Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
M - Munkaszerződés - Munkaügyi Hivatal
Munkaszerződés 499 Munkaügyi Hivatal cégével. Tanoncok és ifjúmunkások az éjjeli munkától eltiltandók és nekik évenkint pontosan meghatározott szabadságidőt kell adni, amely két hétnél kevesebb sohasem lehet és amely alatt a bérért dolgozó munkásnak rendes bére tovább is jár. A munkásvédelem célja azonban egyáltalán nincs kimerítve a tanoncok, ifjúmunkások és nők védelmével, a felnőtt férfimunkások munkabírását, egészségét és életét is hathatós törvényekkel és intézményekkel kell védelmezni, hogy minél hosszabb ideig végezhessenek produktív munkát és ha baleset folytán, vagy előhaladottabb koruknál fogva, vagy pedig bármely egyéb okból kidőlnek a munkából, ne legyenek könyöradományokra utalva, hanem becsületes munkával szerzett jogaiknál fogva, tisztességes megélhetésük biztosítva legyen. Haláluk esetére pedig özvegyük és még gondozásra szoruló árváik kellő ellátásban részesüljenek. Munkaszerződés. A munkaszerződés a bérszerződések kategóriájába tartozik. Ezeknek a szerződéseknek közös jellemvonása az, hogy az egyik fél részéről adandó „ellenérték“ (bér) fejében a másik fél használat átengedésére kötelezi magát. Ezeknek a szerződéseknek két fő faját lehet megkülönböztetni: a szolgálati szerződést és a valamely munka, létesítmény vagy munkaeredmény előállítására vonatkozó szerződést, amelyet munkaszolgáltatási vagy vállalkozási szerződésnek neveznek. A szolgálati szerződéssel a munkavállaló arra vállalkozik, hogy munkabér ellenében átengedi a munkáltatónak munkaerejét, vállalkozói szerződésről pedig akkor beszélünk, amidőn valaki ellenérték fejében csupán valamely munkaeredmény előállítására vállalkozik. A szolgálati szerződést a vállalkozási szerződéstől az különbözteti meg, hogy az utóbbinál nincs meg az alárendeltségi viszony a felek között, továbbá a szerződéses viszonynak nincs meg az a bizonyos állandósági jellege, ami a szolgálati viszonynál föntorog, ahol a munkavállaló munkabér ellenében szolgálatok teljesítésére kötelezi magát, rendszerint a munka eredményére való különösebb tekintet nélkül. A szolgálati szerződésnek külön szabályozott főbb fajai Magyarországon: 1. A cselédszerződés (a gazdasági cselédekről az 1907. évi XLV., a házi cselédekről az 1876. évi XIII. te. rendelkezik). 2. A mezőgazdasági munkaszerződés, amelyről az 1898. évi II. te. beszél. Ez utóbbiakhoz hasonló szabályok alatt állanak a vízimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott munkások és napszámosok (1899. évi XLI. te.), az erdőmunkások (1900. évi XXVII. te.), és a dohánykertészek (1900. évi XXIX. te.). 3. A gazdatiszti szerződés (1900. évi XXVII. te.). 4. Az iparostanoncok, segédek és gyári munkások szolgálati szerződését az ipartörvény (1884. évi XVII. te.) és az ipartörvény novelláris módosítása (1922. évi XII. te. szabályozza. 5. A magántisztviselők és ker. alkalmazottak szolgálati szerződéséről az 1875. évi XXXVII. te., az 1884. évi XVII. te. és az 1910/1920. M. E. számú rendeletek rendelkeznek. 