Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

G - Grimaldi, Giovanni Francesco - Grimani-Breviarium - Grimm Hermann - Grimm Rezső - Grimm Vince - Grimmer, Jakob - Gris, Juan - Grisaille - Gróf József - Gróh Isván - Grolier, Jean

Grimaldi 418Groller dal többnyire rajnaparti tájképeket festett; ilyeneknek egész sora a drez­dai képtárban, egy példa a budapesti Szépműv. Múzeumban. GRIMALDI, Giovanni Francesco, máskép is Bolognese, bolognai festő, * Bologna 1606, + Róma 1680. A Car­­racci-iskola tájképfestője. Előbb Bo­lognában, később Rómában, 1648-ban Franciaországba ment, hol különösen Mazarin bíboros foglalkoztatta (táj­képfreskók Pál, Mazarin, ma Bibi. Nationale), visszatérése után ismét Rómában: dekoratív tájképfreskók (Villa Borghese), freskó tájképek bibliai staffázzsal (Pál, Quirinale). Szélesen odavetett, egyhangú dekora­tív tájképei képtárakban is előfor­dulnak (Róma, Gal. Borghese, Louvre). Karcolt is tájképeket, főleg a köz­napi életből vett staffázzsal. GRIMANI-BREVIARIUM, a velen­cei Szt. Márk-könyvtárban őrzött hí­res képes kézirat, amely a XVI. sz. elején Gentben, nyilván Alexander Bening műhelyében készült. A leg­gazdagabb, indás szegélydíszen kívül különösen fontosak a kézirat kalen­dáriumképei, amelyekben genreszerű elem egyesül a részletesen ábrázolt tájképi környezettel. GRIMM, J. Hermann, német művé­szettörténész (1828—1901), Michelangelo híres biográfusa. Főműve, amely Leben Michelangelos címen jelent meg, kiváló írói kvalitásokkal ékes, mindmáig népszerű és sokat olvasott munka, amely mesteri kultúrtörténeti háttérfestésével tűnik ki. Egyéb mű­vei, a Leben Raphaels címűt kivéve, többnyire essay-k és tanulmányok, amellett a szépirodalom és az iroda­lomtörténet terén is működött és egy kitűnő Goethe-könyvet adott ki. G. 2. Rezső, festő és grafikus, * Pesten 1832 dec. 13. + u. o. 1885 márc. 6. Tanulmányait szülővárosában és Bécsben végezte s már itt festett és litografált arcképeket. Ezt folytatta Pesten, aztán rajztanárkodás közben Kecskeméten, Körmöcbányán és Pé­csett. Munkálkodásának súlyos ideg­baj vetett véget. Különösen nagy­számú kőrajzai tették nevét ismertté. Művei közül Az ember teremtése, Grimm Lajos arcképe, Férfi képe, Fiú képe, Konyhai csendélet, Paraszt­menyecske és Pusztai lovasok című olajfestményei a Szépm. Múzeumban, Önarcképe,­­ Joachim József és Pa­­lóczy László arcképei a M. Tört. Kép­csarnokban vannak. G. 3. Vince, kőrajzoló, könyvnyom­dász és műkereskedő, * 1810 k., + Pest 1872 jan. 16. Bécsből került Pestre, hol műkereskedése, majd 1843-tól könyv­nyomdája volt. 1848. az állami bank­jegynyomda litográfiai osztályának igazgatója volt, amiért 1849. Törökor­szágba kellett menekülnie, hol két év­tizedig szintén a pénznyomda szolgá­latában állott. Kiváló szakember s maga is ügyes litográfus volt. GRIMMER, Jakob, flamand festő, • Antwerpen 1525 kör., + 1590. Id. Pie­ter Bruegel követője, többnyire ki­sebb méretű tájképeket festett. Jel­lemző példák a budapesti Szépműv. Múzeumban a négy évszakot ábrázoló képei (1575). Apjának írását fejlesz­tette tovább fia, Abel G. (1570 után—­1619). GRIS, Juan, spanyol festő. * Mad­rid 1887,­­ 1927. 1906 óta Párizsban élt és honfitársa Picasso erős hatása alatt állt. A kubizmuson keresztül ő is újra a valóságábrázoláshoz közeledő, de szigorú térbeliségű stílushoz jutott el. — Irodalom: D. Henry (Leipzig, 1929). GRISAILLE, szürkére szürkén és tágabb értelemben általában egy alapszín különböző árnyalataival fes­tett kép. Szerepet játszik az üveg­festésben és kivált a XVI. sz. limo­­gesi zománcfestésében. G.-ok a re­naissance és barokk művészetben gyakran előforduló festett dombormű­utánzatok is. Szinonimája camaieu (1. ott). GRÓF József, festő, grafikus és iparművész, * Zenta 1899 március 4. Kozma Lajos tanítványaként felső­magyarországi renaissance és barokk hatás alatt könyveket illusztrál, pla­kátokat, diplomákat, pecséteket, ini­ciálékat rajzol, tervez és vés. G. raj­zolta és metszette egyebek közt Ke­leti Artúr Raymondo lovag c. köny­vének díszeit. A Műcsarnoknak 1924 óta kiállítója. A Szinyei­ Társaság ki­állításain dicsérő és kitüntető elisme­réseket nyert GRÓH István, iparművész és mű­vészeti író, * Nagyberezna 1867 jún. 2. A Képzőműv. Főiskolán tanult, az­után vidéken rajztanár volt, 1896 óta az Iparműv. Iskola tanára, majd igaz­gatója volt. Tanító tevékenységén és tervezéseken kívül egyrészt a magyar díszítő motívumok gyűjtésével és publikálásával, másrészt igen sok kö­zépkori falfestmény felkutatásával és másolásával foglalkozott. Utóbbiakról több tanulmányt írt az Archaeolo­­giai Értesítőbe. GROLIER, Jean, vicomte d’Aguisy, a francia hadsereg kincstárosa, majd pápai követ (1479—1565), bőkezű mű­gyűjtő és nagystílű bibliofil, akinek neve a francia renaissance könyvkötő­művészet megteremtését jelenti. Ál­lása hosszú időn át Itáliához kötötte, ahol Aldus Manutius hatása alatt gyűjtőszenvedélyét kizárólag a művé­szileg kötött könyvekre koncentrálta. A nevéhez fűződő stílusnak négy pe­riódusát állapíthatjuk meg a körül

Next