Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
B - Bálint Árpád - Bálint Benedek - Bálint János - Bálint Jenő - Bálint József - Bálint Rezső - Bálint Zoltán - Balkay Pál - Balla Béla - Balla Frigyes Fülöp - Balla Margit - Balla, Giacomo
nál és a bpesti iparművészeti iskolában tanult. Művei közül említésre méltók Fadrusz János és Semmelweiss Fülöp plakettjei. BÁLINT 1. Árpád, festő, * Tatatóváros 1870 aug. 8. Münchenben (Gysis, Isollósy) tanult, azután Feszty Árpád és Pállik Béla mellett dolgozott. Főleg állatképeket fest. B. 2. Benedek, fametsző, * Szentkatolna 1860 máj. 20. 1876—80. a bpesti mintarajziskolában, majd Morelli Gusztávnál tanult. 1881-től Párizsban, 1883- tól Budapesten dolgozott. Egyike volt a legjelesebb magyar fametszőknek, aki műveivel sűrűn szerepelt tárlatokon is. (Tóth B.: B. és a székely népművészet. Kézdivásárhely, 1910.) B. 3. János, szobrász, * Gyimesbükk (Csík vm.) 1885 nov 7., a világháborúban harctéri szolgálata közben eltűnt; állítólag meghalt. A bpesti iparművészeti iskolában s azután Strobl mester iskolájában végezte tanulmányait. Jelentékenyebb munkái: Céllövő (akt), (1912), Kuglizó, (akt), Libatolvaj (1913), Péterffy Tamás mellszobra stb. B. 4. Jenő, művészeti író és kritikus, * Budapest 1889 okt. 6. Művészeti vezetője volt 1922. a Helikon Műkereskedelmi Rt.-nak és 1923. az Alkotás Művészháznak. Megjelent munkái: Benedek Péter élete és művészete, Nagy Balog János élete és művészete, Vaszary János élete és művészete, Czillich Anna élete és művészete, Művészfejek. Szerkesztője a Magyar Művészeti Könyvtárnak, számos kritikai tanulmányt írt napilapokba és folyóiratokba. A Magyar Őstehetségek Kiállításának létrehozója, megszervezője és rendezője, az első parasztművész, Benedek Péter felfedezésével és feltárásával alapozta meg nevét. A Reggel művészeti rovatának szerkesztője és a Magyar Őstehetségeket Pártoló Orsz. Bizottság művészeti igazgatója. Sajtó alatt levő munkája: Magyar őstehetségek, angol nyelven is megjelenik. B. 5. József, festő, * Zádorfalva 1886 jún. 18. Budapesten és Nagybányán tanult, azután Nagyváradon működött, ahol 1913. gyűjt. kiállítást rendezett A világháborúban hadifogságba esett, melyből hazakerülve, többnyire akvarell-tájképekkel szerepel budapesti kiállításokon. B. G. Rezső, festő. * Budapest 1885 okt. 14. A betűszedést tanulta, azután Vesztróczy Manónál rajzolgatott hónapokig. Nagybányai kirándulásai után 1906-tól Szablya Frischauf Ferenc iskoláját látogatta, majd 1909. Párizsba ment, hol a Grande Chaumiére-ben gyakorolta magát az aktrajzolásban. Amadeo Modigliani-, Freegrove-Winter- és Archipenkoval kiállítást rendezett a francia fővárosban, ahonnan 1911. a kecskeméti művésztelepre ment. 1914. a Budapesti Műhelyben, 1916. mint katona a Könyves Kálmán szalonjában, 1923. az Alkotás-Művészházban, 1927. a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928. a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív kiállítást. Egy ideig Cézanne hatása alatt állott, alapjában azonban impresszionista. Édesanyám és Kórházhajó c. képei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak.Elek A.: B. kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában. Budapest, 1916. — Bálint Jenő: B. gyűjt. kiállítása. Alkotás-Művészház. Budapest, 1923.) B. Z. Zoltán, építész, * Nagyvárad 1871 márc. 6. Jámbor Lajos (1. o.) társaságában több jelentékeny köz- és magánépület tervezője, ők építették az 1900. párizsi világkiállítás rendkívül artisztikus magyar házát, amely nagy elismerést aratott. Tervezői voltak a debreceni megyeházának, az állami számvevőszék budapesti palotájának s több lakó- és bérháznak. Sikerrel szerepeltek több nagyobb pályázaton is. B. kiadója volt Az ezredévi kiállítás architektúrája c. díszműnek s könyvet írt a Loire-völgyi francia kastélyokról. BALKAY Pál, festő, * Tiszaörs 1785 jún. 29. Eger 1846 jún. 13. Négy éven át Bécsben tanult. 1808. Mezőkövesdre, csakhamar pedig Egerbe költözött, ahol, részben az érsek megrendelésére, oltárképeket festett (egri minoriták és szerviták, Besnyő, Tiszafüred, Födémes, Nádudvar). Már Bécsben is inkább másolással, mint önálló tanulmányokkal foglalkozott, egyes alakjait is nagyobbára metszetek nyomán készítette. Allegória c. olajfestménye a Szépművészeti Múzeumban, a Két nővér c. olajfestménye az egri érseki líceum képtárában van. BALLA J. Béla, festő, * Arad 1882 aug. 24. Nagybányán és Münchenben tanult, azután szülővárosában dolgozott. 1911-ben Budapesten és Aradon gyűjt, kiállítást rendezett műveiből. Figurális- és tájképeket festett a nagybányai iskola szellemében. A nagybányai művésztelep tagja. B. 2. Frigyes Fülöp, festő, * Pécska (Arad vm.) 1871 febr. 5. Tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián elvégezve, 1893-tól Aradon élt, hol 1908— 13. mint a városi polg. iskola rajztanára is működött. Művei jobbára naturalista arc- és genreképek. B. 3. Margit, festő, * Budapest 1892. Szülővárosában, Firenzében és Münchenben végezte tanulmányait. 1924. gyűjt, kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. BALLÁ, Giacomo, olasz festő, aki 1912 körül tűnt föl a futuristák csoportjában. Különös képeiben fizikai képzeteket és érzeteket igyekezett