Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

B - Bálint Árpád - Bálint Benedek - Bálint János - Bálint Jenő - Bálint József - Bálint Rezső - Bálint Zoltán - Balkay Pál - Balla Béla - Balla Frigyes Fülöp - Balla Margit - Balla, Giacomo

nál és a bpesti iparművészeti iskolá­ban tanult. Művei közül említésre mél­­tók Fadrusz János és Semmelweiss Fülöp plakettjei. BÁLINT 1. Árpád, festő, * Tatató­­város 1870 aug. 8. Münchenben (Gysis, Isollósy) tanult, azután Feszty Árpád és Pállik Béla mellett dolgozott. Fő­leg állatképeket fest. B. 2. Benedek, fametsző, * Szent­­katolna 1860 máj. 20. 1876—80. a bpesti mintarajziskolában, majd Morelli Gusz­távnál tanult. 1881-től Párizsban, 1883- tól Budapesten dolgozott. Egyike volt a legjelesebb magyar fametszőknek, aki műveivel sűrűn szerepelt tárlato­kon is. (Tóth B.: B. és a székely nép­művészet. Kézdivásárhely, 1910.) B. 3. János, szobrász, * Gyimesbükk (Csík vm.) 1885 nov 7., a világháború­ban harctéri szolgálata közben eltűnt; állítólag meghalt. A bpesti iparművé­szeti iskolában s azután Strobl mester iskolájában végezte tanulmányait. Je­lentékenyebb munkái: Céllövő (akt), (1912), Kuglizó, (akt), Libatolvaj (1913), Péterffy Tamás mellszobra stb. B. 4. Jenő, művészeti író és kritikus, * Budapest 1889 okt. 6. Művészeti ve­zetője volt 1922. a Helikon Műkeres­kedelmi Rt.-nak és 1923. az Alkotás Művészháznak. Megjelent munkái: Benedek Péter élete és művészete, Nagy Balog János élete és művészete, Vaszary János élete és művészete, Czillich Anna élete és művészete, Mű­vészfejek. Szerkesztője a Magyar Mű­vészeti Könyvtárnak, számos kritikai tanulmányt írt napilapokba és folyó­iratokba. A Magyar Őstehetségek Ki­állításának létrehozója, megszervezője és rendezője, az első parasztművész, Benedek Péter felfedezésével és fel­tárásával alapozta meg nevét. A Reg­gel művészeti rovatának szerkesztője és a Magyar Őstehetségeket Pártoló Orsz. Bizottság művészeti igazgatója. Sajtó alatt levő munkája: Magyar ős­tehetségek, angol nyelven is megjele­nik. B. 5. József, festő, * Zádorfalva 1886 jún. 18. Budapesten és Nagybányán tanult, azután Nagyváradon működött, ahol 1913. gyűjt. kiállítást rendezett A világháborúban hadifogságba esett, melyből hazakerülve, többnyire akva­­rell-tájképekkel szerepel budapesti ki­állításokon. B. G. Rezső, festő. * Budapest 1885 okt. 14. A betűszedést tanulta, azután Vesztróczy Manónál rajzolgatott hóna­pokig. Nagybányai kirándulásai után 1906-tól Szablya Frischauf Ferenc is­koláját látogatta, majd 1909. Párizsba ment, hol a Grande Chaumiére-ben gyakorolta magát az aktrajzolásban. Amadeo Modigliani-, Freegrove-Win­ter- és Archipenko­val kiállítást ren­dezett a francia fővárosban, ahonnan 1911. a kecskeméti művésztelepre ment. 1914. a Budapesti Műhelyben, 1916. mint katona a Könyves Kálmán sza­lonjában, 1923. az Alkotás-Művészház­­ban, 1927. a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928. a Nemzeti Szalon­ban rendezett kollektív kiállítást. Egy ideig Cézanne hatása alatt állott, alap­jában azonban impresszionista. Édes­anyám és Kórházhajó c. képei a Szép­­művészeti Múzeum tulajdonában van­nak.­­Elek A.: B. kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában. Budapest, 1916. — Bálint Jenő: B. gyűjt. kiállítása. Al­­kotás-Művészház. Budapest, 1923.) B. Z. Zoltán, építész, * Nagyvárad 1871 márc. 6. Jámbor Lajos (1. o.) tár­saságában több jelentékeny köz- és magánépület tervezője, ők építették az 1900. párizsi világkiállítás rendkí­vül artisztikus magyar házát, amely nagy elismerést aratott. Tervezői vol­tak a debreceni megyeházának, az ál­lami számvevőszék budapesti palotá­jának s több lakó- és bérháznak. Si­kerrel szerepeltek több nagyobb pá­lyázaton is. B. kiadója volt Az ezred­­évi kiállítás architektúrája c. díszmű­­nek s könyvet írt a Loire-völgyi fran­cia kastélyokról. BALKAY Pál, festő, * Tiszaörs 1785 jún. 29.­­ Eger 1846 jún. 13. Négy éven át Bécsben tanult. 1808. Mezőkövesdre, csakhamar pedig Egerbe költözött, ahol, részben az érsek megrendelésére, oltárképeket festett (egri minoriták és szerviták, Besnyő, Tiszafüred, Fö­­démes, Nádudvar). Már Bécsben is inkább másolással, mint önálló tanul­mányokkal foglalkozott, egyes alak­jait is nagyobbára metszetek nyomán készítette. Allegória c. olajfestménye a Szépművészeti Múzeumban, a Két nővér c. olajfestménye az egri érseki líceum képtárában van. BALLA J. Béla, festő, * Arad 1882 aug. 24. Nagybányán és Münchenben tanult, azután szülővárosában dolgo­zott. 1911-ben Budapesten és Aradon gyűjt, kiállítást rendezett műveiből. Figurális- és tájképeket festett a nagybányai iskola szellemében. A nagybányai művésztelep tagja. B. 2. Frigyes Fülöp, festő, * Pécska (Arad vm.) 1871 febr. 5. Tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián el­végezve, 1893-tól Aradon élt, hol 1908— 13. mint a városi polg. iskola rajz­tanára is működött. Művei jobbára naturalista arc- és genreképek. B. 3. Margit, festő, * Budapest 1892. Szülővárosában, Firenzében és Mün­chenben végezte tanulmányait. 1924. gyűjt, kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. BALLÁ, Giacomo, olasz festő, aki 1912 körül tűnt föl a futuristák cso­portjában. Különös képeiben fizikai képzeteket és érzeteket igyekezett

Next