Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szász Gyula - Szász István - Szász Jenő - Szász Vilmos - Szászsebes műemlékei - Szathmáry István - Szathmáry Király Pál - Szathmáry Pap Károly - Szatmári Horváth Kálmán - Szecesszió - Szécheny József - Széchy Gyula
Szász 491 Széchy SZÁSZ 1. Gyula, szobrász, * Székesfehérvár 1850, Budapest 1904 jún. 24. Bécsben végezte tanulmányait s Budapesten Szigligeti és Halmi képmásaival tűnt fel. Díszítőszobrokat készített az Opera, az Országház számára, tárgyias előadásban. Emlékműveket is mintázott (Zrínyi, Csáktornyán, Honvédemlék Gödöllőn). Több műve van a bpesti Szépművészeti Múzeumban. Sz. 2. István, festő. Kolozsvár 1878. Budapesten a Képzőm. Főiskolán tanult s 1905-től főleg figurális képeket állított ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Három évig volt hadifogságban Olaszországban, hol ez idő alatt számos tanulmányt készített. 1919 óta ismét Budapesten dolgozik. Sz. 3. Jenő, festő, * Budapest 1888. Ugyanitt az Iparművészeti Iskolában, majd Rómában és Velencében tanult. Tájképeket, utcarészleteket, csendéleteket fest. 1913 óta kiállítója a Nemzeti Szalonnak és a Műcsarnoknak. Sz. 4. Vilmos, szobrász, * Budapest 1884 szept. 9. f u. o. A budapesti Iparműv. Iskolában tanult. 1914 óta volt kiállítója a Műcsarnoknak. Elefántcsontba faragott arckép-brochejainak egy kollekcióját 1918. állította ki az Ernst Múzeumban. Az 1919. évi bpesti egyházművészeti kiállításon Krisztus és Mária c. majolikaszobraival vett részt. Kisplasztikai munkái közül említésre méltók: IV. Károly király nyolcszögű érme, hátlapján Zita királyné mellképével és Horthy Miklós, a Novara parancsnokának emlékérme stb. SZÁSZSEBES MŰEMLÉKEI. Az ev. pléb.-templom eredetileg lapos menynyezetű bazilika, amelyet a XIII. sz.ban keresztboltozattal láttak el. Ekkor épült a torony alsó része is. Nagy Lajos király alatt épült a pompás szentélyrész, amely kívül-belül gazdag plasztikai díszt visel magán. A tornyot a XV. és XVII. sz.-ban tovább építették; sisakja a XVIII. sz.ból való. A templom fődísze az 1518- ból való szárnyasoltár, amely nyilván Veit Stoss fiainak műhelyéből került ki. Egyéb egyházi épületek: a plébániatemplom északi oldalán emelkedő kis kápolna és a XVIII. sz.-ban restaurált ferencrendi (eredetileg dominikánus) templom. A főtéren emelkedik az ú. n. királyház, amelyben állítólag Mátyás király lakott és Szapolyai János király meghalt. A város középkori körfalának nagy része, hét toronnyal, fennmaradt. Roth. SZATHMARY István, festő, * Debrecen 1896 aug. 21. Budapesten, majd Kecskeméten s mint a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja, Rómában tanult. Olaszországban főkép a középkori miniatűrök tanulmányozásával foglalkozott. Művei: Emléklap gróf Bethlen István v. miniszterelnöknek a Római Magyar Akadémián tett látogatására, Szent Imre, pergamenre festett miniatűr stb. Budapesten 1923 óta állított ki akvarelleket és temperákat. SZATHMÁRY KIRÁLY Pál, festő, * Boldva 1726 máj. 6, f Hangács 1807 máj.11. A katonai pályára lépett s a bécsi magyar nemes testőrségben szolgált. Megfestette Mária Terézia királynő arcképét. Nyugalombavonulása után hangácsi birtokán főleg csendéleteket festett. Egy szőlőcsendélete a Szépművészeti Múzeumban. SZATHMÁRY PAP Károly, festő és grafikus, * Vasvár 1813, Bukarest 1887. Bécsben és Olaszországban tanult, azután Erdélyben sok tájképet rajzolt (litografálva jelentek meg), végül Bukarestben telepedett le, hol udvari festő, litográfus és fényképészi minőségben működött. Konstantinápolyban készített rajzai német és francia képeslapokban jelentek meg. Néhány finom miniatűr akvarell arcképe és kőrajza a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében van. Román akvarell népéleti és tájképeiből 1881. egy nagyobb kollekciót állított ki a bpesti Műcsarnokban. SZATMÁRI HORVÁTH Kálmán, festő, 1. Horváth. SZECESSZIÓ, a XIX. sz. utolsó évtizedeiben Ausztriában, jelesül Bécsben, új díszítő stílus megteremtésére megindult művészeti, de főként iparművészeti törekvés. Mint a naturalizmus korszakának egyik árama, ez a törekvés is a természethez tért viszsza: leginkább a növényi természet alakzatait igyekezett ornamentummá stilizálni. A bécsi Sz. 1898. alakult meg G. Klimt vezetése alatt, Otto Wagner, Josef Hoffmann, Kolo Moser, Alfons Roller, Emil Orlik közreműködésével. Híres kiállítási épületét, amelynek aranyozott lombdíszes kupolája a stílus mintaképe lett, Olbrich építette. Alig egy évtizednyi élet után azonban elhalt az egész stílus, miután fejlődésre képtelen volta nyilvánvalóvá lett. Elek. SZÉCHENY József, festő a XVIII. sz. végén Nagykárolyban. Alighanem gör. kat. pap volt. 1791. olasz eredeti után a szántói gör. kat. templom részére egy Madonna-képet festett, amely jelenleg magántulajdonban van. SZÉCHY Gyula, festő és illusztrátor, Kassa 1854 okt. 21. A bpesti mintarajziskolában tanult, azután Budapesten a Magyar Szalon, Nagyvilág stb. képeslapoknak készített illusztrációkat s egyebek közt Sz. illusztrálta Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág c. ötkötetes művét. Néhány