Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
G - Grimaldi, Giovanni Francesco - Grimani-Breviarium - Grimm Hermann - Grimm Rezső - Grimm Vince - Grimmer, Jakob - Gris, Juan - Grisaille - Gróf József - Gróh Isván - Grolier, Jean
Grimaldi 418Groller dal többnyire rajnaparti tájképeket festett; ilyeneknek egész sora a drezdai képtárban, egy példa a budapesti Szépműv. Múzeumban. GRIMALDI, Giovanni Francesco, máskép is Bolognese, bolognai festő, * Bologna 1606, + Róma 1680. A Carracci-iskola tájképfestője. Előbb Bolognában, később Rómában, 1648-ban Franciaországba ment, hol különösen Mazarin bíboros foglalkoztatta (tájképfreskók Pál, Mazarin, ma Bibi. Nationale), visszatérése után ismét Rómában: dekoratív tájképfreskók (Villa Borghese), freskó tájképek bibliai staffázzsal (Pál, Quirinale). Szélesen odavetett, egyhangú dekoratív tájképei képtárakban is előfordulnak (Róma, Gal. Borghese, Louvre). Karcolt is tájképeket, főleg a köznapi életből vett staffázzsal. GRIMANI-BREVIARIUM, a velencei Szt. Márk-könyvtárban őrzött híres képes kézirat, amely a XVI. sz. elején Gentben, nyilván Alexander Bening műhelyében készült. A leggazdagabb, indás szegélydíszen kívül különösen fontosak a kézirat kalendáriumképei, amelyekben genreszerű elem egyesül a részletesen ábrázolt tájképi környezettel. GRIMM, J. Hermann, német művészettörténész (1828—1901), Michelangelo híres biográfusa. Főműve, amely Leben Michelangelos címen jelent meg, kiváló írói kvalitásokkal ékes, mindmáig népszerű és sokat olvasott munka, amely mesteri kultúrtörténeti háttérfestésével tűnik ki. Egyéb művei, a Leben Raphaels címűt kivéve, többnyire essay-k és tanulmányok, amellett a szépirodalom és az irodalomtörténet terén is működött és egy kitűnő Goethe-könyvet adott ki. G. 2. Rezső, festő és grafikus, * Pesten 1832 dec. 13. + u. o. 1885 márc. 6. Tanulmányait szülővárosában és Bécsben végezte s már itt festett és litografált arcképeket. Ezt folytatta Pesten, aztán rajztanárkodás közben Kecskeméten, Körmöcbányán és Pécsett. Munkálkodásának súlyos idegbaj vetett véget. Különösen nagyszámú kőrajzai tették nevét ismertté. Művei közül Az ember teremtése, Grimm Lajos arcképe, Férfi képe, Fiú képe, Konyhai csendélet, Parasztmenyecske és Pusztai lovasok című olajfestményei a Szépm. Múzeumban, Önarcképe, Joachim József és Palóczy László arcképei a M. Tört. Képcsarnokban vannak. G. 3. Vince, kőrajzoló, könyvnyomdász és műkereskedő, * 1810 k., + Pest 1872 jan. 16. Bécsből került Pestre, hol műkereskedése, majd 1843-tól könyvnyomdája volt. 1848. az állami bankjegynyomda litográfiai osztályának igazgatója volt, amiért 1849. Törökországba kellett menekülnie, hol két évtizedig szintén a pénznyomda szolgálatában állott. Kiváló szakember s maga is ügyes litográfus volt. GRIMMER, Jakob, flamand festő, • Antwerpen 1525 kör., + 1590. Id. Pieter Bruegel követője, többnyire kisebb méretű tájképeket festett. Jellemző példák a budapesti Szépműv. Múzeumban a négy évszakot ábrázoló képei (1575). Apjának írását fejlesztette tovább fia, Abel G. (1570 után—1619). GRIS, Juan, spanyol festő. * Madrid 1887, 1927. 1906 óta Párizsban élt és honfitársa Picasso erős hatása alatt állt. A kubizmuson keresztül ő is újra a valóságábrázoláshoz közeledő, de szigorú térbeliségű stílushoz jutott el. — Irodalom: D. Henry (Leipzig, 1929). GRISAILLE, szürkére szürkén és tágabb értelemben általában egy alapszín különböző árnyalataival festett kép. Szerepet játszik az üvegfestésben és kivált a XVI. sz. limogesi zománcfestésében. G.-ok a renaissance és barokk művészetben gyakran előforduló festett domborműutánzatok is. Szinonimája camaieu (1. ott). GRÓF József, festő, grafikus és iparművész, * Zenta 1899 március 4. Kozma Lajos tanítványaként felsőmagyarországi renaissance és barokk hatás alatt könyveket illusztrál, plakátokat, diplomákat, pecséteket, iniciálékat rajzol, tervez és vés. G. rajzolta és metszette egyebek közt Keleti Artúr Raymondo lovag c. könyvének díszeit. A Műcsarnoknak 1924 óta kiállítója. A Szinyei Társaság kiállításain dicsérő és kitüntető elismeréseket nyert GRÓH István, iparművész és művészeti író, * Nagyberezna 1867 jún. 2. A Képzőműv. Főiskolán tanult, azután vidéken rajztanár volt, 1896 óta az Iparműv. Iskola tanára, majd igazgatója volt. Tanító tevékenységén és tervezéseken kívül egyrészt a magyar díszítő motívumok gyűjtésével és publikálásával, másrészt igen sok középkori falfestmény felkutatásával és másolásával foglalkozott. Utóbbiakról több tanulmányt írt az Archaeologiai Értesítőbe. GROLIER, Jean, vicomte d’Aguisy, a francia hadsereg kincstárosa, majd pápai követ (1479—1565), bőkezű műgyűjtő és nagystílű bibliofil, akinek neve a francia renaissance könyvkötőművészet megteremtését jelenti. Állása hosszú időn át Itáliához kötötte, ahol Aldus Manutius hatása alatt gyűjtőszenvedélyét kizárólag a művészileg kötött könyvekre koncentrálta. A nevéhez fűződő stílusnak négy periódusát állapíthatjuk meg a körül