6. Újságírók szolgálati viszonyairól az 1914. évi sajtótörvény beszél. A szolgálati szerződésnek a bér kikötése elengedhetetlen előfeltétele, tehát ingyenes szolgálat esetén jogi értelemben vett szolgálati szerződésről nem beszélhetünk. A bér kifejezett kikötése azonban már nem okvetlenül szükséges. A szolgálati szerződés két főfaja: az egyéni és a kollektív szerződés. A szolgálati viszoy időtartamát tekintve a szerződés határozott és határozatlan időre szóló lehet. A szolgálat teljesítése rendszerint személyes kötelezettség teljesítésével bír s így, ha csak az ellenkező kikötve nincs, a munkavállaló magát mással nem helyettesítheti. Maga a szolgálati szerződés megkötése különösebb formához kötve nincs, így az írásbelileg sincs előírva. A kötelező írásbeli szerződés hiányának nagyon sok hátránya van, főleg per esetén a bizonyítás szempontjából járhat ez különösen a munkavállalóra nézve nagy bajjal, a per tartamát pedig mindenesetre meghosszabbítja a munkáltató tagadása esetén. A vállalkozó nem köteles személyesen végezni a munkát, ha csak ez kikötve nincs vagy a dolog természete nem kívánja, például művészi alkotásoknál. Segédmunkásokat alkalmazhat a vállalkozó, vagy a munkát alvállalkozóra bízhatja, de ezekért ő marad felelős. A szolgálati viszonyból folyó következmények (felmondás, végkielégítés stb.) nincsenek meg a vállalkozónál. Munkaügyi Hivatal (Nemzetközi). A hivatalt a békeszerződés hívta életre és a szerződés XIII. fejezete szabályozza szervezetét. Ez állapítja meg feladatát is. A békeszerződés azon részét, amely a Munkát szabályozza, Gompers, az amerikai szakszervezeti szövetség elhunyt elnöke készítette. A szerződés e fejezete abból indul ki: „Minthogy a Nemzetek Szövetsége az általános béke megvalósítását tűzte ki céljául és ezt a békét csak úgy lehet elérni, ha szociális igazságosságra alapítják és minthogy vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét annyi igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, hogy az ebből keletkező nagy elégedetlenség a világ békéjét és összhangját veszélyezteti“, a magas szerződő felek az igazságosság, a megjelölt feladatok megvalósítására állandó szervezetet állítanak föl. A szervezet áll: 1. az Egyetemes Értekezletből (Munkaügyi Konferencia), 2. a Nemzetközi Munkahivatalból, amely egy igazgatótanács ellenőrzése alatt áll. Az Egyetemes Értekezlet évenként legalább egyszer ül össze. Minden tagállam négy-négy tagot delegál, akik közül kettő kormányküldött, a másik kettő közül az egyik a munkások, a másik a munkáltatók képviselője. Minden küldött szaktanácsadót hozhat magával, de az ülésszak ugyanazon tárgyára legföljebb kettőt. A törvény — mert a békeszerződés a törvénytárba iktattatott — 317. §-a kimondja, hogy a tagok (kormányok) kötelezik magukat, hogy azokat a küldötteket, akik nem kormányküldöttek országuk munkáltatóinak és munkásainak legszámottevőbb szervezeteivel egyetértően nevezik ki. A Nemzetközi Munkahivatal, mint a Nemzetek Szövetsége szervezetének alkotórésze, a szövetség székhelyén működik. A Hivatal igazgatótanácsa ugyanolyan rendszer szerint állított össze, mint az Értekezlet. Fele kormányküldött. Megbízatásuk három évre szól. A Hivatal élén egy igazgató és helyettese áll. A Hivatal személyzetét az igazgató jelöli ki különféle állampolgárú egyének közül. A Hivatal működésének körébe tartozik mindazon anyagok összegyűjtése, földolgozása és felvilágosítások megadása, amelyek a munkásviszonyok és munkarendszer nemzetközi szabályozására és főképpen azoknak a kérdéseknek tanulmányozására vonatkoznak, amelyeket nemzetközi egyezmények kötése céljából az értekezlet elé kívánnak terjeszteni. A Hivatal igazgatója Albert Thomas, aki 1927-ben Magyarországon is járt. A munkásvédelem érdekében eddig egész könyv32.