Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
K - Korner - Koronajavak - Korvin Ottó - Kósa Lajos - Kosciuszko, Tadeus - Kossuth Lajos
Korner 384 a magyar kormány nevezett ki Fiume és a magyar horvát tengerpart kormányzójává. Kormányzói címet viselt az Osztrák-Magyar Bank vezetője. Az 1920:1. tc. szerint kormányzó az ideiglenes államfő, aki a királyi szék betöltéséig a királyi hatalomban foglalt jogokat gyakorolja a következők kivételével: 1. Visszaküldheti ugyan egy ízben az országgyűlésnek a törvényjavaslatot, ha azonban az országgyűlés ragaszkodik hozzá, köteles 15 napon belül kihirdetni. 2. Hadüzenethez vagy békekötéshez az országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. 3. Nemességet nem adományozhat. 4. A főkegyúri jogokat nem gyakorolhatja. A kormányzó személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a király (kormányzósértés). A kormányzót az alkotmány vagy a törvény megszegéséért az az országgyűlés felelősségre vonhatja. A felelősségrevonáshoz az országgyűlés legalább száz tagja által aláírt indítvány alapján az országgyűlés kétharmad többsége szükséges. Az 1920: XVII. tc. jogkörét kiterjesztette és kimondja, hogy az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és föloszlatásának joga — bizonyos korlátozással — a kormányzót is megilleti és fenyegető veszély esetén a magyar összminisztérium felelőssége és az országgyűlés utólagos hozzájárulásával a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazását elrendelheti. Korner, a piacra kerülhető lehetőleg valamennyi áru összevásárlása a piac monopolizálása céljából. Az áru felvásárlása hiányt idéz elő, a hiány pedig felszökteti az árakat. Az ó- és középkorban a tényleges áruval csináltak kornert. Ma ez kevésbé lehetséges. Igen jó üzlet volt azonban a háború előtt vakmerő spekulánsok számára a korner a gabonahatáridőpiacon, ahol a tényleg meglévő, vagy remélhető készletek többszöröse került eladásra és ha ezt a kornerben résztvevők fölvásárolják, a határidő lejártakor az eladók szállítani nem tudnak és horribilis árkülönbözeteket kell fizetniük. Híres volt a háború előtt egy bankárokból és mágnásokból álló zabkorner a budapesti árutőzsdén. Koronajavak, állami tulajdonban lévő ingatlanok, amelyek megkülönböztetendők az egyéb kincstári mezőgazdasági birtokoktól, úgyszintén az államfő magánvagyonától is. Különös rendeltetésük a magyar jogban az volt, hogy jövedelmük az államfő és udvartartás szükségleteit fedözze. (Gödöllői koronauradalom.) Korvin Ottó, szül. 1894, megh. 1919. Faipari tisztviselő volt. A szociáldemokrata mozgalomban nem vett részt. A tanácskormány idején a belügyi népbiztosság politikai nyomozó osztályának főnöke lett. A diktatúra bukása után elfogták és a gyorsított tanács ítélete alapján kivégezték. Kósa Lajos, költő, szül. 1900. Szegény család gyermeke. Dolgozott gyári irodákban, biztosítóintézetnél, újságkiadóhivatalban, végül hírlapíró lett. Közben verseket és elbeszéléseket írt. Első munkái 1917-ben a Népszavában és a Hétben láttak napvilágot. Összegyűjtött versei Köd előttem ... és Tükör című kötetében jelentek meg. Verssel, novellával gyakran szerepel a Népszavában. Stílusával az Ady iskolához tartozik. Kosciuszko, Tadeus, lengyel szabadsághős, szül. 1746, megh. 1817. Katona volt, a lengyel hadseregből 1777-ben kilépett, részt vett az északamerikai szabadságharcban (mint Washington hadsegéde). Hazatérte után ismét tiszt a lengyel hadseregben, az oroszok ellen folytatott háborúban már tábornok. Lengyelország második felosztása után Leipzigbe ment, de az új szabadságharc kitörésére (1794) hazatér és a lengyel nemzetgyűlés diktátorrá kiáltja ki. Harcban áll a porosz és az orosz csapatokkal, több ütközetben győz vagy állja az ostromot. Felszabadítja a parasztságot, majd lemond a diktátorságról. Az orosz és porosz seregek egyesülésének megakadályozására új sereget szervez és támad, a csatát elveszti és sebesülten az oroszok fogságába kerül (1794 október 19. maciejowicei ütközet). A hadifogságból I. Pál cársága idején szabadul (1796 november), Északamerikába megy, majd (1798) Franciaországba, végül Svájcba. Solothurnban baleset okozta a halálát. Sándor cár a holttestét Krakkóban a lengyel királyok sírboltjában helyeztette el (1818). Kossuth Lajos, államférfi, szül. 1802, megh. 1894. Az 1848-iki magyar forradalom egyik szellemi előkészítője és irányítója, Magyarország második kormányzója, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb szereplő politikusa. Atyja Kossuth László ügyvéd, anyja Weber Karolina volt. Kossuth az ügyvédi pályát választotta s a közéletben az 1825—27, majd az 1832—36-iki országgyűlésen tűnt föl, amidőn távollévő főrendeket képviselt az országgyűlésben. Az országgyűlésről írott tudósításai miatt a kormány 1837 május 4-én elfogatta s a Királyi Tábla 3, majd a Hétszemélyes Tábla 4 évi börtönre ítélte. Kiszabadulása után Metternich engedélye alapján lapot alapított, amelyben igyekezett hangulatot teremteni reformeszméinek. Gróf Széchenyi István emiatt kemény támadásokat intézett ellene. 1847-ben Pest megye követté választotta s az utolsó rendi országgyűlésen, mint az ellenzék vezére, folytatta a harcot a fölmerült reformeszmékért. 1848-ban Kossuth kezdeményezésére el is törölték a robotot és a dézsmát, bár a földtehermentesítéssel (1848. évi IX. tc.) a földbirtokosok busás kárpótlást kaptak. Petőfi írja, hogy az országgyűlés arra a hírre, hogy Petőfi vezetése alatt 40.000 lázadó táborozik a Rákoson, nagy ijedelembe esett s ennek hatása alatt szabadította föl a jobbágyságot. A februári párisi forradalom is hatással volt Kossuth föllépésére és az országgyűlés hangulatára, mindez azonban nem csökkenti Kossuthnak azt az érdemét, hogy elsőnek ismerte föl a reformok szükségességét s bátran síkraszállt megvalósításukért. Az 1848-iki új alaptörvények szerkesztése is főképpen Kossuth műve, úgyszintén az első felelős minisztérium (1848 : III. tc.) megalkotása is, amelyben pénzügyminiszter volt. A rendi országgyűlés átváltása népképviseleti rendszerré ugyanekkor történt, a lényeg azonban nem fedte a címet, mert a választójog túlságosan szűk kerete és vagyoni cenzushoz való kötése a népet továbbra is kizárta az alkotmány sáncaiból s ez az állapot fönn is maradt az 1918. évi októberi forradalomig, amikor is a Károlyi-kormány adott első ízben politikai jogokat a nép széles rétegeinek. A Batthyány-kormány lemondása után Kossuth mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke kormányozta tovább az országot. Ez volt az első forradalmi lépés a Habsburg-dinasztia s az osztrák reakció ellen, amely katonai hadjárattal felelt erre a lépésre. Windischgrätz seregei elől az országgyűlés Debrecenbe menekült Kossuth