Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
B - Blanc, Louis - Blanqui, Louis Auguste - Blaskó Artur - Blatchford, Robert - B-lista - Blok, Alexander Alexandrovics - Blokád
Blanc 78 -eknek a modern szakszervezetekbe való tömörülése, a Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetsége csatlakozott az akkor a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségéhez. 1918-ban ez a szövetség önálló szervezetté alakult át. A kommün bukása után kiváltak a Szakszervezeti Tanács kötelékéből és egy polgári párthoz csatlakoztak. 1922-ben régi vezetőiket félretették és fölvételüket kérve, visszavétettek a kötelékbe. 1925 júniusában pedig csatlakoztak a magántisztviselők szövetségéhez, ahol mint szakosztály működnek. Lapjuk, a Biztosítási Tisztviselők Lapja, a csatlakozás után megszűnt. Blanc, Louis, szül. 1811, megh. 1882, francia hírlapíró volt, később társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozott. Ezen az úton eljutott a szocializmusig. Az elsők között ismerte föl az utópista szocializmus terméketlenségét. Még nem is volt 30 éves, amikor nagy munkája: „L’organisation de travail“ (a. m. a munka megszervezése) megjelent (1829). Ez a könyve széles körben ismertté tette a nevét. A munkásosztály nyomorúságát a kapitalista termelés fejetlenségében és versenyében látta és ebben a könyvében kifejtette nézeteit a munka megszervezéséről. Államosítani kell a vasutakat és bányákat Állami támogatással munkástermelőszövetkezeteket kell létesíteni. A munka megszervezésének jelszava az 1848-as februári forradalomban uralkodóvá is lett. Blanc tagja volt az ideiglenes forradalmi kormánynak, megszervezte a nemzeti műhelyeket, de ezek természetesen feladatuknak nem tudhattak megfelelni. Blanc eszméi azonban annyira népszerűek voltak, hogy a németországi márciusi forradalomban a munkásosztály azokat magáévá tette, sőt Lassalle agitációjának is jelentékeny részét alkották Blanc-nak azok a gondolatai, amelyeket a munka megszervezéséről fejtett ki. A februári forradalom bukása után menekülnie kellett. 1870-ben visszatért Franciaországba. 1871-ben a kommün ellen harcolt a nemzetgyűlésben. 1876-ban képviselővé választották. Fontosabb művei még: Histoire de dix ans (1830—1840. Tíz év története); Histoire de la révolution française (A francia forradalom története, 10 kötet). Blanqui, Louis Auguste, francia író és politikus, szül. 1805. megh. 1881. Korának legkiválóbb alakja. Kitűnő szónok. Nagy bátorságú politikus. Egész életét a proletárság ügyének szentelte. A párisi egyetem orvosi és jogi fakultásain végezte tanulmányait. Húszéves se volt, amikor belépett egy titkos politikai forradalmi szövetségbe. Nemsokára részt vett egy utcai harcban, amelyben megsebesült és fogságba esett. Ezután belépett a Saint Simon-istaHébe 'szerkesztőségébe. Az 1830-iki júliusi forradalom a barrikádokon találta. 1839 május 12-én lázadást kísérelt meg. Ezért halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1848-as februári forradalom szabadította ki, amelynek ideiglenes kormányával csakhamar szembe került. Szocialista forradalmi kormányt követelt, amely egy ideig diktatúrát gyakoroljon Párisból egész Franciaország fölött, míg a vidéki nép meg nem érik a demokráciára. Az 1848. évi nemzetgyűlés ellen indított májusi fölkelése miatt 10 esztendei fogházra ítélték. Az 1871-iki párisi kommünben nem vett részt, mert a kommün kormányát reakciósnak tartotta. A versaillesi kormány mégis elfogatta és csak nehezen kerülte el a halálos ítéletet. Hosszú évekig emigrációban élt és csak 1879-ben, az általános amnesztiával tért vissza Franciaországba. Nagy csodálója volt Marxnak. Blaskó Artur, szül. 1883. A közalkalmazottak szocialista megszervezésében tevékeny részt vett, az Alkoholellenes Munkásszövetség, a Természetbarátok Turistaegyesületének vezetőségi tagja. 1925 óta törvényhatósági bizottsági tag. Blatchford, Róbert, angol író, szül. 1851. Szegény családból származik, katona, majd újságíró. 1891-ben The Clarion címen szocialista hetilapot indít és ennek révén a 90-es években elég nagy szerepet játszik az angol munkásmozgalomban, amelyet regényeivel, főleg a Merrie England-del is támogat. Utóbb a direkt akció hívévé válik, mint ilyen, egyre jobban háttérbe szorul és a világháború kitörésekor már egészen kívül áll a munkásmozgalmon. A háború egészen átalakítja, háborús uszító lesz, aki egyre élesebben szembekerül egykori harcostársaival. The Sorcery Shop című regénye (1906) magyarul is megjelent a Népszavában Varázsműhely címen. B-lista, azoknak a köztisztviselőknek és egyéb közalkalmazottaknak névsora, akiket 1920 óta a különböző létszámcsökkentések alkalmából a szolgálatból elbocsátottak vagy nyugdíjaztak. 1920-ban keletkeztek az első B-listák és pedig úgy, hogy a hivatalokban két listát készítettek, a B-listára téve a zsidókat és a „nem kívánatos politikai érzelmű“ hivatalnokokat; az elnevezés innen származik. 1923-ban kezdődtek el a magánvállalatoknál is a tömeges elbocsátások, a magánalkalmazottak ezrei kerültek éveken keresztül az utcára. Azóta ezeknek elbocsátását is B-listára helyezésnek hívják. Biok, Alexander Alexandrovics, orosz költő, szül. 1880, megh. 1921. Az új orosz lírai költészet legnagyobb alakja. Versei, amelyek hat kötetet töltenek meg, rendkívül mélyek, szimbolisztikusak, nagy formaművészettel és zeneiséggel megírva. Leghíresebb forradalmi költeménye az 1918-ban írt és magyarul is megjelent Tizenkettő című. Költeményeken kívül színpadi munkákat is írt, azonkívül tanulmányokat (A humanizmus csődje). Blokád, az ellenség ellen alkalmazott rendszabály, amelyet a hadviselő fél alkalmaz, amikor hajóhadával elzárja a közlekedést va- Blokád