A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

S - Spanyol iskola - Spanyol Marokkó - Spanyol művészet - Spanyolnád - Spanyolnátha - Spanyol nyelv - Spanyolország

Spa Spanyol iskola — Spanyolország francia klasszicizmus hatását a francia romanti­­cizmusé váltotta föl. A spanyol szellem a külföld­ről behozott romantikában saját múltjának nagy renaissance-át ölte meg. Az ősi szellem újraélesz­tésében nagy érdemei voltak Saavedrá­nak, Zorril­­lának, Herr­eres-nak, Hartzenbusch-na is. A natura­lista ízlés úttörője Echegaray. Az újspanyol iro­dalom legnagyobb büszkesége Gustavo Adolfo Be­­cquer. A realista regényírás kiválóbb művelői a XIX. században: Fernan Caballero, a legzseniáli­sabb spanyol írónő, Juan Valera, José Maria de Pereda és Emilia Pardo Bazán. Az újabb regény­írók közül nagy nevet szerzett magának Pérez Galdos, történeti regényeivel és Blatco Ibanez, na­turalista spanyol erkölcsrajzaival. Kiválóak és európaszerte nagy hatást keltettek: a regényíró, költő és filozófus Miguel de Unamuno, az új enci­­klopedista iskolát teremtő José Ortega y Gosset, a kultúrfilozófus és diplomata Salvador y Mada­riaga, a modern regény szerkezetújító mestere, Eugenio d'Or és a nagytermékenységű, változatos műfajú Ramon Gomez de la Serna. Spanyol iskola, v. magas iskola, amikor a ló szép testtartását tekintik az idomítás egyik fő­céljának. Spanyol lépés­nek nevezik Iskolalovag­lásnál, ha a ló magasan fölemelt alkarral nem annyira térnyerően, mint inkább szépen lép. Spanyol Marokkó, 1. Marokkó. Spanyol művészet, mint nemzeti jellegű művészet a középkor derekán a ro- Spanyol lépés mán stílusú templomépít­kezéssel indult meg. (S. Avila, León, Segovia). Délfrancia hatás jelentkezik a híres búcsújáró templom, Santiago de Compostela szerkezetében. A gótika kezdetei mutatkoznak a XII. sz.-i sala­­mancai s a későbbi leridai, tudelai, tarragonai szé­kesegyházak struktúrájában és díszítésében. Az építészettel párhuzamosan bontakozik ki a túl­áradó gazdagságú szobrászati dísz, legnagyobb­részt francia vendégmesterek munkájaként. A spanyol gótika legkiválóbb emlékei a bingosi, toledoi, leoni, barcelonai, pármai székesegyházak. Nevezetes a sevillai XV. sz.-i héthajós katedrália, a nyugati kereszténység egyik legnagyobb temp­loma. Az ú. n. Arte Manuelana-ban a csúcsíves és renaissance-formákkal kapcsolatosan mór,sőt indiai elemek fantasztikus összhatásokat adnak. A deko­ratív kőplasztika mellett, jellegzetesek a hatalmas­­méretű faragott, festett faoltárok. Az első kiváló spanyol szobrász: Ga de Silóé. A festészet kezdő korszakán olasz és német hatás érezhető. A XVI. század a spanyol kora-renaissance jellegzetes for­mája, az antikizáló gótikus, arab elemekkel te­lített, pazar gazdagságú platereszk-stílus (Grana­da­ székesegyház). A szigorúbb, olasz eredetű klasszicizmus nagymestere Juan de Herrera, az Escorial alkotója. A renaissance szobrászata a dekoratív kőplasztikában, a faragott oltár- és síremlék művészetben adja kiváló alkotásait. Híres mesterek: Ordoilez, Diego de Silóé, Becerra stb. A barokk a I. legnagyobb korszaka. Mély, fana­tikus, sokszor miszticizmusba hajló vallásosság ugyanakkor erős reális érzék, már tradíciókat őrző pompaszeretet, forró mozgalmasság, a barokk művészet és a spanyol lélek nagyszerű találkozása a XVI. sz. Elsősorban a festészet (sevillai iskola) emelkedik világjelentőségre. Az előző korban, a bevándorolt Greco-ban s romanista társaiban (Luis de Vargas, Juan Juanes, Pablo de Césped­es, Luis de Morales) csak halkan kérnek szót a jellegze­tes spanyol mondanivalók, de Herrera el Viejo,Fran­cisco Zurbaran, Alonso Cano már út Diego de Silva Velazquez felé. Bartolomé Esteban Murillo a spanyol vallásos élet lírikusa a vásznon. A XVIII. sz. ismét szigorúbb, zártabb, tömörebb formákat hoz, a klasszicizmus szobrászképviselői: Francisco Zar­­cillo y Alcaraz, Salvador Carmona. Megszületik a modern festészet úttörő művésze: Goya y Lucientes. A XIX. sz.-ra beérő klasszicizmus ünnepelt szobrásza José Alvarez. A történeti festészet európai hírű mesterei: Rozales, Padilla, José Mo­reno Carbonero, Ulpiano Checa. Kiváló tájképfes­tők: Morera, Manuel Garcia, a népélet ragyogó technikájú festője: Mariano Fortuny. A­z új spa­nyol festészet francia hatás alatt áll. A külföldön legismertebb élő spanyol festő a realista, impresz­­szionista Ignacio Zuloaga. Spanyolnád, a rotang-pálmák kikészített ruga­nyos szára, kérgéből fonják a nádszékek ülő­lapját. Spanyolnátha, 1. Influenza. Spanyol nyelv, a latin népnyelvből fejlődött román nyelvek egyik ága. Legközelebbi rokonai a portugál, a katalán és a provengal nyelvek. Spanyolország : Espa­ fia, köztársaság az Ibériai félszigeten, 600—900 m tábla­vidék (mezeta) step­­pékkel és párhuzamos hegyvonulatok; a cas­­tiliai választóhegység Ó­­(É-on) és Új- (D­ en) Castiliára osztja; a völ­gyekben öntözött oázisok (huerták) (bor, olaj, na­rancs, cukornád, gyapot); az Atlanti-óceántól a Cantabriai hegység,Fran­ciaországtól a Pireneusok, a Földközi tengertől a Granada­ hegység választja el; öntözött alföldek az Ebro és Guadalquivir völgyében; higany, réz, ólom, vas, gyapot- és vasipar; területe a Kanári­­szigetekkel együtt 505.155 km 2, 24,594.341­­., va­sútvonalak hossza 13.766 km. Gyarmatai Spanyol- Guinea, Spanyol-Marokkó és Ny-i Szahara. Fő­városa Madrid, 1:104.704­­. Története: legrégibb lakói kelták, Kr. e. 1100. föníciaiak, 206. rómaiak, Kr. u. 414. nyugati gótok,711. arabok, 1492. Gra­nadát meghódítják a keresztények. Keresztény államok: Castilia, A­ragón, Navarra terjeszke­dése. 1479. Izabella királyné, 1517. Habsburg V. Károly király; felfedezések: Amerika (Columbus 1492), Mexikó (Cortez Ferdinánd 1519). 1532. Pizarro meghódítja Perút; tengeri uralom, keres­kedelem virágzása. V. Károly alatt a legnagyobb a kiterjedése a birodalomnak. II. Fülöp uralkodása idején hanyatlásnak indult az ország. 1588. vereség Angliával szemben. 1700. kihalt a Habsburg-ház; helyére a Bourbonok léptek­, akik alatt folytatódik Spanyol címer

Next