Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

J - Jaschikné Müller Mária - Jaschke, Franz - Jasper-Ware - Jászay József - Jászberény - Játékkártyák mestere - Jávai művészet - Jávor Pál - Jawlensky, Alexej - Jäger János Henrik - Jänefelt, Eero

Jaschikné 511 Järnefelt pedig a székesfőváros díját nyerte cl. Művészet-pedagógiai és iparművészeti tanulmányokat irt a Magyar Grafi­kába és a Magyar Iparmüvészetbe. írásai közül kiválik „A könyvkötő mesterség“ c. könyve (Bpest, 1922). 1919 óta művészeti nevelőiskolát ve­zet. A forgalomban levő bankjegye­ket ő rajzolta (1926 óta). E lexikon munkatársa. JASCHIKNÉ Müller Mária, könyv­kötő és grafikus, • 1899 Budapesten. Iparrajziskolát végzett. Iparművészeti könyvbekötéseket, grafikai munkákat készít. Résztvett magyar és külföldi iparművészeti kiállításokon. JASCHKE, Franz, osztrák festő és grafikus, * Rosenthal (Csehország) 1776, t Bécs 1842 nov. 6. A bécsi aka­démián tanult. 1807—8. Lajos főher­ceg kíséretében beutazta a magyar határőrvidéket, 1810. pedig Rainer fő­herceggel Bukovinát. Galíciát, Er­délyt és Magyarországot s számos magyarországi táj- és viseletképet festett, melyek nagyrészét színezett rézkarcokban adta ki. 1840 Bánsági tájkép és Kolozsvári vásár c. olaj- festményeit állította ki a Pesti Mű­egyletben. JASPER-WARE, Wedgwood 1775- től kezdve olyan árut készít, melynek igen finom áttetsző alapanyaga fém­oxidokkal meg van festve s a több­nyire fehér domborműveknek hát­térül szolgál. Kék, zöld, barna és sárga színek fordulnak elő, de leg­gyakoribb a kék, fehér dombormu- vekkel. J.-ből domborművek készül­nek, gemmák is, és arcképes medail- lonok, ritkábban vázák, így a híres Barberini-váza másolata. Wedgwood követői közül egynek sem sikerült az ő J.-ének a finomságát elérni. A J. kétféle: „solid Jasper“, ennél az egész anyag festve van, és „Jasper dip“, ennél csak a felső réteg. JÁSZAY József, festő, * 1869. Bu­dapesten tanult; 1901—5. a Benczúr- mesteriskola tagja volt. Életképeivel (ős vadász, Hiúság, Egy régi dal stb.) 1894 óta szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. JÁSZBERÉNY. Az 1873. alapított Jász-múzeumot 1924. Divald Kornél rendezte, ki a múzeumi tárgyakat nép­rajzi. iparművészeti, szépművészeti és régészeti osztályok szerint osztotta be. A múzeum kiválóbb nevezetességei: palaeontológiai, neolith. La Téne, ré­gibb középkori honfoglaláskori és Ár­pád-kori leletek, a Jászkürt (Lehel kürtje), a Jászság régi zászlói és né­hány XVII—XVIII. századi műtárgy. Állománya 12.000 darab. JÁTÉKKÁRTYÁK MESTERE, né­met rézmetsző a XV. sz. első felében, akit főműve, csak háromnegyedrész­ben fennmaradt játszma kártya után neveztek el. E kártyák, valamint a J.-nek tulajdonított egyéb művek még fejletlen technika és gótikus megkötött­ség mellett a maguk korában szinte példátlan természetmegfigyelésről és finomságról tesznek tanúságot. JÁVÁI MŰVÉSZET. Jáva szigeté­ről tudjuk, hogy ott Kr. u. 400 körül virágzó hindu birodalom volt, meg­felelő művészettel. Emlékeink van­nak, melyek Siva kultuszáról tanús­kodnak. A buddhizmus az V. sz. kez­detén terjedt el. Legnagyobb művészi emléke Borobudur (1. ott). Ezzel szem­ben 900 körül épült Prambanamban a nagy Siva-templom. A jávai temp­lomok két főtípusa a cella-templom és a piramis-alapépítményű terasz­templom. Az előbbinek neve csandi (legfényesebb emléke a Csandi Sevu), az utóbbit Borobudur képviseli leg­jobban. Ennek őstípusa a khmer épí­tészetben kifejlődött prang. A jávai szobrászat a hindu és különösen a buddhista szobrászat remekeit hozta létre, melyeket a kifejezés melegsé­gén kívül a formák különös össz­hangja jellemez. Nagy fejlettségre jutott Jáva szigetén az ú. n. wayand játékokhoz (1. ott) való alakok készí­tése. A jávai művészi ipar világ­szerte ismert különlegessége, a hátik (1. ott), Kínában és Japánban is el­terjedt már a középkor elején. Takács JÁVOR Pál, festő, • Budapest 1880 okt. 13, f u. ott 1923 márc. 14. Buda­pesten, Szolnokon, Párizsban tanult s arcképekkel, aktokkal, interieurökkel (Rottenbiller, Álmodozás stb.) szere­pelt a budapesti kiállításokon. Stí­lusában az impresszionisták erős szí­neit forrasztotta egybe kötöttebb for­maadással. 1923. hátrahagyott művei­nek egy nagyobb kollekcióját a Mű­csarnok állította ki. A szolnoki híd, Merengő, Gyümölcsök és Tanulmány­fej c. képei a Szépműv. Múzeumban, két arcképe és több bpesti tájképe a főváros tulajdonában vannak. JAWLENSKY, Alexej, * 1867-ben Moszkva, modern orosz festő, az ex­presszionista mozgalom egyik jelen­tős orosz képviselője. Legismertebbek és legérdekesebbek groteszk képmásai. Egyike volt a század elején ala­kult müncheni „Neue Künstlerverei­nigung“ tagjainak. JÄGER János Henrik, építész és kőfaragó, # 1708, f Buda 1783 júl. 11. 1735-től Pesten, 1739-től Budán műkö­dött, 1742-tól mint városi építész. 1746-tól uradalmi építőmester volt a gróf Zichy-család szolgálatában. J. tervezte és Bebo Károllyal együtt építette az óbudai gróf Zichy-kas- télyt. JÄRNEFELT, Eero, finn festő, # Wiborg 1863. Edelfeldt és Gálién mel­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék