Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

Z - Zierlich Rezső - Ziffer Sándor - Zikurrat - Zillack György Károly - Zilzer Antal - Zilzer Gyula - Zilzer Hajnalka - Zimmermann, Albert - Zimmermann, Gergely - Zimmermann, Joh. Baptist - Zimmermann, Reinhard Sebastian - Zimnik János - Zipernovszky Ferencné - Zirc

Zierlich 627 Palais). — Irodalom: Roger-Miles (Pá­rizs, 1903). ZIERLICH Rezső, szobrász, * Kassa 1894 jan. 17. Az iparrajz- és iparmű­vészeti iskolában Budapesten végezte tanulmányait s u. o. működik. Natu­­ralisztikus munkáival, melyek több­nyire fafaragványok (Kígyós nő, öreg­asszony, Jézus, Mária stb.) 1926 óta szerepel a Nemzeti Szalon és a Mű­csarnok tárlatain. ZIFFER Sándor, festő, * Eger 1880. Budapesten, Münchenben, Nagybányán tanult s ez utóbbi művésztelepének törzstagja, ugyanitt él a megszállás óta. Eleinte erőteljes színű, natura­­lisztikusan látott festményekkel sze­repelt kiállításainkon, újabban a ki­fejezőbb szintetikus formaadás felé törekszik. A KVT tagja. ZIKURRAT, négyzetes vagy hosz­­szúkás négyszögű alaprajzú lépcsőze­tes torony Ba­bylonia és As­syria építésze­tében, a temp­lom egyik leg­fontosabb ré­sze. A torony lapos tetejére, ahonnan a csil­lagokat vizs­gálták, rám­pák vezettek. Ilyen 7. volt a „bábeli to­rony“ is. ZILLACK György Ká­roly, építész. A XVIII. sz. második felé­ben Pozsony­ban élt. Húsz­ , . . .... szabb ideig foglalkoztatták a nagyszombati és bu­dai egyetemi építkezéseknél s részt vett az egri székesegyház munkálataiban is. ZILZER J. Antal, festő, * Budapest 1860 szept. 20.­­ u. o. 1921 nov. 16. A bpesti mintarajziskolában és külföl­dön tanult. 1889-től eleinte táj- és élet­képeket (Erdei magány, Naplemente­kor, A kis filozófus, Téli tájkép stb., utóbb főleg arcképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalon­­ban (báró Bánffy Dezső v. miniszter­­elnök arcképe stb.). Művei közül Mun­kácsy Mihály képmása a M. Tört. Képcsarnokban, Jókai Mór arcképe az Otthon-kör tulajdonában van. Z. 2. Gyula, grafikus. * 1898 febr. 3-án Bpesten. Ugyanitt, Münchenben, Milánóban és Párizsban tanult. 1924. Kaleidoszkóp c. 14 lapból álló fito­­zófiasorozata jelent meg, amelyek­en a fogalmak mögött rejlő szimbó­lumokat (Idő, Gond, Lámpaláz, Far­sang stb.) fantasztikus felfokozottság­ban, expresszív lendülettel és kitűnő rajztudással eleveníti meg. Fametsze­tei is vannak, néhány könyvet illusz­trált (Poe stb.). 1928. kollektív kiállí­tása volt az Ernst-múzeumban. I. 3. Hajnalka, szobrász és kera­­mikus, * Budapest 1893. UI. itt az ipar­­művészeti iskolában és Ligeti Miklós­nál tanult. Realisztikus meglátásról tanúskodó portrékon kívül sikerült kerámiai művekkel szerepel a fővárosi kiállításokon. 1924. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. ZIMMERMANN, 1. Albert, német festő, * Zittau 1808, + München 1888. Rottmann és Koch hatása alatt több­nyire mitológiai stafrázzsal élénkített heroikus tájképeket festett. A milá­nói, majd a bécsi akadémia tanára volt. Z. 2. Gergely, építész Lőcsén 1500 körül. Szathmáry György pécsi püs­pök megbízásából a XVI. sz. elején részt vett a pécsi várban eszközölt nagyszerű építkezésekben. 7., 3. Joh. Baptist, délnémet freskó­festő, * Gaispoint 1680,­­ München 1758. Mint stukkóművész, bajor templomo­kat díszített, majd a bajor király meg­hívására Münchenben telepedett le. Z. az Asam művésztestvérek hagyomá­nyainak folytatója Dél-Németország­­ban. Freskói (Szent Péter München, Steinhausen, Nymphenburg, Buxheim, Würzburg, Neumünster stb.) könnyed, dekoratív kompozíciók, az Asamok teológikus mélyértelműsége nélkül. Későbbi műveiben éppúgy, mint M. Günther, ő is a rokokó felé igazodott és a hagyományos ornamentikát na­­turalisztikus elemekkel igyekezett gazdagítani. 7., 4. Reinhard Sebastian, német festő, * Haynau 1815,­­ München 1893. A XV. század közepét jellemző né­pies genrefestés annak idején kedvelt művelője. Könyve: „Erinnerungen eines alten Malers“ (München, 1884, új kiad. 1920). ZIMNIK János, éremvéső, * 1811. 1841—59. a bécsi pénzverdében dolgo­zott. 1859-től a gyulafehérvári pénz­verdében működött. ZIPERNOVSZKY Ferencné, özv., (Perei Jolán), festő, * 1864. Budapes­ten, hol 1907. Angyalffy Erzsébetnél kezdett tanulni, majd 1909—11. a new­­yorki rajzakadémián tanult. 1911. ha­zajött s azóta Budapesten főleg má­solással foglalkozik. Eredeti munkái tájképek, interieurök és csendéletek, melyekkel többször vett részt a Nem­zeti Szalon kiállításain. ZIRC: Cisztercita apátság múzeuma. Képtára 80 festményből és 988 rajz-, metszet- stb.-ből áll. Ugyanott van el­helyezve 5 szobor, egy elefántcsont féldombormű (Mária Terézia és II. Zikurat. Zirc

Next