A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

V - Vigiliák - Vígjáték - Vignetta - Vignole, Giacomo Barozzi - Vignoles, Charles Backer - Vigny, Alfred Victor comte de - Vigo - Vígopera - Vigoroso - Vígszínház - Vigyázó Ferenc gr. - Viharágyú - Viharmadarak (Procellariiformes) - Vihorlát - Vilpuri - Vikár Béla - Vikárius - Vikingek - Viktor Emánuel, I., szárdiniai király - Viktor Emánuel, II., olasz király - Viktor Emánuel, III., olasz király - Viktória angol királynő - Viktória-föld - Viktória-tó, Nyanza - Viktória-vízesés - Viktorin József - Világháború. Politikai története

Vil Világháború törekvést látott. Oroszország célja volt a balkáni szláv hegemónia biztosításán kívül Konstantinápoly és a tengerszorosok birtokbavétele, viszont ennek előfeltétele a kettős monarchia szétrobbantása volt. Bár a trónörökös meggyilkolása után az angol külügyminiszter a béke megmentésére javasolta, hogy Belgrád megszállásával a szerb konfliktus ügyét európai konferencia elé vigyék, nem sike­rült a háború kitörését meggátolni azért sem, mert az orosz hadügyminiszter és vezérkari fő­nök a cár akarata ellenére is, önkényesen moz­gósítottak. Németország és Ausztria-Magyaror­­szág meggyőződése pedig az volt, hogy a vesztére törő erők, a szerb és a pánszláv propaganda meg­fékezésére cselekednie kell. Olaszország területi igényei a háború kitörése előtt sem voltak ismeret­lenek és a hármas szö­vetség fennállásának belső értékét ezek az aspirációk nagyon gyengítették. Hasonló kilátással fenyegetett a Romániával fenn­állott szövetség is. Úgy a kormány, mint a köz­vélemény szembefordult Károly román királlyal, aki a hármasszövetség oldalán akart a szövetségi kötelezettségének eleget tenni, így történt, hogy Románia a semlegesség mellett foglalt állást, ami mögött valójában az orosz hadiszerszállítás támoga­tása rejlett. A második lembergi csata után létrejött orosz-román titkos egyezmény már Romániának garantálta a monarchiának románlakta területeit, mit 1916. a román hadüzenet követett. Ezt ellen­súlyozta Törökországnak és Bulgáriának a központi hatalmak mellé állása. Az 1917. kitört orosz forra­dalmak kikapcsolták ugyan Oroszországot hábo­rús ellenfeleink sorából, de sokkal súlyosabban esett latba Amerika beavatkozása, mely ugyan már a semlegesség leple alatt a háború kezdetétől fogva Anglia javára érvényesült, de mégis a nyílt had­üzenetig a korlátlan búvárhajóharc megkezdése után jutott 1917. A bécsi külpolitikát a háborús évek alatt tanácstalanság és bizonytalanság jellemzi. A háború nagyobb része alatt Ausztriában nem volt parlament; a magyar országgyűlés sem tett kísér­letet 1917 előtt, mint a német birodalmi gyűlés is csak 1917. júliusában, hogy a hadvezetésbe és a háborús politikába beleavatkozzék. Az orosz bol­­sevizmus felülkerekedése a központi hatalmak politikai életében is a háború második felében mind nagyobb eltolódást eredményezett balfelé. 1916 novemberében Ferenc József halála után utódja, IV. Károly, belpolitikai reformokkal igyekezett ezt ellensúlyozni. A német belpolitikában is a polgári pártok kormányába szocialista vezérek kerültek be. Angliában 1915. már a liberális, mun­káspárti kormány koalícióra lépett a konzervatív párttal. Franciaországban 1917. Clemenceau dik­tatórikus eszközökkel, kivégzésekkel, letartózta­tásokkal, cenzúrával fojtott el minden béketörek­vést és a teljes győzelem jelszavát tűzte ki az antanthatalmak elé. 1918 szeptemberében a harc­téri, gazdasági és belpolitikai helyzet az új német kormányt fegyverszünet felajánlására késztette, miután a német birodalom és az Egyesült Államok elnöke között lefolyt jegyzék­váltások eredménye­képpen az antanthatalmak a német fegyverletétel előfeltételeként magukévá tették Wilson 14 pont­ját. A háború ezzel november 4. tényleg véget ért a nyugati fronton, de ekkor Berlinben már for­radalmi kormány gyakorolta a hatalmat, Bécsben szocialista kormány volt és Budapesten ugyancsak forradalmi kormány alakult Károlyi Mihály vezeté­sével. A német fegyverszünet aláírása előtt hetekkel Prágában a csehszlovák nemzeti tanács és Zágráb­ban a jugoszláv nemzeti tanács volt az úr. Ily bel­politikai válságok közben ült össze a békekon­ferencia, ahol mindenben Clemenceau álláspontja érvényesült, mert Wilson a Népszövetség eszméjé­nek megmentése érdekében minden más pontban engedett. A V. katonai eseményei. Az előre elkészített haditervek alapján a háború kezdetén három hadszíntér alakult ki: 1. a nyugati hadszíntér (a német és angol-francia-belga, utóbb amerikai csa­patok küzdőtere), 2. keleti hadszíntér (ahol oroszok állottak szemben az osztrák-magyar-német sere­gekkel), 3. a­ déli hadszíntér (osztrák-magyar csapa­tok harca a szerb és montenegrói csapatok ellen). 1914. a nyugati hadszíntéren óriási erejű német előre­nyomulás, a belga csapatok legázolása, aug. 6.— szept. 5. állandó német győzelmek, szept. 6—12. angol-francia-belga ellentámadás, marnei csata, német csapatok visszavonulása, az állásharc kez­dete a svájci határtól a tengerpartig terjedő kb. 650 km hosszú arcvonalon. Keleti hadszíntér: osztrák-magyar haderők felvonulása Galicia K-i határa felé és Dél-Lengyelországban, német had­erők Kelet-Poroszország határán, az orosz had­erő főerővel a monarchia ellen, kisebb erővel Kelet- Poroszország ellen támad, kezdetben orosz elő­nyomulás, aug. 25—28. és szept. 9—11. nagy né­met győzelmek Tannenbergnél (Hindenburg), az osztrák-magyar csapatok előnyomulása É-on, veresége D-en (Galicia) aug. 26—30. között, Kel­t- Galicia és Bukovina orosz kézre kerül. Erősebb orosz nyomás É. felé a német erők ellen, az osztrák­­magyar seregek kisebb sikerei, 1914 dec. itt is álló­­harc kezdődik. Déli hadszíntér: Az osztrák-magyar erők gyors előretörése, aug. 21. visszavonulás a Száva és Duna vonaláig, Szerbia egy részének el­foglalása; dec. 10. sikeres szerb ellentámadás, az osztrák-magyar csapatok elhagyják Szerbiát. Törökország nov­ elején belép a háborúba és sike­resen védi a Gallipoli-félszigetet és Konstantiná­­polyt angol és francia csapatok ellen. 1914 végén már az egész vonalon kialakul az állóharc, amely­nél a központi hatalmak az ostromlók. 1915. Nyu­gati hadszíntér: Váltakozó küzdelmek, számos an­gol-francia támadás döntő eredmény nélkül. május 23. olasz hadüzenet, támadás az Isonzón át Görz, kisebb erővel Tirol felé, négy Isonzo csata döntő eredmény nélkül. Keleti hadszíntér: A németek visszahódítják Kelet-Poroszországot (mazuri téli csata, febr. 7—15.), eredménytelen orosz tám­adás Hősök Emlékköve

Next