Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Saal János Gáspár - Saar, Karl von - Saár Erzsi - Saarinen, Gottlieb Eliel - Sabatini, Andrea - Sacchi, Andrea - Sacchi, Giovanni Antonio de - Sacconi, Giuseppe gróf - Sackh, A. - Sackh, Michael - Sadeler, Aegidius - Sadler Károly
Saal 404 AAL (Sali) János Gáspár, szobrász, * 1710 k. Budán, Bécsben tanult és dolgozott. 1735. u. o. megnősült. 1743. Budán nyert polgárjogot. SAAR, Karl von, osztrák miniatűrfestő, * Bécs 1797, + 1850. A bécsi akadémián tanult. A korabeli osztrák miniatűrfestők közt előkelő helyet foglal el portréi élethűségével, színességével. Művei ma igen keresettek. SAAR Erzsi, J. Schaar, SAARINEN, Gottlieb Éllel, finn építész (* 1873), a modern finn építészet úttörője és legkiválóbb alakja. Műveinek egy részét Gesellius és Lindgren építészekkel együtt alkotta, így elsősorban az 1900. évi párizsi világkiállítás finn pavillonját, amely újszerű architektúrájával nagy feltűnést keltett, továbbá Helsinkiben az épületek egész sorát (Pohjola biztosító, Északi r.-t. palotája stb.). Együtt tervezték meg a finn nemzeti múzeum festői hatású épületét is. Egyedül nyerte el az új finn országházra kiírt pályázat 1. díját, de az épület később nem az ő, hanem J. S. Sirén tervei szerint került kivitelre. S. műve a viborgi pályaudvar s tőle erednek a helsinki-i városfejlesztési tervek is. 1922-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol Birmingham (Mich.) városában a „Cranbrook Academy of Architecture“ élén áll. S. korábbi műveiben határozottan felismerhető a népművészet hatása, a népies faarchitektúra átvitele kőbe, régi templom- és vártornyok formáinak s főleg a népművészet dekoratív motívumainak felhasználása. Későbbi műveiből ezek a népművészeti elemek mindjobban kivesznek s helyet adnak egy sajátságos, erősen függőleges vonalazású, formailag sima architektúrának, amelynél a részletformák elvesztik jelentőségüket s az épület főtömege, elsősorban a hatalmas torony dominál. Ezekkel a munkáival, amelyek közül legérettebb és legjellemzőbb a helsinki-i vasúti állomás nagyszabású épülete, S. az új európai építészet egyik úttörője lett. Barát: SABATINI, Andrea, máskép Andrea da Salerno, olasz festő, * Salerno 1485 körül, + Montecassino 1530. Állítólag Raffael legkorábbi tanítványa, ki annak szellemét Dél-Olaszországba vitte, mert szülővárosán kívül Montecassinóban, Eboliban és Szicíliában, főleg pedig Nápolyban dolgozott. Úgy látszik, közelebbi viszonyban állott Cesare de Sestóval is, ki ugyancsak Nápolyban és Szicíliában működött. Mindenesetre a virágzó renaissance képviselője délen. Legkiválóbb munkái: Jelenetek Szt. Januárius életéből (rossz állapotban levő freskók Nápoly, S. Gennaro dei Poveri előcsarnoka és udvara), továbbá számos nápolyi templomban levő oltárképén kívül (S. Maria delle Grazie, S. Severino alsó templom). Királyok imádása, fölötte a félkörű végződésben Szt. Benedek trónon a 4 egyházatyával, Szt. Miklós trónon az általa megmentettekkel (Nápoly, Múz.). SACCHI (ejtsd: szákki), 1. Andrea, római festő, * Nettuno (Róma mellett) 1598, Róma 1661. Albani legjelentékenyebb tanítványa, Carlo Maratta mestere. 1650 után az utolsó római iskola alapítója, mely Pietro da Cortona gyorsfestő iskolájával szemben a klasszikus nyugalmat képviseli. Legkiválóbb képei: a Szt. Romuald víziója, melyben a vonalak ritmusa és bensőség egyesül a finom fény és árnyék adta világítással, továbbá Szt. Gergely csodája (mindkettő Vatikán Képt.). Egyéb képei: Szt. Anna halála (Róma, S. Carlo a’Catinari), Don Orazio Giustiniani arcképe (Róma, Borghese Képt.). — Irodalom: H. Posse (Leipzig, 1925), S. 2. Giovanni Antonio de’. J. Pordenone. SACCONI, Giuseppe gróf, olasz építész (1855—1906), a római Capitolium északi lejtőjén elhelyezett hatalmas Viktor Emánuel-emlékmű alkotója. A mű koncepciója rendkívül nagyszabású, felépítése, tömegeinek csoportosítása, a szigorúan klasszikus formák tisztasága kifogástalan, de híján van a magasabb művészi invenciónak és lendületnek. SACKH J. A., éremvéső II. Mátyás alatt a körmöci pénzverdében. S. műve a II. Mátyás királlyá választására vonatkozó emlékérem 1617-ből. Sziglája A. S. S. 2. Michael, éremvéső Körmöcön II. Rudolf idejében. 1601. legfőbb éremvésővé lépett elő. Művei közül ismeretes az Esztergom visszavételének emlékére vert érem, II. Mátyásnak magyar királlyá koronáztatása alkalmából kiadott emlékérem, stb. 1614. II. Mátyás ötös arany féltallérját véste. SADELER, Aegidius, sok tagból álló rézmetsző család legtehetségesebb tagja, * Antwerpen 1570, + Prága 1629. Nagybátyjának tanítványa, vele jutott el Münchenbe és Itáliába, míg azután II. Rudolf Prágába hivatta magához. Arcképei könnyed ezüstös tónusban vannak tartva. Metszett még Bruegel és Savery után szép eredménnyel. SADLER Károly, rézmetsző Pesten az 1840-es években. 1844. Kisfaludy Károly halála, Söröző tirok és Koldus c. rézmetszeteit állította ki a Pesti Sadler