A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)
S - Spanyol iskola - Spanyol Marokkó - Spanyol művészet - Spanyolnád - Spanyolnátha - Spanyol nyelv - Spanyolország
Spa Spanyol iskola — Spanyolország francia klasszicizmus hatását a francia romanticizmusé váltotta föl. A spanyol szellem a külföldről behozott romantikában saját múltjának nagy renaissance-át ölte meg. Az ősi szellem újraélesztésében nagy érdemei voltak Saavedrának, Zorrillának, Herreres-nak, Hartzenbusch-na is. A naturalista ízlés úttörője Echegaray. Az újspanyol irodalom legnagyobb büszkesége Gustavo Adolfo Becquer. A realista regényírás kiválóbb művelői a XIX. században: Fernan Caballero, a legzseniálisabb spanyol írónő, Juan Valera, José Maria de Pereda és Emilia Pardo Bazán. Az újabb regényírók közül nagy nevet szerzett magának Pérez Galdos, történeti regényeivel és Blatco Ibanez, naturalista spanyol erkölcsrajzaival. Kiválóak és európaszerte nagy hatást keltettek: a regényíró, költő és filozófus Miguel de Unamuno, az új enciklopedista iskolát teremtő José Ortega y Gosset, a kultúrfilozófus és diplomata Salvador y Madariaga, a modern regény szerkezetújító mestere, Eugenio d'Or és a nagytermékenységű, változatos műfajú Ramon Gomez de la Serna. Spanyol iskola, v. magas iskola, amikor a ló szép testtartását tekintik az idomítás egyik főcéljának. Spanyol lépésnek nevezik Iskolalovaglásnál, ha a ló magasan fölemelt alkarral nem annyira térnyerően, mint inkább szépen lép. Spanyol Marokkó, 1. Marokkó. Spanyol művészet, mint nemzeti jellegű művészet a középkor derekán a ro- Spanyol lépés mán stílusú templomépítkezéssel indult meg. (S. Avila, León, Segovia). Délfrancia hatás jelentkezik a híres búcsújáró templom, Santiago de Compostela szerkezetében. A gótika kezdetei mutatkoznak a XII. sz.-i salamancai s a későbbi leridai, tudelai, tarragonai székesegyházak struktúrájában és díszítésében. Az építészettel párhuzamosan bontakozik ki a túláradó gazdagságú szobrászati dísz, legnagyobbrészt francia vendégmesterek munkájaként. A spanyol gótika legkiválóbb emlékei a bingosi, toledoi, leoni, barcelonai, pármai székesegyházak. Nevezetes a sevillai XV. sz.-i héthajós katedrália, a nyugati kereszténység egyik legnagyobb temploma. Az ú. n. Arte Manuelana-ban a csúcsíves és renaissance-formákkal kapcsolatosan mór,sőt indiai elemek fantasztikus összhatásokat adnak. A dekoratív kőplasztika mellett, jellegzetesek a hatalmasméretű faragott, festett faoltárok. Az első kiváló spanyol szobrász: Ga de Silóé. A festészet kezdő korszakán olasz és német hatás érezhető. A XVI. század a spanyol kora-renaissance jellegzetes formája, az antikizáló gótikus, arab elemekkel telített, pazar gazdagságú platereszk-stílus (Granada székesegyház). A szigorúbb, olasz eredetű klasszicizmus nagymestere Juan de Herrera, az Escorial alkotója. A renaissance szobrászata a dekoratív kőplasztikában, a faragott oltár- és síremlék művészetben adja kiváló alkotásait. Híres mesterek: Ordoilez, Diego de Silóé, Becerra stb. A barokk a I. legnagyobb korszaka. Mély, fanatikus, sokszor miszticizmusba hajló vallásosság ugyanakkor erős reális érzék, már tradíciókat őrző pompaszeretet, forró mozgalmasság, a barokk művészet és a spanyol lélek nagyszerű találkozása a XVI. sz. Elsősorban a festészet (sevillai iskola) emelkedik világjelentőségre. Az előző korban, a bevándorolt Greco-ban s romanista társaiban (Luis de Vargas, Juan Juanes, Pablo de Céspedes, Luis de Morales) csak halkan kérnek szót a jellegzetes spanyol mondanivalók, de Herrera el Viejo,Francisco Zurbaran, Alonso Cano már út Diego de Silva Velazquez felé. Bartolomé Esteban Murillo a spanyol vallásos élet lírikusa a vásznon. A XVIII. sz. ismét szigorúbb, zártabb, tömörebb formákat hoz, a klasszicizmus szobrászképviselői: Francisco Zarcillo y Alcaraz, Salvador Carmona. Megszületik a modern festészet úttörő művésze: Goya y Lucientes. A XIX. sz.-ra beérő klasszicizmus ünnepelt szobrásza José Alvarez. A történeti festészet európai hírű mesterei: Rozales, Padilla, José Moreno Carbonero, Ulpiano Checa. Kiváló tájképfestők: Morera, Manuel Garcia, a népélet ragyogó technikájú festője: Mariano Fortuny. Az új spanyol festészet francia hatás alatt áll. A külföldön legismertebb élő spanyol festő a realista, impreszszionista Ignacio Zuloaga. Spanyolnád, a rotang-pálmák kikészített ruganyos szára, kérgéből fonják a nádszékek ülőlapját. Spanyolnátha, 1. Influenza. Spanyol nyelv, a latin népnyelvből fejlődött román nyelvek egyik ága. Legközelebbi rokonai a portugál, a katalán és a provengal nyelvek. Spanyolország : Espa fia, köztársaság az Ibériai félszigeten, 600—900 m táblavidék (mezeta) steppékkel és párhuzamos hegyvonulatok; a castiliai választóhegység Ó(É-on) és Új- (D en) Castiliára osztja; a völgyekben öntözött oázisok (huerták) (bor, olaj, narancs, cukornád, gyapot); az Atlanti-óceántól a Cantabriai hegység,Franciaországtól a Pireneusok, a Földközi tengertől a Granada hegység választja el; öntözött alföldek az Ebro és Guadalquivir völgyében; higany, réz, ólom, vas, gyapot- és vasipar; területe a Kanáriszigetekkel együtt 505.155 km 2, 24,594.341., vasútvonalak hossza 13.766 km. Gyarmatai Spanyol- Guinea, Spanyol-Marokkó és Ny-i Szahara. Fővárosa Madrid, 1:104.704. Története: legrégibb lakói kelták, Kr. e. 1100. föníciaiak, 206. rómaiak, Kr. u. 414. nyugati gótok,711. arabok, 1492. Granadát meghódítják a keresztények. Keresztény államok: Castilia, Aragón, Navarra terjeszkedése. 1479. Izabella királyné, 1517. Habsburg V. Károly király; felfedezések: Amerika (Columbus 1492), Mexikó (Cortez Ferdinánd 1519). 1532. Pizarro meghódítja Perút; tengeri uralom, kereskedelem virágzása. V. Károly alatt a legnagyobb a kiterjedése a birodalomnak. II. Fülöp uralkodása idején hanyatlásnak indult az ország. 1588. vereség Angliával szemben. 1700. kihalt a Habsburg-ház; helyére a Bourbonok léptek, akik alatt folytatódik Spanyol címer