Tolnai Világlexikona 1. A-tól Angol nyelvtan-ig (Budapest, 1912)
A - Amadeus - Amadeus Ferdinánd Mária - Amadeus Lajos - Amadeus-tó - Amadévára - Amadis-regények - Amager
576 Amadeus — Amager Amadeus, több szavojai fejedelem neve. V. vagy Nagy A. (1249—1323), az Olaszországban jelenleg uralkodó dinasztia törzsapja. Szerencsés házasság és háborúk révén megnövelte kisterjedelmű birtokát. Érezte, hogy a gyorsan összegyűjtött vagyonnak valami felsőbb pártfogóra volna szüksége. A Rómába nyomuló VII. Henrik római-német császár pártjára állott tehát, a hűbéri szokások szerint felajánlotta neki birtokait, a császár pedig mint hűbért visszaadta neki és egyúttal birodalmi hercegi rangra emelte. Ő adta ki családja számára azt az örökösödési rendeletet, amelynek értelmében a törzsbirtokot osztatlanul mindig a legidősebb szülött örökli. — VI. vagy /.öld .1. (1334 — 1333), az előbbinek unokája, melléknevét még fiatal korában kapta a lovagi tornákon használt zöldszinü ruhájáról. IV. Károly német-római császár pénzért megtette Felső-Itália nagy részének császári helytartójává. Az Európába nyomuló ozmánfitörökökkel sikeresen hadakozott Gallipolinál, úgyszintén Milánóval is. Támogatta Nagy Lajos királyunkat a nápolyi hadjáratban, de eközben Apuliában pestis áldozata lett. Lovagjainak kitüntetésére nyakban hordható szalagrendjelet alapított, amelyet később Annunesala-rendjelnek (I. o.) neveztek el. — VII. vagy Vörös A. (1330 —1391), 1383-ban követte apját a trónon.”) már szakított a német szövetséggel és VII. Károly francia királyhoz csatlakozott. — VIII. A. (a békeszerető), (1333— 1151), nyolc éves korában lépett a trónra s igy egy ideig nagyanyja, Renne de Bourbon, vezette helyette a kormányt. A rajongásig vallásos volt. Olyan nagy tevékenységet fejtett ki az egyházi szakadás megszüntetése körül, hogy Zsigáimus római-német császár elismerése jeléül 1416-ban hercegi rangra emelte. Felesége halála annyira megtörte, hogy lemondott fia javára és kolostorba vonult (1434-ben). A bázeli zsinaton 1439-ben pápává választották, s mint ilyen az I. Félix nevet vette fel. 1449-ben, hogy az egyházi zavaroknak véget vessen, erről a méltóságáról is lemondott és újból elvonult a Genfi-tó mellett levő ripaillei kolostorba. — IX. A. (1435 —1472), 1465-ben vette át a kormányt, de betegeskedése miatt hamarosan átengedte azt (1469) nagyravágyó feleségének, Jolántának, X. Lajos francia király testvérének. Erre a herceg fivérei fegyvert fogtak s A.-t foglyul ejtették. A. erre kénytelen volt fivéreinek is részt engedni az uralomban. Halála előtt újra kiadta és megerősítette V. vagy Nagy A. örökösödési rendeletét. Ezt a IX. 1.-t Wildor A.-nak is nevezik. Amadeus Ferdinand Mária, aostai herceg, spanyol király, szül. 1845-ben. Apja, II. Viktor Emánuel olasz király volt. Fiatalon részt vett az 1859.-i hadjáratban, majd az 1866.-i háborúban is. 1870 nov. 16-án a spanyol országgyűlés a Bourbon-család detronizálása után őt választotta királlyá. Az állandó zavarok és válságok, továbbá a személye ellen is megkísérelt merényletek azonban arra bírták, hogy 1873 febr. 11-én az uralkodástól önként visszalépjen. Első házasságából, melyet Maria dal Pozzo della Cisterna hercegnővel kötött, három gyermeke született: Emanuel (aostai herceg), Viktor (turini gróf) és Lajos (abruzzoi herceg). 