiatalkori alkotásai — szentek alakjai és dekoratív szobrok és domborművek —, a portrék kivételével, modorosak. Legjobb a Doge-palota egyik kandallójának (Anticollegio) domborműve. Páduában (1591—1630) a Donatello-hagyományok javára váltak. A székesegyház és még inkább a Szt. Antal temploma számára készült bronzai között egy pár igen kellemesen ható manirista szoborra, reliefre akadunk. Pisai idejének (1604—7) legjelesebb emléke a firenzei S. Trinitá számára készült mozgalmas bronz-dombormű, Szt. Lőrinc vértanúságával. A számos antik mitológiai és egyéb tárgyú, kis márvány- és bronzszobrot, reliefet is készített, tisztán dekoratív célzatból. ASSELIJN, Jan („Krabbetje(”), hollandi festő, * Diepen 1610, Amsterdam 1652, Amsterdamban élt. Eleinte Esaias van de Velde hatása alatt állt, majd Rómában Pieter de Laerhoz csatlakozott és hazatérése után az olaszos tájképfestés egyik legbefolyásosabb művelője lett. Genre-, csata- és állatképeket is festett és kivált a szenvedélyes mozgású állattest kitűnő ábrázolója (feldühödt hattyú, Amsterdam, Rijksmuseum). Olasz tájképe a budapesti Szépműv. Múz.-ban. ASSYRIAI MŰVÉSZET. I. Építészet. Assyria kezdetben Babylonia északi határtartománya volt, védőbástyája az északi barbárok ellen, s a babyloniai királyok helytartói igazgatták. A hettiták uralma után az önálló cassyr dinasztia kezébe került a hatalom, amely nagyon fellendítette az országot s Babylonia riválisává tette. Ismereteink az assyr építészetről, emlékek hiányában, igen hézagosak. Vallási célokat szolgáló épületek nyomaira csak a legújabb korban bukkantak, sokáig kizárólag a profán, főleg palotaépítészetről volt tudomásunk. Az 1100 körüli időkből datálható Anu isten és fia, Adad assuri kettős temploma, hatalmas falakkal körülvett előudvarral, általában Salamon templomára emlékeztető elrendezéssel, két karakterisztikus zikkurzattal (lépcsős torony). A profán építészet emlékei jobbára palotaromok. Anyaguk levegőn szárított, ritkábban égetett tégla. Belsejük reliefes kőlemezekkel volt díszítve, de alabástromlemezek és zománctéglák is szolgáltak burkolatul. E paloták, elsősorban anyaguk múlandósága folytán, csaknem teljesen elpusztultak, s jóformán csak alaprajzuk állapítható meg. Magas terraszon épültek, helyiségeik udvarok köré voltak csoportosítva, így Sargon király khorsabadi palotájánál, amelynek részei három csoportban zárkóznak két nagy udvar köré. A köznép házai, a fennmaradt ábrázolások szerint, nem voltak masszív épületek, hanem állati bőrökkel takart, sátorszerű faalkotmányok. Ami az építészet egyes formáit illeti, megállapítható, hogy az oszlop távolról sem játszott olyan szerepet, mint Egyiptomban. Egyes maradványok után ítélve bizonyos, hogy is Assyr dombormű Nimrudból. 53 Assyria művészet