Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

P - Predis, Ambrogio de - Prédits Uros - Preissler Antal - Prell, Hermann - Preller, Friedrich, id. - Prenosil Sándor - Prepeliczay Lajos - Prepeliczay Sámuel - Preraffaelizmus - Prestel

Predis PREDIS (Préda), Ambrogio de, milánói festő. Élt 1455 és 1520 között. Leonardónak nem közvetlen tanít­ványa, de nagyon hatása alatt állott. Cristoforo de P. miniatűrfestő fia és előbb Foppa befolyásolta. Életét és művészi egyéniségét meglehetős ho­mály fedi. Főleg mint arcképfestő hí­res, kedvelt arcképfestője a Sforza­­családnak. 1493. Bianca M. Sforza, Miksa császár menyasszonya kísére­tében Innsbruckba megy, 1502. valószí­nűleg még egyszer a császári udvar­nál van. Arcképek: Bianca Maria Sforza szép profil arcképe (Milano, Ambrosiana), továbbá I. Miksa csá­szár ugyancsak profilarcképe (jelezve 1502, Bécs, Kunsthist. Mus.). Fran­cesco Brivo arcképe (Milano, Ambro­siana) és egy ifjú arcképe (London, National Gall.). Egyéb képei: Két ze­nélő angyal (London), mely a Leo­nardo ú. n. Sziklás Madonna-jának ol­dalszárnyát képezte (az oltárkép a milánói S. Francesco részére készült); újabban ugyancsak neki tulajdonítják a Sziklás Madonna másolatát London­ban. Föltételesen neki tulajdonított kép Madonna Lodovico il Moro csa­ládjával (1498 körül, Brera). PRÉDITS Uros, festő, * Orlovát 1857. Bécsben, Münchenben tanult s a Bán­ságban számos arcképen kívül, terje­delmes festőmunkával díszített temp­lomokat (Óbecse, Periasz, Pancsova, Karlócza). PREISSLER Antal, festő, 1746. da­rabszámra dolgozott a holicsi fajánsz­­gyárban. Egy fajánsz dísztálja H P jeggyel 1920. szerepelt az Ernszt­­akción. PRELL, Hermann, német festő. * Lipcse 1854, + 1922. Drezdában Grosse, Berlinben Gussow tanítványa. Formai szempontból a barokk­ művészettől megihletett, tartalmilag gondolati ele­mekkel terhelt, egyébként rendkívüli készséggel festett nagy fal- és meny­­nyezetfestményei (boroszlói múzeum, drezdai Albertinum, berlini Archi­tektenhaus, danzigi, drezdai, hildes­­heimi, wormsi városházak, Palazzo Caffarelli Rómában) a két évszázad fordulóján Németországban monumen­tálisnak tartott festészet emlékei. — Irodalom: Rosenberg (Bielefeld und Leipzig, 1901). PRELLER, Friedrich, id., német festő, * Eisenach 1804, + Weimar 1878. Weimarban J. H. Meyer tanítványa volt, azután Antwerpenben tanult, 1821—38. Rómában élt és Koch hatása alá került. Életének főműve, az ú. n. heroikus tájképfestés érett alkotása, a reprodukciókban világszerte elter­jedt Odysseia-tájképek, amelyek 1. vál­tozata az 1832—34. a lipcsei Härtel­­házon festett 7 falkép; ezeket 1856—57. 16 új karton követte (lipcsei városi múzeum), amelyek alapján 1865—68. festette meg a weimari múzeumban viaszfestékkel a végleges sorozatot. Norvégiába és Olaszországba tett is­mételt utazásai alapján festett tájké­pet német múzeumokban. — Irodalom: Roquette (Frankfurt, 1883), Gensel (Bielefeld—Leipzig, 1904). — Fia, ifj. P. Friedrich (1838—1901), apja nyomdokait követte és főleg Drezdá­ban és Lipcsében festett falképeket. Az Iliashoz készített illusztrációi igen népszerűek lettek. PRENOSIL (Prenoszil) Sándor, fes­tő,­­ Gödöllő 1857 dec. 28. A budapesti mintarajziskolában tanult s eleinte il­lusztrációkat rajzolt a Vasárnapi Új­ság és az Ország-Világ részére. 1889- től életképeket állított ki a Műcsar­nokban s utóbb a Nemzeti Szalonban (Magyar sakk, Kis furulyám, Szám­adás stb.). 1929. koll. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. PREPELICZAY J. Lajos, festő, * Szépfalu 1835, + Arad 1864 febr. 23. A bécsi képz. akadémián tanult. Arc- és genreképeket festett. P. 2. Sámuel, festő,­­ 1794 máj. 28.­­ Arad 1859 szept. 20. Ügyvédi pályán működött, s mint festő műkedvelő volt. Művei közül ismeretes Déryné arcképe és néhány tájkép (Világos, Sólymos). PRERAFFAELIZMUS, egy angol művészcsoport és festői irány elneve­zése. 1848-ban egyesült néhány fiatal angol festő — Holman Hunt, Millais, Dante Gabriel Rossetti (1. o.) — azzal a céllal, hogy a kor festőművészetét kisegítse az erőtlen, akadémikus ter­­m­észetutánzás kátyújából. A kereset­len természetesség, az érzés őszinte­sége és az elmélyített lelki tartalom kifejezése volt festői ideáljuk. Ezt az ideáljukat a Raffaelét megelőző olasz művészeti korszakban, a quattrocento műveiben látták ama régi kor szel­lemének megfelelő módon megvaló­sítva. Azokat a XV. századi olasz — főként firenzei — festőket válasz­tották mintaképüknek és reájuk emlé­kezve, nevezték el társulásukat ,,Pre­­raphaelite Brotherhood“-nak. Csoport­juk utóbb más jeles művészekkel bő­vült (Burne-Jones, Watts, William Morris) s 1851-ben oszlott fel. Legékes­­szólóbb irodalmi úttörője Ruskin volt, aki ismételten síkra szállt a P. el­veiért. A mozgalom, amelyet meg­indított — az idealisztikus festői ábrá­zolás iránya — máig sem halt el Ang­liában. A P. Európa-szerte többé-ke­­vésbbé erős befolyást gyakorolt. Ná­lunk Kőrösfői Kriesch Aladár és köre képviselte a legtisztábban. PRESTEL, német festőcsalád. Szá­mos tagja közül kiemelkedik P. Johann Gottlieb (1739—1808), akinek régi mes­terek műveiről készített rézmetszetei 331 Prestel

Next