Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
F - Fossano, Ambrogio da - Fossati, D. Antonio - Foster, Birket - Fóthy János - Foujita - Fouquet, Jean - Fournier, Louis Édouard
Fössanö 335 Fournier sek, Louis XVI.-ízlésben vannak tartva. FOSSANO, Ambrogio da, 1. Borgognone. FOSSATI, D. Antonio, festő, * Marto 1708. Velencében tanult, honnan Daniel Gran hívta Bécsbe, hol 1723. a Schwarzenberg-palota és a Hol'bibliothek kupolájának festésénél segédkezett. 1728—30. a pozsonyi prímási palota, a pannonhalmi refektórium és a győri apátúrház ebédlőjének freskóit festette. 1730. visszatért Velencébe. FOSTER, Birket, angol rajzoló és festő, * North Fields 1825. Weybridge mellett (Surrey) 1899. Néhány illusztrált gyermekkönyvet adott ki és a London News-ba rajzolt, illusztrálta Longfellow Evangeline-époszát (1850) és más költőket. 1860 óta főleg vízfestményeket készít az angol népéletből, de különösen a gyermekvilágból, melyek reprodukciókban nagyon elterjedtek (Album, München, 1880). — Irodalom: Huish (London, 1890). FÓTHY János, művészeti kritikus, * Kaposvár 1899. Kora ifjúságában művészettörténettel és zenével foglalkozott és irodalmi, valamint esztétikai pályára készült. A világháborúban mint önkéntes, majd tart, tiszt vett részt, több kitüntetést szerzett. 1921-ben Márkus Miksa újból megindított Magyar Hírlapjának színházi és képzőművészeti kritikusa lett, 1932 óta a Pesti Hírlap munkatársa. Mint képzőművészeti kritikus a progresszív művészet harcosa, de egyúttal a túlzó szélsőségek ellen foglal állást. FOSTJITA (Fuzsita). Művészetében félig európaivá lett japán festő. Fiatalon került hazájából 1913 táján Párizsba s ott a francia primitívek, Cézanne, a neoimpresszionisták hatottak reá. Mindezeket a hatásokat őseinek hazulról hozott örökölt stílusával egyéni stílussá dolgozta fel magában. A japáni virtuóz rajz a francia modernek alatt elbizonytalanodik és el is durvul képein. De a rajz azért fődolognak marad rajtuk. Hajszálecsettel meghúzott kontúrok közé fogja aktos képein híg olajfestékkel felrakott sápadt színeit. A formák plasztikáját alig érezteti rajtuk, síkszerű a hatásuk. Bár Párizsban a hétköznapi élet tárgyait és jelenségeit festi ugyanúgy, mint francia társai, ilyen tárgyú képeiben is van valami ünnepélyesen stilizált, ami megkülönbözteti őket az európai festéstől. Művészetének ez a felemássága — az európai kultúrán átütköző japáni festői kultúra — sajátos zamatot ad. A háború utáni években Fonnitának valóságos divatja volt Párizsban. Képeit szétkapkodták, 1930-ban visszatért hazájába. — Irodalom: M. G. Vaucaire (Párizs, 1925). Elek: FOUQUET (ejtsd: fűké), Jean, francia festő és miniaturista, a Tours 1420 körül, 1481. A korabeli francia (touraine-i) festészet kimagasló alakja. 1445 körül Rómában járt, itt festette meg IV. Jenő pápa elpusztult arcképét a S. Maria sopra Minerva-templom szentélyébe. Visszatérve, készítette VII. Károly portréját (Louvre). E király utódjának, XI. Lajosnak, udvari festője lett, sőt arról is tudunk, hogy Michel Colombe-bal együtt az uralkodó síremlékének megtervezésére kapott megbízást (1174). Neki tulajdonított festmények még: Guillaume Juvénal des Ursins kancellár (Louvre), önarckép (Wien, Liechtenstein Gall.) és a mecénása, Estienne Chevalier, Franciaország kincstárnoka számára készült diptychon, amelynek egyik szárnya: Szűz Mária a gyermek Jézussal, ma az antwerpeni, másik szárnya: Estienne Chevalier és patrónusa Szt. István, a berlini múzeumé. Autentikus még egy rajz: Férfiarckép (London, Oppenheimer-gyüjt.). Ám F. igazi jelentősége — a neki tulajdonított több kép elvitathatósága miatt — főkép miniatűrjeiben rejlik. Az akkori, leginkább Franciaországban virágzó könyvművészetnek egyik leghivatottabb, kiválóan finom és keresetlen képviselője. Állítólag már az ő kezét dicsérik a Bible naturalisée egyes lapjai is De kétségkívül az ő remekei: az Estienne Chevalier-féle, 40 miniatűrt egyesítő Livre d’heures (ma Chantilly, Condé-múz.), a francia Boccaccio-kiadás, Les cas nobles hommes et femmes malheureux illusztrálása (müncheni Hofbibliothek), Károlynak, XI. Lajos öccsének imakönyve (Párizs, Bibi, Mazarin), Josephus Flavius Antiquités Judaiques-jének 11 csodálatos lapja, Phil. de Comynes imakönyve, a Szt. Mihály-rend alapszabályainak miniatűrjei (mind a párizsi Bibi. Nat.-ban). Ezekből a művekből bontakozik ki valójában F. komoly, talán a németalföldi mesterek által befolyásolt, de realizmusában józan mértéket tartó, fejlett stílérzéket, ihletett tudást és ízlést egyesítő művészi karaktere, amely nemcsak kortársaira, hanem hazája festészetének további fejlődésére, úgyszólván korszakalkotó hatást gyakorolt. — Irodalom: P. Durrieu: Les antiquitésjudaïques (Párizs, 1908); G. Lafenestre (Párizs, 1905). P. Durrieu: Le Boccace de Munich (München, 1909), Gruyer, Chantilly, les 40 F. (Párizs, 1897) stb. Gál. FOURNIER (ejtsd: furnié), Louis Édouard, francia festő, * Párizs 1857.