Paedagogiai encyclopaedia - Verédy Károly (Töredék, 1886)

E - Értelem, ész

Értelem. 193 h­ogy eredménytelenül. — Számos intézet légtüneti észleleteket is közöl (meteorologia). Az értekezés, ha nem paedagogiai s nem helyi érdekű, bátran el­maradhat — különösen az elemi s más alsóbb r. iskolákban; — felesleges­­ s költséges is a teljes érdemsorozat közlése, meg paed. szempontból sem helyes a gyengébb tanulók ily nyilvános megalázása, sokszor nem a tanuló hanyagsága, hanem más körülmények lévén a bukásnak okai. A hivatalos statisztikai adatok is kevesbítendők volnának, így az ille­tőségi rovat épen nem mindig pontos, mert a szülők lakáshelyeket sokszor hivatali állásoknál fogva, sokszor más körülmények miatt év közben is változtatják, ami pedig nem mindenkor vétetik számba. — Egészen helytelen s nem is jelöl semmi sajátszerűséget, sem valami állandó elv megállapítására nem adhat kellő adatokat vallás szerint való közlése annak, hogy hány róm. kath., ág. ev., he­.­, hitv. stb. tanuló kapott: jeles, jó stb. jegyet. Ennek nyilvánosan való közlése teljesen felesleges. A kisebb iskolák közleményei legyenek: egy paed. szempont­ból itt bevezető, összekapcsolva az iskola rövid, de jellemző történe­tével, a felügyelőtestület, iskolaszék stb. tagjainak s a tanítóknak névsora, az ifjúság nevének közlése s a viselet; tudni valók a jövő évre. — Németországban az értesítőkben megjelenő értekezések előre közölteinek s könyvárusi utón megrendelhetők. A fennebb felsorolt adatok egyedül fontosak az intézet beléle­­tére nézve s úgy a nagy közönség, mint a tanítással hivatásból foglal­kozók előtt kiváló fontosággal is bírnak.­­— Sajnos azonban, hogy az értesitők kicserélése nem jár mindig ezen fontossággal, mert sok he­lyütt a helyett, hogy olvasnák s városok szerint évről-évre könyvtári­­lag kezelnék, mint értéktelen dolgot eldobják, vagy mint nem hasz­nálható papirost eladják. — Az értesitők okmánytárai a hazai tan­ügy fejlődésének s — mitől isten mentsen — hátramaradásának is. •— Görög Gyula. Értelem, ézs. A lélek azon képessége, hogy gondolkodik, értelemnek mondatik. A fogalmak alkotása, az ítélés és következ­tetés képezi hatáskörét. (L. Gondolkodástan.) Az értelem csak fokoza­tosan és bizonyos föltételek mellett fejlődhetik ki. Legelőször is oly anyagra van szüksége, a­melyen magát gyakorolhatja. Ezt egye­dül a tapasztalás képes nyújtani, mert minél több tapasztalattal ren­delkezünk, annál nagyobb terjedelemben érvényesülhet ítélőképessé­günk. Ehhez azonban még megkívántatik, hogy a szerzett tapaszta­lati anyagok logikai összeköttetésbe hozassanak. Ezt főleg a képze­lődés teszi lehetővé, a­mennyiben a tapasztalati anyagokat mozga­lomba hozza és egymásra vonatkoztatva azokat egymáshoz viszo­nyítva. Ilyenkor a figyelem segélyével hozatnak a tudat felszí­­nére a tapasztalatok (képzettömegek). Értelmet külömben csak azon embernek tulajdonítunk, a ki midőn képzeteit fogalmakká, ítéletekké és következtetésekké kapcsolja, magát azoknak tartalma által Paedagogiai encyclopaedia. 13

Next