Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
B - Barahat - Baranski E. László - Baranyai Ilona - Baranyai Károly - Barát Béla - Barát Móric - Barátkötések - Baratta, Francesco - Barbarelli, Giorgio - Barbari, Jacopo de'
Bsiallat 71 0847), Schodel Rozália arcképe (1852), A menyasszony megérkezése (1856). A Történelmi Képcsarnokban (a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló sokalakos festményen kívül, amely beható perspektívái tanulmányainak terméke, 1864), valamint az Ernst-múzeumban képmásainak hosszú sora, míg a Székesfővárosi Múzeumban levő vízfestményei, a régi Pest és Buda jellegzetes részleteivel, mint virtuóz akvarellistát és egyúttal a tárgyi elemeket a leggondosabban megfigyelő festőt mutatják be. A 48-as idők nagy alakjai (Kossuth, Petőfi stb.) főleg a B. által megalkotott típusokban élnek a nemzet emlékezetében. Újabban főleg sokszor rendkívüli finomságú akvarelljei állnak általános megbecsülésben, míg olajfestményei, kivált a későbbiek, a tömeges termeléssel járó fogyatékosságokat árulják el. Műveinek száma szinte végeláthatatlan. A távlatról írt tanulmányai révén a Tudom. Akadémia is tagjává választotta. Közéleti összeköttetéseinél fogva hathatósan befolyt a Képzőm. Társulat létrehozására. B. emlékiratait Kézdi Kovács László adta ki (Budapest, 1902). — Irodalom: Hoffmann Edith (Budapest, 1922), Szentiványi Gyula (u. o., 1927). Lyka. BABAHAT, 1. Indiai művészet és Sztupa. BABANSKI E. László, akvarellfestő és grafikus, * Palánka 1877 máj. 11. Budapesten Ballónál, Székely Bertalannál és Nadler Róbertnél tanult. Newlynben St. Forbesnél, Londonban J. Swannél és végül Brangwynnél képezte ki magát a grafikában. Rézkarcaival 1908-ban Londonban aranyérmet nyert. Néhány grafikai alkotása a Szépműv. Múzeumban. 1913. az állami tájrajzdíjat, 1919. az Esterházy- és 1920. a Wolfner-díjakat, 1921. az állami vízfestmény díjat, 1927. a székesfővárosi pasztell- és rajzdíjakat nyerte. Élénk részt vett a rajztanítás ügyének fellendítésében. Számos vízfestményén és rézkarcán falurészleteket, budapesti városképeket szeretett motívumul használni. A Képzőművészeti Főiskolán a rajzpedagógiát és akvarellt tanítja. BARANYAI 1. Ilona, szobrász, * Vrbovec (Horvátország) 1891 dec. 6. Bécsben és a bpesti iparművészeti iskolában (Hibján S., Zutt B. és Simay I.) végezte tanulmányait. Művei: Ifjú (bronzszobor), Női alak (fekete műkő), Az özvegy (műkő), Zászlóvivő stb. Bronzplaketteket is készített. B. 2. Károly, szobrász és festő, * Újvidék 1894 nov. 4. Autodidakta, 1925 Párizsban Camille Garier műtermében dolgozott s ez évben Csókolódzó faun c. terrakottájával részt vett a párizsi Salon kiállításán. Hazatérve Mátyásföldön telepedett le, hol főleg síremlékeket, portrékat és plaketteket készít BARÁT J. Béla, építész és művészettörténész, Temesvár 1888. Építészi oklevelet 1910. a bpesti műegyetemen, bölcsészetdoktori oklevelet 1914. a bpesti tudományegyetemen szerzett. Novák Ede építésszel társulva számos pályázaton vett részt sikerrel és több középületet tervezett, főleg iskolákat (Kispest, Csongrád, Mohács, Jánoshalma), továbbá az albertfalvai lakóháztelepet s nagyobb számú családi lakóházat és síremléket. Az 1930. budapesti nemzetközi építészkongresszus kiállításán néhány modern törekvésű bérház s a m. kir. posta anyagraktárának tervével tűnt fel. Szerkesztője volt a Technikai Lexikonnak (1928) s a Barát—Éber—Takács-féle Művészettörténetben (I. kiad. 1926; II. kiad. 1934) az ókori művészet történetét írta meg. E lexikon munkatársa. B. 2. Móric, festő, * Sáránd 1880 márc. 15. Budapesten, Münchenben tanult, egy ideig Berlinben dolgozott. A nagyváradi fa- és fémipariskola tanára. A háború után Marosvásárhelyen nagysikerű kiállítást rendezett. Főleg aktkompozíciókat fest. BARÁTKÖTÉSEK, a Kr. u. V. századot követő időkben készült fatáblás könyvek, melyeknél a könyvtest páros vagy egyszerű szíjbordákra volt fűzve s a szíj végek a fedélül szolgáló bükkfadeszkáknak e célra vágott mélyedéseibe fapeckekkel voltak beleerősítve. Az elnevezés Marius Micheltől, a XIX. század kiváló francia könyvkötőművészétől származik, aki e korai keresztény kötéseket reliuve monastique-nek nevezte el. BARATTA, Francesco ( 1666), olasz szobrász, Bernini tanítványa és segédje. Nagy mestere megbízásából Rómában a S. Pietro in Montoriotemplom Raimondi-kápolnájában Szt. Ferenc stigmatizálásának domborművét és a Piazza Navona kútján a La Plata-folyam perszonifikációját mintázta. Ez legjobb alkotása. B. több munkáját, főleg dekoratív mitológiai istenszobrait II. Ágost szász király Drezda számára szerezte meg, hol a Grosser Gartent díszítik. Ybl. BARBARELLI, Giorrjio, J. Giorgione. BARBARI, Jacopo de’. * 1440—50 körül Velence, 1516 előtt, valószínűleg Brüsszel. A Vivarini-iskolából kiindult velencei festő, ki később Németországban Miksa császár, aztán Bölcs Frigyes választófejedelem, végre Brandenburgi Joachim szolgálatában (Nürnberg, Weimar, Wittenberg, majd Németalföldön, Brüsszel) az északi művészet hatása alá került (aprólékos rajz). Dürer Jacob Walch (wers a. m. olasz) néven említi. Kevés képe isme- Barbari