Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
W - Werinher (Erner) barát - Werner, Anton von - Werwe, Claus de - West, Benjamin - Westmacott, sir Richard - Weyde - Weyden, Rogier van der - Weyr, Rudolf
Werinder 612 simasággal festett, többnyire kissé pikáns mitológiai képeivel a legtökéletesebben testesíti meg a Ktembrandtot követő évtizedek ízlését, de ugyanily modorban festett szenttörténeti képeket is, amelyek egész sora található bajor képtárakban, ahová a pfalzi választófejedelem gyűjteményéből kerültek. Profán tárgyú képeinek példái: Páris ítélete, Venus és Ámor, a drezdai képtárban. A budapesti Szépműv. Múzeumban női képmásán kívül Zsuzsánna a fürdőben. — Irodalom: Lericke (Leipzig, 1878). Éber. WERINHER (Werner) barát, a XI. sz.-ban a tegernseei kolostorban élt és annak öt festett ablakot készített. Ezek az első történetileg hitelesített üvegablakok. WERNER, Anton von, német festő, moderai Frankfurtban 1848, Berlinben 1915. Lessing tanítványa Karlsruhéban. Scheffel „Trompeter von Saekingen-jéhez készített illusztrációival tűnt fel. Tanúja volt az 1870—71-i német-francia háború végső eseményeinek, amelyekről egész sor képet festett (pl. A német császárság proklamálása, Vilmos császár és III. Napóleon találkozása, Frigyes trónörökös Douay tábornok holttesténél stb.). Ezek a rendkívül ügyesen, a legapróbb részletekre is kiterjedő megfigyeléssel, de szellemtelenül festett, tárgyilag sokatmondó képek nagy tekintélyt szereztek W.-nek, aki 1875. a berlini akadémia igazgatója és a német császárságnak mintegy hivatalos festője lett. Ő festette a sedani csata panorámáját, amelyet a 80-as években Németország minden nagyobb városában kiállítottak. Az újabb művészeti törekvések erőszakos elnyomásával ő idézte fel a haladó irányú német művészeti csoportba tömörülését. Nem érdektelen emlékirata: Erlebnisse und Eindrücke (Berlin, 1913). Éber, WERWE, Claus de, németalföldi szobrász, Dijonban 1439. Nagybátyja, Claus Sluter műhelyében dolgozott s ő fejezte be a dijoni Mózes-kútját és Bátor Fülöp herceg síremlékét. E síremléktípus továbbfejlesztéseként kezdte meg Rettenthetetlen János és felesége síremlékét (dijoni múzeum), amelyet azonban Antoine Lemoiturier fejezett be. WEST, Benjamin, angol festő, * Springfield (Pennsylvania) 1738, + London 1820. Rómában tanult, 1763 óta Londonban élt, ahol Reynolds halála után 1792. a művészeti akadémia elnöke lett. Jelentősége abban áll, hogy — lényegében még klasszicista alapon — Angliában ő a nemzeti célzatú történeti festészet első képviselője. E tekintetben úttörő, híres műve: Wolfe tábornok halála (London, Grosvenor House). Egyéb történeti képeinek hosszú sora Y Windsor Castleban. WESTMACOTT (ejtsd: vesztmékett), sir Richard, angol szobrász, * London 1775, 1 u. o. 1856. Rómában Canova tanítványa. A maga idejében ünnepelt művész Angliában, a klasszicizmus egyik fő képviselője. Jellemző művei: Achilles óriási bronzszobra a londoni Hyde-parkban, a British Museum oromcsoportja, Ralph Abercromby síremléke a Szt. Pál-székesegyházban, William Pitt és James Fox síremlékei a Westminster-apátságban. — Fia, ifj. Richard W. (* London 1799, + u. o. 1872), apja nyomdokait követte és mint az akadémia tanára nagy befolyást gyakorolt az angol szobrászatra. Angliában népszerű műve a Zenélő faun (Chatsworth). Tőle valók a londoni tőzsde oromcsoportjai. Éber, WEYDE, J. Weide. WEYDEN, Rogier van der (franciául Rogelet de la Pasture), németalföldi festő, * Tournai 1400 után, Brüsszel 1464. Tournaiban Robert Campinnál tanult, 1435. brüsszeli városi festő lett, 1449. Olaszországban járt. A brüsszeli városházba festett, de elpusztult 4 történeti-allegóriai kép kivételével. művészete vallási téren mozog. Nagy művei szárnyasoltárok. Az ábrázolás eszközeiben nem jelent fejlődést a Van Eyck-testvérekhez képest, de a lelki kifejezés tekintetében újat, nagyszerűt alkot és nagy befolyást gyakorol a németalföldi festészet további sorsára. Az olasz művészet alig hat reá, ellenben atmoszférikus festőiségével, anyagszerűségével nagy hatást gyakorolt a ferrarai festőkre, akik révén ő importálta Olaszországba az olajtechnikát. Fő műveinek időrendje: Krisztus levétele a keresztről (Escorial), a mirafloresi oltár (Granada, Capilla real), középső képén Krisztus siratásával, Szt. Jánosoltár (Berlin), Kér. János születése és felvétele, középen Krisztus megkeresztelése képével, a Nicolas Rolin, Jó Fülöp kancellárja számára festett szárnyasoltár (Beaune, kórház), az 1.utolsó ítélet hatalmas ábrázolásával, Krisztus siratása (Uffizi), a middelburgi oltár (Berlin), középen a kis Jézus imádásával, a kölni Columbatemplomból származó oltár (München), középső részén a három királyok imádásával. A brüsszeli városháza számára festett 4 híres képe, „Az igazságosság képei“, elpusztult és csak a berni múzeum falkárpitjaiban maradt fenn. — Irodalom: Winkler, Der Meister von Flémalle und Roger van der W. (Strassburg, 1913). Friedländer (Berlin). WEYR, Rudolf, osztrák szobrász, • Bécs 1847, u. o. 1914. A bécsi akadémián tanult. Szerencsés, termékeny Weyr*