Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Mészáros Mihály - Mészöly Géza - Mészöly László - Mészöly-Munkás Béla - Metope - Metsu, Gabriel - Metsys, Quentin - Metzner Ernő
Mészöly 112 a Tamás-galériában, 1932. az Erstmúz.-ban rendezett gyűjt. kiállítást. 1930. Séta a természetben c. művére a Ferenc József jubileumi díjat kapta. A tékozló úv c. szobrát a Szépműv. Múzeum szerezte meg. M. a fiatal generáció egyik legizmosabb tehetsége, akiben az érzés komolysága pompás statikai érzékkel, tömör plasztikai vénával egyesül. M. 4. Mihály, festő, * Budapest 1901. Itt, Nagybányán és külföldön végezte tanulmányait. Több ízben időzött Rómában, ahol több előkelőség arcképét festette (Raimondo generális, Háry követ, Grandi államtitkár, Berzeviczy Albert). Budapesten letelepedve pleinair-iskolát létesített a Hűvösvölgyben. Újabban aktuális eseményekről rajzokat készít az Est-lapok részére. MÉSZÖLY J. Géza, festő, * Sárbogárd 1844 máj. 18. f Jobbágyi 1887 nov. 12. Előbb jogász volt, aztán Bécsben festeni tanait s egy ideig Münchenben, majd Budapesten működött, ahol egyúttal a Női Festőiskolának volt vezetője. Többnyire kisrétű s a Balaton partjának nádasai, füzesei, halász kunyhói, sátoroscigányai köréből vett hangulatos motívumokat dolgozott fel költői elmélyedéssel: Balatoni halászkunyhó, Balatonmenti füzes stb., a tonaiitások szokatlanul finom értékesítésével s ezzel nálunk a „paysage intime“ legkiválóbb képviselőjévé lett. Ilyfajta képeinek száma igen nagy, egy részüket külföldi műkereskedők barbizoni mesterek művei gyanánt hozták forgalomba. Felfogásával, előadásával erősen hatott a 80-as, 90-es évek magyar tájfestőire, elsősorban Spányira, Tölgyessyre. 1874. készült legnagyobb szabású és híressé vált képe, a Balatoni halásztanya, mely számos művével együtt a bpesti Szépm. Múzeumban van. 1883. Részlet a Balaton vidékéről c. képével elnyerte a bpesti Műcsarnok nagy díját .— Irodalom: Szana Tamás, Magyar művészek. Bpest, 1887. Lyka, M. 2. László, festő, * Budapest 1893 márc. 31. Budapesten kezdte festészeti tanulmányait, azután Hamburgban dolgozott. 1916. Gyertyafénynél c. olajfestményével szerepelt először a Nemzeti Szalonban. 1920. Hollandiában telepedett le. MÉSZÖLY-MUNKÁS Béla, festő. • Budapest 1889 jún. 5. Londonban, Párizsban és Münchenben tanult, sokat tartózkodott Hollandiában. A Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban (1924. gyűjteményes) állított ki. 1933. Amszterdamban volt kollektív kiállítása. Komorságra és nagyvonalúság felé hajló természetábrázoló. METOPE, eredetileg metopon (homlok), a görög-dór gerendázat egyik jellegzetes motívuma, a triglyphek (1. o.) közti körülbelül négyzetes felület. Egyes feltevések szerint az archaikus korban nyitott volt s csak később zárták el kőlemezzel, amelyet szobrászati dísszel láttak el. Ily módon a Madár templom egyik leghangsúlyozottabb pontjává lett (Selinus, Olympia, Parthenon). METSU (Metzu, ejtsd: mécü), Gabriel, hollandi festő, * Leiden 1629 (30?), Amsterdam 1667. Valószínűleg Gerard Dou tanítványa volt. 1655. Amsterdamba került, Holt templán, hol Rembrandt perendázata metopékkal is hatással volt és triglyphekkel rá, legbehatóbban azonban Terborch befolyásolta. Az amsterdami polgárság életéből merített finom, festői s közvetlen hatású képei, mint aminő A reggeliző szerelmespár (Drezda), s amelyek javarésze élete utolsó tíz évéből való, London, Párizs, Amsterdam, Kassel, Karlsruhe, Firenze és Brüsszel képtáraiban láthatók. METSYS, Quentin, 1. Massys, METZNER 1. Ernő, festő és grafikus, * Szabadka 1892 febr. 24. A bpesti iparművészeti iskolában tanult. Figurális rajzokat és litográfiáját állított ki a Nemzeti Szalonban 1915—16. M. 2. Franz, német szobrász, • 1870. a csehországi Wscherauban, 1919. Pályáját mint kőfaragó, rajzoló és porcellángyári mintázó kezdte. Mint szobrász a bécsi Erzsébet királynészobor, a berlini Richard Wagner-emlék, a berni Világpostaemlék és a brémai krematórium pályázatain tűnt fel. 1903-ban a bécsi iparművészeti iskola tanára lett. 1906-ban nagy sikert aratott egy reichenbergi kút alakjaival, a következő évben pedig egy berlini bérháznak, a „Rheingold“-nak nak hatalmas méretű reliefjével. Tőle való a prágai Nibelungok kútja és Berlinben a Nollendorf-téri mozgóképszínház plasztikai dísze. Főművei azok a szoborcsoportok, amelyeket az 1913- ban befejezett lipcsei Népek csatája emlékműhöz készített. Művészetét a rendkívüli, robusztus fizikai erő, nagy méretek, realizmussal párosult monumentális leegyszerűsítés és az építészeti formákkal pompásan harmonizáló komponálási készség jellemzik. Metzner