Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
B - Baluszter - Balzac - Bambaja (Agostino Busti) - Bamberger, Friedrich - Bambocciata - Bamboccio - Bán Kuszka Lili - Bán Tibor - Banco, Nanni d' Antonio di - Bánd Viktoria - Bandinelli, Baccio - Bánffy Miklós
Baluszter 69 Balusztrád-részlet a római Sixtus-kápolnában.tikus festményei és grafikai művei a berlini külvárosok munkásait, munkanélkülieit, kispolgárait ábrázolják és különösen szívesen meríti témáit a vasút életének köréből. Legnevezetesebb rézkarcai: A vasút, Szénaszállítás, Pályaudvar stb. BALUSZTER, olaszul balaustro, mellvédpárkány s általában korlátot alátámasztó, többé-kevésbbé gazdag tagozású báb; dekoratív hatásánál fogva a renaissance és barokk nagy előszeretettel használja. B.-es mellvéd vagy korlát: balusztrád. Leginkább terraszok szegélyezésére, áttört attikáknál és ablakmellvédeknél, balkonoknál és lépcsőknél alkalmazzák, többnyire kőből, de gyakran készül — különösen a 4 falépcsők korlátjainál — fából is. Barát: BALZAC (francia), alacsony, kényelmes támlásszék. Feltalálójáról, Honoré de Balzac (1799—1856) francia regényíróról elnevezve. BAMBÁJA, igazi nevén Agostino Busti (1483—1548), milánói szobrász. Két főműve, Gaston de Foix (1515—1521) és a Birago-család (1522) síremlékei jelenleg már nincsenek eredeti helyükön. Egyes darabjaik különféle múzeumokban és gyűjteményekben, főleg a milánói Castello Sforzescóban és az Isola Bellán láthatók. Legnevezetesebb Gaston fekvő alakja, melyben a középkori lovagok nemessége érvényesül. Gazdag reliefjeiben dekoratív szépségre, klasszikus hatásra törekszik, de sokszor aprólékossá, erőtlenné válik. Bájos kis Madonnadomborművét a Szépművészeti Múzeum őrzi. Ybl. BAMBERGER, Friedrich, német festő, * Würzburg 1814, Neuenhain 1873. A berlini akadémián G. Schadow és W. Krause, Casselban Primavesi tanítványa. Münchenben is élt és főleg K. Rottmann hatása alatt festette leginkább olasz- és spanyolországi tájképeit. Példa a budapesti Szépműv. Múzeumban levő tengerparti kép (1868). BAMBOCCIATA (ejtsd: —boccsáta) mulatságos népjeleneteket ábrázoló képek olasz elnevezése. L. Laer, Pieter de. BAMBOCCIO (ejtsd: —boccsó), hollandi festő, 1. Laer, Pieter de. BÁN KUSZKA Lili, festő, • Németújvár (Vas vm.) 1899. Bosznay I. és Glatz D. tanítványa volt a képzőművészeti főiskolán. 1925. műveiből a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítást rendezett. Newton és Rothermere lordokat ábrázoló arcképei a Magyar Újságíró Egyesület tulajdonában vannak. BÁN Tibor, festő, • Dunaszentgyörgy 1894 jan. 4. A bpesti képz. főiskolát végezte, azután a Józsefműegyetemen Nádler Róbert mellett tanársegéd volt. 1922. Műteremsarok c. interiőrjével a Rigler-díjat nyerte. Főleg arcképeket fest. 1926. gyűjt, kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. BANCO, Nanni di Antonio di, 1. Nanni di Banco. BAND Viktoria, festő, • Budapest 1905. A müncheni képző akadémián Angelo Jank és Korb Caspar vezetése alatt tanult és főleg Corinth hatása alá került. Ezután két évig Párizsban folytatott tanulmányokat s ugyanott 1926. koll. kiállítást is rendezett. Hazatérve, 1929. a Nemzeti Szalonban volt gyűjt. kiállítása. Főleg arc- és tájképeket fest, világos, erőteljes kolorittal. BANDINELLI, Baccio (1493—1560), firenzei szobrász, Michelangelo ádáz vetélytársa, aki akarata ellenére is a nagy mester befolyása alatt dolgozott és ennek belsőleg megokolt stílussajátosságait, kontraposztjait, formafelfokozásait külsőségekben utánozta. Ilyen művei: a firenzei Pal Vecchio előtt álló Herkules és Cacus-csoportja, a Pal. Pitti Bacchusa, a Museo Nazionale Ádám és Évája. Piétái a S. Croceban és az Annunziatában, a Santa Croce Atyaúristene, Medici Giovanni merev szobra a S. Lorenzo előtt és X. Leo, valamint VII. Kelemen pápa síremlékeinek mellékalakjai a római S. Maria sopra Minervában. őszintén hatnak a firenzei székesegyház márvány szentélykorlátjának jól komponált domborművei (próféták és apostolok, 1550). B. kis bronzokat is mintázott, így antik istenek szobrocskáit és portrékat. Ezek a Museo Nazionaleban láthatók. A Pál Vecchióban lévő mellszobrai B. kiváló művei közé tartoznak. BÁNFFY Miklós gróf, * Kolozsvár 1874 dec. 31. Író és dekoratőr, aki főként operai díszletterveivel és kosztümjeivel ért el sikereket. 1922-ben a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa lett és jótékonyan, szabadabb fejlődési irányok felé befolyásolta az Operaház akkor még egészen naturalisztikus díszletfestészetét. Kisbán Miklós néven drámákat is írt Bánffy