Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)

K - Kertes város - Kertész Ábrahám - Kertész Árpád - Kertész Kálmán - Kertész Manó - Kertész Mihály - Kertész K. Róbert - Kertészeti szakoktatás - Kertgazdaság - Kerti csiga, Cepaea hortensis - Kerti poszáta, Sylvia borin - Kerti rozsdafarkú, Phoenicurus phoenicurus - Kertművészet - Kertváros - Kerub

Kertes város amely szerint elektromosan szigetelő v, legalábbis rosszul vezető folyadékok kettőstörésűekké lesznek, ha erős elektro­mezőbe helyezzük őket. Ilyenkor úgy viselkednek, mint olyan egytengelyű kristályok, amelyeknek főtengelye össze­esik az erővonalak irányával. Kertes város, olyan alföldi magy. tele­pülés, amelynek elkerítetlen lakóházak­ból álló belsőségét az elkerített ólasker­­tek öve vette körül. A 18. sz. óta a földművelés terjeszkedésével az ólaskert felbomolva tanyaként a szántóföldekre települ, helyére kiterjeszkedik a most már­­kerített telkű udvaros-utcás bel­sőség. Kertész Ábrahám, * 1667, nyomdász, Nagyváradon, Kolozsvárott, majd Nagy­szebenben működött. Legszebb kiadványa Károli Gáspár bibliájának váradi kiadása. Kertész J. Árpád, * 1871, a Grafikai Főnökegyesület volt elnöke, a Pesti Hír­lap nyomdájának volt igazgatója. 2. Jó­zsef, * 1837, f 1895, K. 1. apja, nyomdász, 1863. alapította pesti nyomdáját. Kertész Kálmán, * 1867, f 1922. Zooló­gus, a M. Nemzeti Múzeum állattárának igazgatója, a kétszárnyú rovarok világ­szerte ismert búvára volt. Kertész Manó, * 1881, * 1942, nyelvész, középiskolai tanár. Finn­ugor mondat­tani és magy. nyelvjárási tanulmányo­kat írt. Kertész Mihály, * 1888, filmrendező. Michael Curtiz néven Amerika egyik leg­ismertebb rendezője. Kertész J. K. Róbert, * 1876, építész, mnyegy. c. ny. rk. tanár ; előfutára volt a magy. parasztház tud. feldolgozásához tartozó gyűjtő, felvételező néprajzi mun­kának. Kitűnő műve: a gödöllői pre­montrei gimnázium. 2. Róbert, * 1901, K. 1. fia, hírlapíró, író. Kertészeti szakoktatás, a hivatásos ker­tészek kertészeti, szőlészeti és borászati kiképzése. A K. három fokon történik. 1. Kertészképző iskola, 3 éves, ingyenes, gyakorlati oktatás (Budafok, Eger, Fe­hérgyarmat, Kecskemét, Kiskunhalas, Mohács, Szombathely, Tárcas). 2. Kerté­szeti középiskola, az ált. iskola 8. osz­tályát elvégzett ifjak 4 éves, érettségi vizsgával járó kiképzése (Bpest, Baja, Békés, Eszterháza, Nyíregyháza, Sáros­patak). 3. A K. felső fokon az Agrártud. Egy. kertészeti szakosztályán történik. Kertgazdaság, belterjes gazdálkodási mód, kerti terményeket (zöldségféléket, gyümölcsöt, virágot) állít elő. Jelentős befektetéseket és igen sok kézimunkát igényel. Jövedelmezősége, összehason­lítva a szántóföldi gazdálkodással, jóval nagyobb. Magy. jelenlegi földbirtokmeg­oszlása igen megnövelte a K. jelentőségét, mert lehetővé teszi a kisbirtok jobb jöve­delmezőségét s a családtagok munka­erejének nagyobb kihasználását. Kerti csiga, Cepaea hortensis, az éti­­csigafélék egyik faja. Háza sávos. Nálunk a Dunántúlon, É.-i és ÉK.-i Felvidéken fordul elő. Kerti poszáta, Sylvia borin, a poszáta­félék családjába tartozó énekesmadár. Nálunk eléggé gyakori. Hasznos rovar­irtó állat. Kerti rozsdafarkú, Phoenicurus phoeni­curus, a rigófélék családjába tartozó énekesmadár. Nálunk eléggé gyakori, rovarirtó hasznos madár. Erdőkben és kertekben él. Kertművészet, a kertészetnek az az ága, amely díszkertek létesítésével fog­lalkozik. Lényegében a képzőműv­­ek egyike, amely élő anyaggal, növények­kel, dolgozik s főként ennek ad formát. Két főiránya a tájképi és az architekto­­nikus kert. Már a Kr. e. 3. évezredben architektonikus kert volt Egyiptomban, tájképi Mezopotámiában. A görögöknél fasorok alakításáról tudunk, a rómaiak­nál, Plinius szerint, már geom. formák jutottak szerephez. A művészi alakítás tekintetében döntő jelentőségű változást hozott a rend, amely az épületnek és a kertnek szerves egységét megteremtette (Villa d’Este, Tivoli: Pirro Ligurio, Villa Madama, Róma: Raffael). A barokk kor az egységet tovább fejlesztette, a kertet az épületnek alárendelte s ezzel az archi­tektonikus kert szélsőséges irányát fej­lesztette ki. (Versailles : Le Notre, fran­cia kert). Ellenhatásaképpen a tájképi kert nyomult előtérbe Angliában (angol­kert), hűségesen mutatván a korabeli fes­tett tájkép hatását (Kent, Brown). Tisztu­lást Repton fellépése jelentett (1795), azonban a K.-i gyakorlat hamarosan sab­lonokba süllyedt. A 19­20-as évek végén kialakult irányzat az architektonikus merevséget, keménységet a növényzet lágy formáival feloldja s a növény egyedi szépségeit, hangulati értékét teljesen ér­vényre juttatja (Ammann, Mawson, Jen­kins, Wiepking). Magy.­on a kismartoni kastély kertjét ismerjük rend­kori, barokk és tájképi alakjában. Leghíresebb barokk kertünk Eszterháza (1766), híres táj­­­kertek Tóváros, Pest (Orczy-kert). Mes­terek : Ilsemann, Räde, Rerrich. Kertváros, terv szerint megépített település, alkalmas terepen, arra a célra, hogy egy közösségnek egészséges otthont nyújtson. Kerub (héber), az ószövetségben Jeho­­vát kísérő szárnyas lény, az Újszövetség­ben az angyalok egyik csoportja. 42 Kerub

Next