Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

W - Weiss, Emil Rudolf - Weissenberg Ignác G. - Weisz János - Weiselgärtner, művészcsalád - Wellisch Alfréd, vágvecsei - Wellisch, Andor, vágvecsei - Wellmann Róbert - Welti, Albert - Wen Jen Hua - Werenskiold, Erik - Werfer Károly - Werff, Adriaen van der

Weiss WEISS, Emil Rudolf, német festő,­­ Lahr 1875. Karlsruheban tanult, de Párizsban főleg Cézanne befolyása alá került és főleg gyümölcs- és csend­életeket, azonkívül képmásokat fest. A dekoratív festészet terén is sikerrel működik, de igazi jelentősége mint könyvművésznek van; a könyvművé­szetnek egyik legelismertebb, legna­gyobb hatású mestere. Különösen az Insel-Verlag könyveinek kiállításával aratott sikereket. Berlinben él. WEISSENBERG Ignác G., festő és rajztanító, * Teschen 1794, + Pest 1849 júl. 8. Bécsben tanult, 1824—34. Po­zsonyban, azután Pesten működött, ahol magánrajziskolája volt, majd a pesti izr. iskola rajztanítója lett. Egy sorozat pozsonyi tájképet adott ki, amelyet Bécsben litografáltak, utóbb pedig Festői tájképei Budapestnek c. alatt kőrajzokban adta ki a fővárosról készített felvételeit. Ez utóbbi műla­pok H. Engel kőnyomdájában, Bécs­ben készültek. WEISZ János, festő Budán. A Pesti Műegyletben 1853. Kilátás a Zugliget­ből, 1854. A forrás c. kis olajfestmé­nyeit állította ki. WEIXELGÄRTNER, művészcsalád, tagjai: W. Ede, * Buda 1817. építész fia, Bécsben tanult s főkép állat- és virágképeket festett ott és Pesten; öccse, Vince, festő, * Buda 1829.­­ Bpest 1915. Bécsben tanult s 1848. ha­zatelepedve, arcképeket, litográfiákat készített. 1857—67. a sümegi reáliskola, azután a bpesti piarista gimnázium rajztanára volt. WELLISCH Alfréd, vágvecsei, épí­tész, * Bpest 1854 máj. 6. Karlsruhe­­ban, Bécsben és Párizsban tanult. 1881. telepedett le Budapesten, hol számos bérház, nyaraló és több palota épült tervei szerint. W. tervezte a tavasz­mező utcai főgimnázium, a fasori fiú­­árvaház épületeit, a Salgótarjáni Kő­szénbánya Arany János­ utcai székhá­zát. Nagyarányú munkássága, amely mintegy 250 épületet ölel fel, Bpest fellendülésének korszakával forrt össze. Több nagyobb tervpályázaton nyert díjat (Tőzsdepalota stb.). Az Orsz. Középítési Tanácsnak megalakulása óta tagja. W. 2. Andor, vágvecsei, építész, W. 1. fia, * Budapest 1887. A József­­műegyetem elvégzése után Berlinben Möhring, majd a színházépítő Kauf­mann műtermében dolgozott. 1912. át­vette atyja irodáját. Főbb művei: a Magyar Lovaregylet új versenypályá­jának tribünjei, az Északmagyar­országi Kőszénbánya mintegy 250 objektumból álló tisztviselő- és mun­káslakótelepei (lakóházakkal, iskolák­kal, kaszinókkal, igazg. épületekkel), a Salgótarjáni Kőszénbánya sasutcai háza stb. Több pályázaton nyert dí­jat és számos bérház, kastély, villa, iskola és gyár épült tervei szerint. WELLMANN Róbert, festő, • Szer­dahely 1866 júl.­iu. Münchenben vé­gezte tanulmányait s képmásokkal, karakteralakokkal, hajszálfinom meg­­dolgozású rajzokkal szerepelt kiállítá­sainkon (Erdélyi szász asszonyok, Anya a gyermekével). Hosszú ideig Olaszor­szágban élt, honnan néhány évvel ez­előtt telepedett vissza Budapestre. WELTZ, Albert, svájci festő, * Zü­rich 1862,­­ u. o. 1912. Böcklin tanít­ványa és mellette az újabb svájci fes­­tészet kiváló képviselője. Főleg svájci nyilvános épületekben és múzeumok­ban levő freskói (például a nagysza­bású Landesgemeinde-freskó a berni Ständeratsaalban), üvegfestményei és függőképei sajátságos fantasztikumot juttatnak kifejezésre. Pompás rézkar­cai Böcklin mellett Max Kiinger ha­tásáról is tanúskodnak. WEN JEN HUA, 1. Kínai művészet. WERENSKIOLD, Erik, norvég fes­tő, * Vinger (Norvégia) 1855. Jelenté­keny, sokoldalú, modern művész. Előbb Krisztiániában Middelthun szobrász, azután a müncheni akadémián Löfftz és Lindenschm­it tanítványa, majd Pá­rizsban Bonnatnál tanult. Lysakerben (Oslo mellett) él. A múlt század 80-as éveiben ő szervezte a krisztiániai éven­­kénti művészeti kiállításokat, Ibsen és Björnson barátja és harcostársa, kiknek legjobb arcképeit festette. Ré­gebbi, Courbet értelmében vett natu­ralista képe a Paraszttemetés (1883— 85), ezt követő genreképeiben az im­presszionisták levegőfestőihez csatla­kozik. Elsőrangú arcképfestő (az előbb említetteken kívül híres Erika Lie Nissen zongoraművésznő arcképe). Gazdag képzelettel illusztrálta Ander­sen meséit, Jonas Lie műveit és Asb­­jörnsen elbeszéléseit, norvég népmesé­ket is. WERFER Károly, könyvnyomdász és litográfus, * Lugos 1789 dec. 31.­­ Kassa 1846 márc. 8. Kassán működött, hol egyebek közt már 1837. kiadta az egri székesegyház litografált látképét. A nyomdát halála után fia, W. Ká­roly kőrajzoló vette át, aki 1848. Áb­rázolt folyóirat, majd Képes Újság cí­men litográfiákkal illusztrált folyó­iratot adott ki. W. utóbb Pestre he­lyezte át intézetét, mely 1861 után szűnt meg. WERFF, Adriaen van der, hollandi festő, * Krailingen 1689,­­ Rotterdam 1722. Eglen van der Neer tanítványa Rotterdamban és miután János Vil­mos pfalzi választófejedelem udvari festője lett, felváltva ott és Düssel­dorfban élt. Rendkívül termékeny mű­vész, korának kedvence, aki tetszetős 611Werff

Next