Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Köpp Farkas (Wolfgang) - Köpping, Karl - Kőrajz (litográfia) - Körmendi-Frim, Ervin - Körmendi-Frim, Jenő - Körmöczi András - Körösfői Kriesch Aladár
Kopp eredetű Korvinákkal, másodízben a XVII. sz.-ban, az olasz barokk provinciális stílusváltozataival, a nagyszombati s a sok tekintetben egyéni jellegű kolozsvári Bornemissza-kötésekkel, harmadízben pedig a XVIII. sze.-ban a hamburgi és wittenbergi pergamentkötések hatása alatt keletkezett debreceni kötésekkel s végül ma, az angol és német stílustörekvések szellemében készült, de felismerhetően lokális jellegű modern kötéskísérletekkel. — Irodalom: Adam P. Der Bucheinband, seine Technik und Geschichte. Leipzig, 1890. Jaschik Á.: A könyvkötőmesterség. Budapest, 1922 Műszaki Könyvtár. A könyvkötőipar múltjából. Magyar Grafika II. évf. A magyar könyvkötőipar múltjából. Magyar Grafika III. évf. Loubier J.: Der Bucheinband in alter und neuer Zeit. (Leipzig, 1904). Gulyás Pál: Az Iparművészet Könyve, II. kötet. Jaschik. KOPP Farkas (Wolfgang), festő, Koepp F. KÖPPING, Karl, német rézkarcoló. * Drezda 1848. + 1914. Münchenben tanult az akadémián, majd 1876-ban Párizsba költözött, ahol rézkarccal kezdett foglalkozni. Már első reprodukáló műveivel nagy feltűnést keltett, különösen Rembrandt és Munkácsy után készült lapjaival. Munkácsynak Krisztus a keresztfán c. nagy festményét mesteri módon adta vissza. K. a müncheni és berlini nagy aranyérmet nyerte és Párizsban. 1889-ben a világkiállításon a Grand prix-vel tüntették ki. KŐRAJZ (litográfia), a művészi sokszorosító eljárások között a legfiatalabb. A K. azon a kémiai alapelven nyugszik, hogy a víz és a zsír nem vegyül egymással. A K.-ra a Solnhofennél található kő a legalkalmasabb. Ha a szemcsés és felszívódásra alkalmas simított kőre a művész zsírtartalmú krétával rajzol, akkor ezeken a helyeken a kő festékes hengerrel való lehengerelés után felveszi a festéket, míg a vízzel itatott helyeken a festék nem fog. A művész tehát a litográfiái krétával (amely viasz, szappan, faggyú és korom keveréke) a kőre rajzol és az egész követ ezután vízzel itatja, így azután a kőre hengerelt festék csak a krétával végigvont vonalakon marad meg, míg a többi nedves helyeken a festék nem hagy nyomot. Hogy a fehéren hagyandó felület a festéknek parányi részét se vegye fel, a követ híg salétromsav és gumi keverékével itatják. A K. tehát sem a magasnyomású (fametszet), sem pedig a mélynyomású (rézmetszet, rézkarc) eljárásokhoz nem sorozható. A K. vegyi törvényeken alapul és síknyomású eljárás. A K.-ot 1798-ban 38 Művészeti Lexikon. I. Senefelder találta fel (1. o.) és azóta folyton tökéletesül. A színes K.-ot több kővel nyomják és minden szín részére külön alkalmaznak egy-egy követ, amelyet a megfelelő festékkel hengerelnek be. A papirost a festékkel behengerelt kőre helyezik és ezek együttese (egymásra nyomása) adja a színes nyomatot. A nagy mesterek közül főleg Daumier, Gavarnn, Goya, Fantin-Latour, Carrière és Whistler teremtettek maradandó becsű K.-okat. Irodalom: A technika eredetét Senefelder és Rapp műveiből, összes ágazatait Fritz munkáiból tanulmányozhatjuk. Művészettörténeti szempontból 1. M. J. Friedländer: Die Lithographie (Berlin, 1922); Nagy Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században (Budapest, 1934). Conrad, KÖRMENDI-FRIM. Irvin, festő, * Budapest 1885 márc. 27. Münchenben, Nagybányán és Párizsban végezte tanulmányait, 1904 óta állít ki Budapesten és külföldön (Párizs, London, Montecarlo stb.) alakos interieurképeket, csendéleteket, tájakat (Olasz falu este, Kék edények, vörös almák, Olvasó nő, Kistapolcsányi parkrészlet) élénk színű, egyszerűsített impresszió-festéssel. Eleinte Pissarro hatása alatt dolgozott. A KÚT tagja. Évekig Nürnbergben élt és restaurálással is foglalkozott. 1910. a bpesti Művészházban, 1918. Budapesten önállóan, 1928. az Ernst-múzeumban, 1933. a Frankel-szalonban rendezett kollektív kiállítást. Hegyvidék és Csónakok c. olajf.-i a főváros tulajdonában. K. 2. Jenő, szobrász, * Budapest 1886 okt. 21. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte s főkép képmásszobraival vált ismertté (Vámbéry, br. Korányi Frigyes, Portik). Egy sor emlékplaketten kívül (Khuen-Héderváry, Hubay) szobrot készített Jászberény számára a török-magyar háborúban elesett hősök emlékére s tőle való Erzsébet királyné emlékszobra a bpesti Margitszigeten (1929), a nullás kilométerkő a Madonna alakjával Budapesten (1932), az esztergomi Szobieszky-emlék (1933) stb. 1910. gyűjt. kiállítása volt a Művészházban. KÖRMÖCZI András (Andre von der Chremnitz), kőfaragó, 1404—27-ig ismételten dolgozott a bécsi Szent Istvántemplom építésén. KÖRÖSFŐI KRIESCH Aladár, festő és iparművész, * Budapest 1863 okt. 29. f u. o. 1920 jún. 16. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Tanulmányait folytatni Münchenbe ment Liezen-Mayerhez, majd bejárta Olaszországot. Történeti tárgyú nagyméretű festmények voltak első alkotásai. A boroszlói békekötés, II. Rákóczi György ha- 593 Körösfői Kriesch