Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)
M - Magyar Pamutipar Rt. - Magyar Parasztszövetség - Magyar pásztorkutyák - Magyarpécska - Magyar Psychoanalitikai Társaság - Magyar Radikális Párt - Magyar Repülő Szövetség (MaReSz) - Magyar-Román Társaság - Magyar Ruggyantagyár Rt. - Magyarságtudomány - Magyar sakál, Canis aureus hungaricus - Magyar Szabadságharcosok Szövetsége - Magyar Szabad Szakszervezetek - Magyar Színház - Magyar színjátszás
sűrű használata. Az ellenreformáció diadalra jutásával a M. beleolvad az európai barokk internacionális sodrába. A 19. sz.-ban Szentpétery József és Prandtner János szabják meg a M. követendő útját. Magyar Pamutipar Rt. Alapítási éve 1884. Pamutfonó, festő, szövő és kikészítőgyár. Nemzetközi jelentőségű pamutipari nagyüzem. 1948. államosították. Magyar Parasztszövetség, a magy. parasztság pol. és gazd. érdekeinek előmozdítására 1945. főleg a Független Kisgazdapárt tagjaiból alakult egyesület. Magyar pásztorkutyák, a kuvasz, a komondor, a puli, a pumi és a mudi. Az utóbbi kettő a puli tájfajtája, ill. keresztezése, a többi ősi, eredeti magy. kutyafajta. Magyarpécska, 1. Rovine. Magyar Psychoanalitikai Társaság, a psychoanalízis művelésére 1946. alakult egyesület. Magyar Radikális Párt, polgári pol. párt. Hetilapja: a Haladás. Vezetői : Zsolt Béla, Csécsy Imre és Kende Zsigmond. Az 1947-es választásokon hat mandátumot szerzett mint ellenzéki párt. Magyar Repülő Szövetség (MaReSz), a magy. sportrepülés elsőfokú főhatósága. A Magyar Aero Szövetség jogutóda, abból alakult a magy. repülés újjászervezése során. A FAI (1. o.) tagja. Magyar-Román Társaság, a magy. és rom. nép tud., műv., főként zeneműv. kapcsolatainak ápolására 1940. alakult egyesület. Magyar Ruggyantaárugyár Rt., alakult 1891. Puha és kemény gumiárukat, abroncsokat, játékárukat gyárt. Magyarságtudomány /hungarológia), a Magy.-ra és a magyarság irod.-ára, tört.-ére, kultúrájára, műv.-ére, néprajzára vonatkozó ismeretek egybefoglalása. E tud. művelésével külön intézmény, a M.-i Intézet foglalkozik. Magyar sakál, Canis aureus hungaricus, hazánkban ma már rendkívül ritka ragadozó. Kiterjedt nádasok lakója. Magyar Szabadságharcosok Szövetsége, a sp. polgárháborúban és a 2. vh.-ban küzdő szabadságharcosokból 1946. alakult Magyar Partizánok Szövetségének és Magyar Partizánbarátok Szövetségének 1948. történt egybeolvadásából létrejött egyesület. Magyar Szabad Szakszervezetek, a fiz. és szellemi munkavállalók szakmák, ill. foglalkozási csoportok szerint alakított érdekképviselete. A munkaadók érdekképviseleteivel kollektív szerződést kötnek, ill. a közületekkel törvényekben és rendeletekben szabályozott megállapodást létesítenek a munka feltételeire (munkabér, munkaidő, egészségügyi, szociális viszonyok) nézve. A M.-nek mindig egyik fontos ténykedése volt a munkásközvetítés, amelyet a kormány 1946. a M. kizárólagos hatáskörébe utalt. A M. a Szakszervezeti Tanács (1. o.) igazgatási és felügyeleti jogkörébe tartoznak. Magyar Színház. Épült Láng Adolf tervei alapján, befogad 1000 nézőt. Megnyílt 1897. 1907. Beöthy László prózai színházzá szervezte át. Magyar színjátszás. A 18. sz. derekáig szerzetesi és főúri műkedvelő magyarnyelvű előadás is csak szórványosan akad. 1696. Felvinczy György tett először kísérletet magy. színtársulat alakítására. 1760. alakult az első hivatásos magy. színtársulat Kelemen László igazgatásával a budai Várszínházban, de sok viszontagság után 1796. feloszlott. 1792 az. ■első erdélyi társulat keletkezésének éve ez nemsokára kettévált, egy szórványa a magy. vidéket járta, majd a pesti Rondellában telepedett meg s állandó harcban állt az erősebb ném. társulattal , alul is maradt, nemsokára otthagyta Pestet s a fővárost azontúl sokáig csak vidéki színjátszók látogatták. 1831. a kassai társulat Döbrentei és Fáy igazgatásával bevonult a Várszínházba s legjelesebb művészei alkották magvát az 1837. alakuló Nemzeti Színháznak, amely városi kezelésben kezdetben a Pesti Magyar Színház nevet viselte ; első igazgatója Bajza volt. De már 2 év múlva válságba jutott, az egy színházi alapot létesített s így országos Nemzeti Színház, lett belőle. A szabadságharc megakasztotta a szépen indult fejlődést, bukása után 17 évig a cenzúra nyomorította a M.-t. Ráday Gedeon igazgatása új virágzást hozott, a kiegyezés után végkép megszilárdult az. Elkülönülési folyamat indult ; az eddig mindent játszó Nemzeti Színháztól 1872. a Népszínház vette át a népszínművet s az alantasabb műfajokat. 1884. nyílt meg az Opera s így a nemzet első színháza most már igazi hivatásának élhetett. Szigligeti néhányéves igazgatósága után 1878. kezdődött Paulay Ede korszaka, az érettség minden jegyével. 1889. leégett a gyapjúutcai ném. színház s ezzel a fővárosból végkép eltűnt a ném színjátszás. 1896. épült a Vígszínház, 1897. a Magyar Színház, 1903. a Király Színház. 1904. alakult a Thália Társaság, amely a haladó írod. irányokhoz kereste a csatlakozást. 1908. a megszűnt Népszínház épületébe a Nemzeti Színház költözött, Tóth Imrevezette sok hozzáértéssel . Hevesi Sándor virágzó igazgatása már az 1. vh.