Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
J - Jaschikné Müller Mária - Jaschke, Franz - Jasper-Ware - Jászay József - Jászberény - Játékkártyák mestere - Jávai művészet - Jávor Pál - Jawlensky, Alexej - Jäger János Henrik - Jänefelt, Eero
Jaschikné 511 Järnefelt pedig a székesfőváros díját nyerte el. Művészetpedagógiai és iparművészeti tanulmányokat irt a Magyar Grafikába és a Magyar Iparművészetbe, írásai közül kiválik „A könyvkötő mesterség“ c. könyve (Bpest, 1922). 1919 óta művészeti nevelőiskolát vezet. A forgalomban levő bankjegyeket ő rajzolta (1926 óta). E lexikon munkatársa. JASCHIKNÉ Müller Mária, könyvkötő és grafikus, • 1899 Budapesten. Iparrajziskolát végzett. Iparművészeti könyvbekötéseket, grafikai munkákat készít. Résztvett magyar és külföldi iparművészeti kiállításokon. JASCHKE, Franz, osztrák festő és grafikus, * Rosenthal (Csehország) 1776, Bécs 1842 nov. 6. A bécsi akadémián tanult. 1807—8. Lajos főherceg kíséretében beutazta a magyar határőrvidéket, 1810. pedig Rainer főherceggel Bukovinát, Galíciát, Erdélyt és Magyarországot s számos magyarországi táj- és viseletképet festett, melyek nagyrészét színezett rézkarcokban adta ki. 1840 Bánsági tájkép és Kolozsvári vásár c. olajfestményeit állította ki a Pesti Műegyletben. JASPER-WARE, Wedgwood 1775- től kezdve olyan árut készít, melynek igen finom áttetsző alapanyaga fémoxidokkal meg van festve s a többnyire fehér domborműveknek háttérül szolgál. Kék, zöld, barna és sárga színek fordulnak elő, de leggyakoribb a kék, fehér domborművekkel. J.-ből domborművek készülnek, gemmák is, és arcképes medaillonok, ritkábban vázák, így a híres Barberini-váza másolata. Wedgwood követői közül egynek sem sikerült az ő J.-ének a finomságát elérni. A J. kétféle: „solid Jasper“, ennél az egész anyag festve van, és „Jasper dip“, ennél csak a felső réteg. JÁSZAY József, festő, * 1869. Budapesten tanult; 1901—5. a Benczúrmesteriskola tagja volt. Életképeivel (ős vadász, Hiúság, Egy régi dal stb.) 1894 óta szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. JÁSZBERÉNY. Az 1873. alapított Jász-múzeumot 1924. Divald Kornél rendezte, ki a múzeumi tárgyakat néprajzi, iparművészeti, szépművészeti és régészeti osztályok szerint osztotta be. A múzeum kiválóbb nevezetességei: palaeontológiai, neolith. La Téne, régibb középkori honfoglaláskori és Árpád-kori leletek, a Jászkürt (Lehel kürtje), a Jászság régi zászlói és néhány XVII—XVIII. századi műtárgy. Állománya 12.000 darab. JÁTÉKKÁRTYÁK MESTERE, német rézmetsző a XV. sz. első felében, akit főműve, csak háromnegyedrészben fennmaradt játszma kártya után neveztek el. E kártyák, valamint a J.-nek tulajdonított egyéb művek még fejletlen technika és gótikus megkötöttség mellett a maguk korában szinte példátlan természetmegfigyelésről és finomságról tesznek tanúságot. JÁVAI MŰVÉSZET. Jáva szigetéről tudjuk, hogy ott Kr. u. 400 körül virágzó hindu birodalom volt, megfelelő művészettel. Emlékeink vannak, melyek Siva kultuszáról tanúskodnak. A buddhizmus az V. sz. kezdetén terjedt el. Legnagyobb művészi emléke Borobudur (1. ott). Ezzel szemben 900 körül épült Prambanamban a nagy Siva-templom. A jávai templomok két főtípusa a cella-templom és a piramis-alapépítményű terasztemplom. Az előbbinek neve csandi (legfényesebb emléke a Csandi Sevu), az utóbbit Borobudur képviseli legjobban. Ennek őstípusa a khmer építészetben kifejlődött prang. A jávai szobrászat a hindu és különösen a buddhista szobrászat remekeit hozta létre, melyeket a kifejezés melegségén kívül a formák különös összhangja jellemez. Nagy fejlettségre jutott Jáva szigetén az ú. n. wayand játékokhoz (1. ott) való alakok készítése. A jávai művészi ipar világszerte ismert különlegessége, a hátik (1. ott), Kínában és Japánban is elterjedt már a középkor elején. Takács JÁVOR Pál, festő. • Budapest 1880 okt. 13. f u. ott 1923 márc. 14. Budapesten, Szolnokon, Párizsban tanult s arcképekkel, aktokkal, interieurökkel (Rottenbiller, Álmodozás stb.) szerepelt a budapesti kiállításokon. Stílusában az impresszionisták erős színeit forrasztotta egybe kötöttebb formaadással. 1923. hátrahagyott műveinek egy nagyobb kollekcióját a Műcsarnok állította ki. A szolnoki híd, Merengő, Gyümölcsök és Tanulmányfej c. képei a Szépműv. Múzeumban, két arcképe és több bpesti tájképe a főváros tulajdonában vannak. JAWLENSKY, Alexej, * 1867-ben Moszkva, modern orosz festő, az expresszionista mozgalom egyik jelentős orosz képviselője. Legismertebbek és legérdekesebbek groteszk képmásai. Egyike volt a század elején alakult müncheni „Neue Künstlervereinigung“ tagjainak. JÄGER János Henrik, építész és kőfaragó, 1708, Buda 1783 júl. 11. 1735-től Pesten, 1739-től Budán működött, 1742-től mint városi építész. 1746-tól uradalmi építőmester volt a gróf Zichy-család szolgálatában. J. tervezte és Bebo Károllyal együtt építette az óbudai gróf Zichy-kastélyt. JÄRNEFELT, Eero, finn festő, Viborg 1863. Edelfeldt és Gallén mel