Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szandház Ferenc - Szant - Szánthay István - Szántó Gergely - Szántó Henrik - Szántó Lajos - Szántó (Szánthó) Mária - Szántó Vilmos - Szantrucsek Jenő - Szapáry Alojzia - Szapáry Anna - Szapáry Tina - Szárics Imre - Szárkofág
Szandház 489 Szarkofág 1844 jan. 1. + Budapest 1908. Művészeti tárgyú fontosabb művei: Magyar Művészek (2 köt. Budapest, 1886—89), Izsó Miklós élete és munkái (u. o., 1897), Jankó János élete és munkái (u. o., 1898), Markó Károly és a tájfestészet (u. o., 1899), Egy amateur naplójából (u. o., 1899); Száz év a magyar művészet történetéből (u. o., 1900). Lefordította Benvenuto Cellini önéletírását (u. o., 1890—91, 2. kiadás, átdolgozta Éber László, u. o., 1921). SZANDHÁZ 1. Ferenc, szobrász, * Eger 1827, + 1902. A szabadságharc után mint dekoratív szobrász működött Pesten, Temesvárott és Pécsett (Ált. Biztosító-Társaság, Pesti Hazai Első Takarékpénztár bpesti palotái, pesti Ferencrendiek templomának új tornya Wisser tervei szerint stb.). Sz. 2. Károly, szobrász, * Eger 1824 jan. 9. Budapest 1892 dec. 16. Főkép dekoratív szobrászattal foglalkozott igen kiterjedt mértékben, de a kiállításokra is küldött egy-egy munkát (Megijedt anya) s képmásokat is mintázott (Széchenyi). A Műegyetemen mintázást tanított. SZÁNT, hajlítható indiai lábperec, kisebb értékű fémből, melynek hullámvonalas láncszemei szorosan feküsznek egymásra. (L. Indiai művészet.) SZÁNTHAY István, festő és illusztrátor. 1890 körül Budapesten élt s 1891. Csata után c. olajfestményét állította ki a Műcsarnokban. Néhány évvel utóbb Párizsban telepedett le, honnan gyakran küldött haza illusztrációkat magyar lapok részére. 1895. Madagaszkárban járt. SZÁNTÓ 1. Gergely, festő-, érem- és plakettművész, * Velence (Fehér vm.) 1886 dec. 6. Budapesten végezte tanulmányait s eleinte akvarell-tájképeket állított ki fővárosi tárlatokon. Utóbb teljesen az éremművészetre adta magát s e téren több pályaművet nyert. 1926. a filadelfiai világkiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. Művei közül kiválnak József főherceg bronzplakettje, Körösfői-Kriesch Aladár, Madách Imre, Jókai Mór, br. Eötvös József, gróf Széchenyi István és Arany János emlékérmei. Sz. 2. Henrik, festő, # Budapest 1889 dec. 12. Itt, az iparművészeti iskolában tanult, azután egy ideig Triesztben dolgozott. Jelenleg Budapesten működik. A Nemzeti Szalon kiállítója. Sz. 3. Lajos, festő és grafikus, # Vác 1889 okt. 8. Budapesten (Hegedűs László és Révész Imre), Szolnokon (Fényes Adolf), Münchenben és Párizsban (Jean Paul Laurens és Picasso) tanult, azután mint illusztrátor Londonban dolgozott. Hazatérve egy ideig könyvborítékokat és könyvillusztrációkat készített. Apesti tárlatokon 1913 óta a festői naturalizmus szellemében festett figurális képekkel szerepel. Sz. (Szánthó) 4. Mária, bácsai, festő, * Budapest 1902. Itt tanult Kukán Gézánál s 1924 óta naturalista csendélet-, arc- és aktképekkel vesz részt a Műcsarnok tárlatain. Sz. 5. Vilmos, festő, * Temesvár 1887 ápr. 9. Münchenben Hollósynál és Nagybányán Iványi Grünwald Bélánál tanult, azután Pesten és Nagyváradon dolgozott. 1912. Szegeden telepedett le. A szegedi művészek ez évi tárlatán Virágzó mandulafák, Zsákhordók a Tiszán és Virágzó orgonafák c. műveivel tűnt fel. Az orosz fronton fogságba esvén, Japánba került, hol jólmenő festőiskolája volt. Hazatérte után Németországba költözött. SZANTRUCSEK Jenő, festő,München 1903 aug. 24. Budapesten Vaszary Jánosnál végezte tanulmányait s 1926. állított ki először a Műcsarnokban. 1930. gyűjt. kiállítása volt az Ernstmúzeumban. SZAPÁRY 1. Alojzia grófnő, De la Motte Károly gróf neje, műkedvelőfestő a XIX. sz. első évtizedeiben Pesten. Sz. 2. Anna grófnő, Sándor Vince gróf neje, festő. 1819. mint jeles miniatűrfestőt említik. Sz. 3. Tina, festő és grafikus. Egy Szapáry grófnőt ábrázoló biedermeierkorabeli litográfiája a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében van. SZÁRICS Imre, festő, * Lugos 1855 jan. 10. Budapest 1899 júl. 28. Münchenben és Budapesten végezte tanulmányait, azután Szabadkán, majd a fővárosban dolgozott. A Benczúr-iskola szellemében genre-, arc-, táj- és csendéletképeket festett. Művei: A műteremben, Három kardvágásra, Ebéd után stb. SZÁRKOFÁG, a kőkoporsó görög elnevezése (szószerint „húsevő“). Eredetileg egy Kisázsiában előforduló Sidoni szárkofág siratóasszonyokkal,