A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

S - Schmidt József - Schmidt, Josef - Schmidt Lajos - Schmidt Miklós - Schmidthauer Lajos - Schmitt Jenő - Schmittely József - Schmoller, Gustav - Schneeberg - Schneider, Josef Eugéne - Schneiders, Frans - Schneller István - Schnorr von Carolsfeld, Julius - Schnitzler, Arthur - Schober Béla - Schober, Johann - Schoditsch Lajos - Scholtz Gusztáv Adolf - Scholtz Kornél - Schongauer, Martin - Schooner - Schopenhauer, Arthur - Schönbeiu, Chirstian - Schönberg, Arnold - Schönbrunn - Schöndruck - Schöner Ferenc - Schönherr Gyula - Schönherr, Karl - Schönn, Aloys - Schöpflin Aladár - Schöpflin, Johann Daniel - Schratt, Katharina - Schreker, Franz - Schroth-kúra - Schröder-Devrient, Wilhelmine - Schrödinger, Erwin - Schubert, Christian Friedrich Daniel - Schubert, Franz Peter - Schuchhardt, Karl - Schuchardt, Hugo - Schuckert, Johann Siegmund

941 Schmidt Schuckert Sch Sehm­idt József (1868—1928), indogennanista és indológus, budapesti egyet. tanár. Schmidt, Josef, *1894., német operaénekes, sceno­­rista, filmszínész. Schmidt Lajos, *1884., orsz. képviseld. Schmidt Miklót (1874—1930), magyarországi német író és költő. Schmidthauer Lajos, *1882., kiváló orgona­művész, zeneszerző. Schmitt Jenő (1851—1916), filozófiai író. Schmidely József (1865—1929), hírlapíró. 1881- től haláláig a Pesti Hírlap belső munkatársa, hosszú ideig segédszerkesztője, a Pesti Hírlap Naptára szerkesztője. A szerkesztői gondosság, lelkiisme­retesség és szívós munkakészség kiváltságos egyé­nisége. Schmoller, Gustav (1888—1917), közgazdász, ber­lini egyet, tanár. Schneeberg, a Keleti Alpok mészkővonulatának hegytömbje Ausztriában, 2075 m, fogaskerekű vasút. Schneider, Josef Engine (1805—1875), francia gyáros, a világhírű Schneider-Creuzot-művek meg­alapítója (1845). Schneiders, Frans, holland újságíró, a magyar revízió lelkes harcosa. Schneller István, *1847., ny. egyetemi tanár, pedagógiai író, a M. Tud. Akadémia tagja. Sehnorr von C­aro­ls­feld, Julius (1794—1872), német illusztrátor és festő, a drezdai képtár igazg. Schnitzler, Arthur (1861—1931), osztrák író, kedves tárgyai az érzéki szerelem és a halál. Leg­nagyobb sikereit drámáival aratta. Schober Béla, *1867., a Nemzeti Bank volt ve­zérigazgatója, több nemzetközi pénzügyi tárgya­láson képviselte Magyarországot. A felsőház tagja. Schober, Johann (1874—1932), osztrák politi­kus. Az állami rendőrség igazgatója, majd mi­niszterelnök, szövetségi kancellár. Sc­oditsch Lajos, *1872., építész, a felső építő­ipari iskola igazgatója. Schoitz Gusztáv Adolf (1842—1925), ev. püspök, a Luther-társaság volt elnöke. Schoitz Kornél, *1871., orvos, író, egyet, tanár, ny. államtitkár, a Közegészségügyi Tanács elnöke. Schongsner, Martin (1445?—1491), német réz­metsző és festő, Dürer előtt a legnagyobb német művész (Jézus születése, Madonna a rózsalugasban). Schooner (ang.), kisebb kétárbocos vitorláshajó. Schopenhauer, Arthur (1788—1860), német filo­zófus, Goethe barátja. Ko­rában nem ismerték el, csak élete utolsó éveiben jutott népszerűségre. Elmélete az akaratot tartja egyedüli va­lóságnak, a szenvedést az élet­folyamat hajtóerejének.Pesz-­szimizmusa a XIX. sz. má­sodik felében Irodalmi téren is nagy hatást tett. Schopenhauer Sehenbein, Christian Friedrich (1799—1868), német kémikus, a lő­­gyapot, a kollodium és az ózon felfedezője. Schönberg, Arnold,I, *1874., német zeneszerző, egyike a modern zene úttörőinek Schönbrunn. Bécs XIII. kerületében, Hietzing­­ben lévő császári kastély óriási parkkal, Mária Terézia fejezte be építését 1750. Schöndruck (ném­.), szépnyomás, az ív első olda­lán lévő nyomás; a túlsó oldalán lévő nyomás neve Widerdruck. Schöner Ferenc, *1881., író, hírlapíró. Schönherr Gyula (1864—1908), a M. Nem. Múz. levéltárának őre. Schönherr, Karl, *1869., osztrák drámaíró. Schönn, Aloys (1826—1897), osztrák roman­tikus festő. Schöpflin Aladár, *1872., kritikus és író, a Kis­faludy Társaság tagja, kiváló esszéista. Schöpflin, Johann Daniel (1694—1771), német történész, 1760. francia udvari történetíró. Schratt, Katharina, *1855., osztrák színésznő, Ferenc Józsefhez hosszú időn át baráti kapcsolat fűzte. Schreker, Franz, *1878., német zeneszerző, út­törő modern zenész, a berlini Zeneakadémia igazg. Schroth-kiíró, száraz koszt, (száraz zsemlye, sűrű rizs-, dara-, köleskásapép), a legcsekélyebb folyadék felvétellel. Schroth Johann (1800—1856) német orvosról nevezték el. Schröder-Devrient, Wahelmine (1804—1860), kiváló német drámai énekesnő. Schrödinger, Erwin, *1887., német fizikus, a berlini egyetem tanára. A hullámmechanika és kvantumelmélet terén nagyfontosságú felfedezé­seket tett. 1933. fizikai Nobel-díjat kapott (Dirac­­kal együtt). Schubert, Christian Friedrich Danid (1739— 1791), német költő, orgonista és zeneigazgató. A porosz udvari zenekar és a stuttgarti színház igazgatója. Schubert, Franz Peter (1797 — 1828), világhírű osztrák zeneszerző, 600 da­lával a modern daltonna megteremtője lett. Művé­szete az osztrák népzené­ben gyökerezik. Irt három operát, egy oratóriumot, 8 szimfóniát, több zongora­­szonátát és számos ka­marazenedarabot. Sehnchhardt, Karl, *1859., német ősrégész. Ma­gyar szempontból nevezetesek keletközépeurópai újabb kőkor-kutatásai. Lehnh­ardt, Hugo (1842—1927), német nyelvész, főleg a római nyelvből eredő új­latin nyelvekkel és a rájuk gyakorolt idegen hatásokkal foglal­kozott. Schuckert, Johann Siegmund (1846—1895), né­met iparos és gyáros, a Siemens-féle dinamó-gép.­Schubert Schönbrunmi kastély

Next