Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)
K - Kövér Gyula - Kövérsajt - Kövértúró - Kövesdi Szarka Sándor - Kövesdy Géza - Kövesházi Kalmár Elza - Kövesligethy Radó - Kövessy Albert - Követ - Következtetés - Kövirigó, Monticola saxatilis - Kövirózsa, Sempervivum - Kövületek - Közalapítványi javak - Közalkalmazott - Közbirtokosság - Közbiztonság - Közegellenállás - Közegészségtan - Közegészségügy
Kövér Kövér Gyula, * 1883, festő, realisztikus szemléletű arcképei, hangulatos tájai sajátos súlyos színhatásuk ellenére figyelemreméltó értékek. Kövérsajt, teljes v. részben beállított tejből készül. Zsírtartalma a szárazanyagban 45%-nál nagyobb. Kövértúró, teljes v. részben beállított tejből készül. Víztartalma a 70%-ot meg nem haladhatja, zsírtartalma a szárazanyagban 15%-nál alacsonyabb nem lehet. Kövesdi Szarka Sándor, * 1884, a 19. sz. legjelesebb magy. méhésze, a kaptár feltalálója. Kövesdy Géza, * 1887, festő és grafikus. Nagy rutinra valló biztos jellemzésű arcképei dekoratív értékeikkel a művészarcképek kedvelt mesterévé avatták. Kövesházi Kalmár Elza, * 1876, szobrász, alapos felkészültsége, sokoldalú technotudása és finom ízlése a kisplasztika és iparművészet legjobb művelői közé sorolja (Madách-mellkép, Szeged). Kövesligethy Radó, * 1862, f 1934, csillagász és szeizmológus, a bp. egy. tanára, 1905, megalapította az Egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. Számos csillagászati, asztrofizikai, földrengéstani értekezés és könyv szerzője. Kövessy Albert, * 1860, 1924, színigazgató. A Sulamith magy. szövegírója. Követ, a nemzetközi érintkezésnek az a nemzeti szerve, amely saját államát valamely idegen áll.-ban mint diplomata, vagyis mint a szuverén állami akarat kifejezésére jogosult politikai megbízott képviseli. A diplomáciai képviselők : 1. nagykövetek, ilyeneket rendesen csak nagyhatalmak küldenek egymáshoz. 2. követek v. meghatalmazott min.-ek, 3. min.rezidensek, 4. diplomáciai ügyvivők. A diplomáciai képviselőkkel szemben az áll. gazd. érdekképviselői a konzulok. Következtetés, logikai művelet, amelynek alapján valamely igazságból v. tételekből egy másik igazsághoz v. tételhez juthatunk. Megkülönböztetünk induktív, deduktív és dialektikus következtetést. Kövirigó, Monticola saxatilia, a rigófélék (Turdidae) egyik ritkább hazai faja. Főképpen sziklás szőlőhegyeken, várromok környékén tartózkodik. Kövirózsa, Sempervivum, a Crassulaceae családba tartozó növénynemzetség. Kb. 50 faja pozsgás levelei tőrózsában állók. Sziklákon, falakon, egyes fajai (Sempervivum tectorum) háztetőkön is élnek. Kövületek, a földtörténeti múltból földrétegekben megőrzött ősmaradványoknak az a csoportja, amelyek szerves anyaga helyébe és üregeibe ásv. anyagok rakódtak le. Közalapítványi javak v. közalapok kulturális v. jótékonysági célra rendelt ingók és ingatlanok, pl. a Magy.-i kat. vallásalap, a tanulmányi alap, az egy. alap. A K. jogi ügyeit a szoros értelemben vett közalapítványokéval együtt a közalapítványi ügy igazgatóság intézi. Közalkalmazott, 1. Közszolgálati alkalmazott. Közbirtokosság, középkorból származó birtoklási rendszer : a részes felek közösen élvezik valamely ingatlan (erdő, rét, nádas stb.) haszonvételét (legeltetés, nádvágás stb.). Kényszer jellegű közösség, felosztása a jogosultak között az arányosítás. Eredete a faluközösségre vezethető vissza. Közbiztonság: A K.-i rendészet feladata, hogy a K. fölött őrködjék, tehát védelmet nyújtson azok ellen a veszélyek ellen, amelyek a tömegeknek (áll. rendészet) v. egyes személyeknek (közrendészet) a közrendre sérelmes magatartásából származhatnak. Közegellenállás, ha szilárd test folyadékban v. légnemű közegben mozog, a molekulák a mozgás elé akadályt gördítenek. Ezt hívjuk K.-nak. Közegészségtan, az orvostudománynak az a része, amely a betegségek megelőzését célzó berendezésekkel és hatósági intézkedésekkel foglalkozik. Közegészségügy. A népesség egészségének javára szolgáló eszközök s a közegészség feltételei összességükben adják azt, amit K.-ön értünk. Fontosabb részei: 1. A nép betegségi és halandósági állapota, amit a statisztika vesz számba. 2. A járványok s az ellenük való védekezés és oltások ügye. 3. A lakás egészségügye (a ház telke, környezete, építése, vízzel való ellátása, világítása, szellőzése, fűtése, szennyeltávolítása). Ide tartozik a zsúfolt, szennyezett és fertőzött tömeglakások kérdése. 4. Utcák, közterek levegőjének és talajának tisztasága, a köztisztaságügy (burkolás, öntözés, seprés, szemétkezelés, vízlevezetés stb.). 5. A táplálkozás egészségügye (romlott és hamisított élelmiszerektől való megóvás, piacfelügyelet, vendéglők, korcsmák és vágóhidak ellenőrzése). 6. A fiatalkorúak egészségügye (dajkaságbaadás, bölcsőintézetek, gyermekmenhelyek, gyermektej - dadák, árvaházak, gyermekszanatóriumok és kórházak). 7. Az iskolai egészségügy. 8. Katonai egészségügy. 9. Ipari egészségügy (balesetektől és foglalkozási betegségektől való megóvás). 10. Vasúti, hajózási és légiforgalmi egészségügy. 11. A börtönök és a javítóintézetek egész 85 Közegészségügy