Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Strassburgi fajansz - Strassburgi porcellán - Strasser, Arthur - Strassgürtl Károly - Streeck, Juriaan van - Streitmann Antal - Stricker Gina - Strigel, Bernhard - Stringovits Istvánné Czipek Ferry - Strixner Ágost - Strobel Frigyes - Strobentz Frigyes
Strassburgi fajansz 478 Strobentz sült. — Tóbiás, festő, S. J. Jeremiás fia, Nagyszeben 1684, f 1724. Londonban Bogdány Jakabnál tanult. Szülővárosában, Drezdában és Londonban főleg csendéleteket festett. Egy barackcsendélete az Erdélyi Nemzeti Múzeumban Kolozsvárt s ugyancsak egy csendélete Budapesten Glück Frigyes tulajdonában van. A bpesti Szépművészeti Múzeum két képét őrzi. Hágai, amszterdami, rotterdami, londoni és müncheni gyűjteményekben számos műve van. STRASSBURGI FAJANSZ. Strassburgban 1709—80-ig a Hanong-család fajanszokat készít. Az első darabok, Karl Franz Hanong készítményei (1709 —36), nem állanak magas színvonalon, a formák tűrhetőek, de a máz szürkés, a festett dísz merev és a színek piszkosak. Violaszín, sárga, fekete és vörös fordulnak elő. Csak Paul Hanong alatt érik el a készítmények azt a tökéletességet, mely azokat a XVIII. század legjobb fajanszai közé sorozza. Jó, kissé nyugtalan formák, finom anyag, fehér máz, élénk színek, valódi aranyozás és a gyakori domború díszítés jellemzik ezeket az elsőrendű darabokat. A festés igen finom, gyakori a virágminta rózsákkal és tulipánokkal. A színek közt egy nagyon szép piros s egy ragyogó zöld tűnnek szembe. Jegyek: h. sárgával (Karl Franz Hanong) C. H., P. H. (Paul H.), J. H. (Joseph H.) S., H. I. H. K H S STRASSBURGI PORCELLAN. 1749 ben sok sikertelen kísérlet után sikerült Paul Anton Hanongnak a Mainzból megszökött ifj. Löwenfink segítségével porcellánt előállítani. A szép, többnyire kékes-vörössel festett darabok dísze a Hanong-fajanszokra emlékeztet. De miután S. a vincennesi gyárnak konkurrenciát csinált, a francia kormány elrendelte 1754-ben a porcellángyártás megszüntetését. 1766-ban Joseph Adam Hanong a porcellánkészítést ismét megkezdette, munkái még magasabb színvonalon állanak, mint az első gyártmányok. STRASSER, Arthur, osztrák szobrász, * Adelsberg 1854, Bécs 1925. Tilgner tanítványa. Közismert műve az Antonius diadalmenetét ábrázoló nagy bronzcsoport, amely a bécsi Szecesszió Műcsarnoka mellett áll (1895). STRASSGÜRTL Károly, grafikus, • Budapest 1869. A bpesti iparműv. iskolában Doby Jenőnél, azután a berlini akadémián végezte tanulmányait. 1898. Kopenhágában dolgozott, majd végleg Berlinben telepedett le. Főleg finoman kidolgozott rézkarcportréi szereztek neki népszerűséget (I. Ferenc József, Rudolf trónörökös, Szalay Imre, Szathmáry György stb.). Több műve van a Szépműv. Múzeum grafikai gyűjteményében. STREECK, Juriaan van, hollandi festő (Amszterdam 1632—1678 körül). Leginkább csendéleteket (reggelizőasztalok) festett. Fia, Hendrik S. (Amszterdam, 1659—1713), Emanuel de Witte tanítványa, csendéleteken kívül építészeti festéssel is foglalkozott. STREITMANN Antal, festő, * Nagykároly 1850. A bpesti mintarajziskolában tanult, azután Nagybecskereken volt rajztanár. S. kezdeményezésére rendezték 1903. az első gyermekrajzkiállítást Magyarországon s az ő buzgólkodásának eredménye a nagybecskereki szőnyegipar. Több könyvet írt a művészi nevelésről, a gyermekek rajzairól, Torontól vármegye etnográfiájáról stb. Tájképeket fest; képeiből 1899. koll. kiállítást rendezett Nagybecskereken. STRICKER Gina, szobrász, 1. Kernstok Károlyné. STRIGEL, Bernhard, német (sváb) festő, * valószínűleg Memmingen 1460 v. 61, u. o. 1528. Ulmban Zeitblom tanítványa, főleg szülővárosában, de Augsburgban, Nürnbergben és Bécsben is dolgozott. Miksa császár udvari festője volt. Oltárképeiben (pl. sigmaringeni képtár) még mestere nyomdokán halad, a képmásfestés terén azonban a XVI. sz. legegyénibb művészeinek egyike. Példák: I. Miksa császár és családja, II. Lajos magyar király képmása (Bécs, Művészettört. Múz.), Cuspinianus és családja (1520, Berlin), Konrad Rehlinger és gyermekeinek képei (München), II. Ulászló és családja (Budapest, Ernst-Múz.). STRINGOVITS Istvánná Czipek Ferry, szobrász, * Budapest 1893 okt. 12. A bpesti Képzőművészeti Főiskolán Nadlernél és Radnainál, majd Beránnál, végül Bécsben végezte tanulmányait. 1921 óta főleg plaketteket állít ki a Műcsarnokban. Munkái közül említésreméltók: Siklóssy László dr., Fáik Pál dr., Berán Irén, Felix Aladár, Csorba Ily stb. bronzérmei, ill. plakettjei. STRIXNER Ágost, festő és litográfus Pesten 1848—1855. Mint grafikus, főleg arcképeket rajzolt kőre (báró Wesselényi Miklós, Mészáros Lázár, gróf Almásy, Palugyay Imre stb.). 1854—55. akvarell miniatűr arcképeket állított ki a Pesti Műegyletben. STROBEL Frigyes, festő ,1583—1598. Kassán, hol a városi közgyűlésnek is tagja volt. 1594. Dobó Ferenc sárospataki nemes elhúnyt felesége arcképének festésével bízta meg. STROBENTZ Frigyes, festő, * Pest 1856 júl. 25. München 1929 jún. 7. Düsseldorfban és Münchenben tanult s naturalista szemléletű alakos képekkel és tájképekkel keltett ott és