Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)
Z - Zsidóság története - Zsigerek - Zsigmond, lengyel királyok - Zsigmond, magy. királyok - Zsigmond Ferenc - Zsigmond László - Zsigmondy Gábor - Zsigmondy, Richard - Zsigmondy Vilmos - Zsigray Julianna - Zsiguli hegyek - Zsil
Zsidóság története 640 Zs.-nak több központja volt a zsidólakta országokban. K.-en arab nyelven írnak. Legkiválóbb alakjai Egyiptomban : Gáon Szaádja (10. sz.), az első rendszeres vallásbölcsész és Mózes Májmúni (12. sz., törvényrendszerező és vallásfiloz. Ny.-en Spanyolországban az arabok hatása alatt a Zs. fénykorszakát éli a 10. sz.-tól. Jelentősebb képviselői: Abulvalid (11. sz.), nyelvész ; Sámuel Hannágid (11. sz.), költő ; Salamon Ibn Gabirel (11. sz.), költő és filoz. ; Jehúda Halévy (12. sz.), költő és bölcsész ; Badija Ibn Pakuda (12. sz.), filoz. ; Mózes Ibn Ezra (12. sz.), költő és irod.-történész ; Ábrahám Ibn Ezra (12. sz.), költő, nyelvész és természettudós. Franciaországban és Németországban a Szentírás- és Talmudmagyarázat virágzik ; legfőbb képviselői: Rási (11. sz.) és Rothenburgi R. Mórr (13. sz.). Olaszországban a ren. érezteti hatását : Manoello (13. sz.) Dante hatása alatt ír. V. korszak. Az újkori Zs. Mendelssohn Mózestől és körétől (18. sz. végén) számítja megindulását, ők készítették elő a talajt az újhéber költészet és iroda számára, amelynek klassz-ai: Ábád Háám, Bialik, Csernichovszky, Hamméiki és nyomukban egy nagy írógárda a mai Palesztinában. Zsidóság története. A Zs. két nagy korszakra oszlik : Izrael tört. (a bibliai korban) és a zsidóság tört. (a Biblia utáni korban). Izrael tört. az egyiptomi kivonulással kezdődik (Kr. e. 15—13. sz.). Kánaán elfoglalása után a népet alkotó 12 törzs királyságot alapított. Dávid és Salamon fénykora (Kr. e. 1000—930) után az ország 2 részre szakadt ; az É.-i királyság (Izrael v. Efrájim) Kr. e. 722. asszír támadás áldozata lett, a népet deportálták. A D.-i ország (Juda) Kr. e. 586. Nebukadnecár támadásának esett áldozatul, de lakóit Kyros 538. hazaengedte, 516. a szentélyt is újraépíthették. Ezra (Kr. e. 458—444) vezetése alatt a Tóra szellemében theokratikus közösséget alkottak. Kr. e. 332. Nagy Sándor, később a Ptolemaiosok, majd a Seleukidák hatalma alá kerültek. Önállóságukat a Makkabeus-felkelés (Kr. e. 165) hozta meg. Kr. e. 63. római fennhatóság alá jutottak. A Kr. u. 66. kitört nagy szabadságharcot Kr. u. 70. Titus verte le (2. szentély pusztulása). Ezzel a zsidóság szétszóródása Ny. és K. felé rohamossá vált. A zsidók a római birodalom lakosságának kb. 8—9%-át alkották. A ker.ség uralomra jutásáig egyenrangúak voltak. A középkorban jogaikat fokozatosan megnyirbálták, gazd. tevékenységüket keresk.-re és pénzüzletekre korlátozták. Véres üldözések (I. keresztes hadjárat 1096, „fekete halál” 1348 stb.), képtelen vádak (ostyagyalázás, vérvád, kútmérgezés), ghettó és sárgafolt, egyes országokból való kiűzések (Anglia 1290, Franciaország 1395, Spanyolország 1492) jelentik a középkori zsidóüldözést. A zsidók egyenjogúsítására irányuló mozgalmak a felvilágosodás hatása alatt kezdődtek (18. sz.). Franciaországban 1791., a többi államban is 1870-ig mindenütt megkapták az emancipációt. A kapitalizmus hanyatló korszakában a belső bajok elterelésére mindinkább felhasználják az antiszemitizmust. 1933. a ném. fasizmus uralomrajutásával a zsidóság legnagyobb üldözése kezdődött, amely az auschwitzi tömeggyilkossággal (kb. 6 millió áldozat) érte el tetőpontját. A 2. vh. végén a zsidóság létszáma az egész világon kb. 11 millió. Zsigerek, a belső szervek (gyomor-bél,, máj, lép, vese stb.) összefoglaló neve: Zsigmond, lengyel királyok. I. Zs., * 1467, t 1548, házassága révén összeköttetésben állott a magy. nemzeti párttal. II. Zs., * 1520, I 1572, a prot.-oknak vallásszabadságot biztosított. III. Zs., * 1566, I 1632, a svéd trónt is elfoglalta, de katolizáló törekvései miatt a svédek elűzték. Zsigmond, magy. király, ur. 1387— 1437. Jellegzetes koraren. egyéniség volt, aki kora hatalmas feladatait (tör. terjeszkedés, egyházszakadás, huszitizmus, oligarchia stb.), bár ném. császár és cseh kir. is volt, csak részben tudta megoldani. Zsigmond Ferenc, * 1883, egy. c. ny. rk. tanár, irod.-történész (Orosz hatások irodalmunkban, 1945). Zsigmond László, * 1907, tanár, történész. A 2. vh. korszakával foglalkozik. Zsigmondy Gábor, * 1886, * 1935, magy. zongoraművész. Zsigmondy, Richard, * 1865, 1929, magy. származású ném. vegyész, a göttingeni egy. tanára, a modern kolloid-kém. egyik megalapítója. Az ultramikroszkóp, ultraszűrő stb. felfedezője. 1925. Nobeldíj. Zsigmondy Vilmos, * 1821, 1888, geológus, mérnök. Nevéhez fűződik a margitszigeti és városligeti artézi kutak fúrása. Zsigray Julianna, * 1908. Regényíró ■, többnyire a középosztály és női sors problémáit érinti szórakoztató modorban (Szüts Mara házassága, Féltékenység stb.). Zsiguli hegyek, a K.-európai tábla 343 m magas kiemelkedése a Volga kujbisevi kanyarulatának zugában: gazdag ásványolaj -lelőhely. Zsil, a Duna baloldali mellékfolyója Romániában. A D.-i Kárpátokban két Zsil