1888-ban másodszor is megházasodott, s Bonaparte Jeromenak Lnetilia leányát (szül. 1866) vette nőül. A. megh. 1890 jan. 18-án Turinban. Amadeus Ferdinand Mária, aostai herceg, spanyol király. Amadeus Lajos, abruzzoi herceg, sarkutazó, az elődernek harmadik fia, szül. 1873-ban Madridban. 1894 —96-ban világkörüli utazást tett, 1899 — 1900-ban „Stella Polare“ hajóján expedíciót vezetett az északi sarkvidékre s a Ferenc József-föld és a Rudolf trónörökös-föld körülhajózása közben meggyőződött róla, hogy a Petermann-föld és az Oszkár király-föld nincs. 1906-ban Afrikába vezetett expedíciót, s megmászta a Ruvenzorit. 1900-ban a Karakorum kikutatására indult. Utazásáról több munkában számolt be. Mint tengernagy vett részt 1912-ben az olasz-török háborúban. Amadeus-tó, Dél-Ausztrália nagy sóstava (I. Ausztrália térképe) a déli szélesség 21 és 25° között, 204 m. magasságban, 161 km. hosszú, 20 km. széles. Amadévára, a XIII. század végén s a XIV. század elején nagy szerepet játszó Amadé- vagy Omode-család vára Abaúj-Torna vármegyében. Egykor hozzáférhetetlen sziklavár volt, amelyből azonban a mi korunkra már csak romok maradtak. Amadis-rejtények. A középkori lovaghistóriáknak, pogányölő hősükről, boszorkányokról és varázslókról, elátkozott király kisasszonyokről, szerelmes apródokról regélő költeményeknek regényalakban megírt folytatása az Amadis de Cumin címmel 1492 táján spanyol nyelven megjelent munka, melyet valószínűleg egy — már elveszett — portugál eredetiből fordított, illetve dolgozott át Garcia-Ordonez (c : garszia ordonyesz) de Montalvo. A mű népszerűsége Spanyolország határain túl is elterjedt. Igen sok nyelvre — még héberre is — lefordították. Természetesen utánzatok is tucatszámra keletkeztek, és akkora volt évtizedeken keresztül a regényért és utánzataiért a lelkesedés, hogy az olvasóközönség nem érdeklődött más iránt, mint lovagok, csodatevő hősök, odaadó, önfeláldozó szerelmesek kalandjai, varázslókkal megvívott küzdelmei iránt. Ezt az Amadis-lázat tette nevetségessé a nagy spanyol szatirikus író, Cervantes (s. o.), híres „Don Quijote“ (e . donkihote) című regényében, habár maga is elismerte, hogy amilyen butitó ponyvaregények az A. olyan értékes költői olvasmány az eredeti, az első : Ordojrez „Amadis de Gaula“-ja, amelynek tartalma röviden ez : Amadist, a walesi (velszi) király fiát, mint titkos szerelem gyümölcsét, egy ládában kiteszik születésekor. Urganda tündér neveli fel, s mikor szép lovaggá serdül, eljut a királyi udvarba, ahol megszereti a szép Orionát. A regény egész cselekménye a hős nagy tetteiből telik ki, amelyeket, mint önfeláldozó szerelmes, szíve választottjáért véghezvisz. Varázslókkal, rablólovagokkal, óriásokkal és szörnyekkel küzd, csatákat viv meg és győzedelmeskedik fegyveres ellenségen, ravasz leselkedőkön, csábító kísértéseken egyaránt. Amadis a lovagi erények mintaképe, a regényhősök ideálja. Ha nem tekintjük a sok — manapság már csak gyermekmesékbe való — tündéri, emberfölötti, túlvilági elemet, amelytől a mű csak úgy hemzseg, ezt az Amadis-regényt mondhatjuk a modern regénnyek ősének, mint az első olyan művet, amely prózában, nagyobbalapon felépítve, terjedelmesen tárgyalja egy hősnek jellemét, tetteit és sorsát. Amager (németül : Amuk), kis dán sziget a Szund-szorosban. Kiterjedése 65 km, felszíne sík, de rendkívül termékeny. Vagy 30.000 főnyi lakosságát Hollandiából a XVI. században II. Keresztély dán király telepítette le. Máig is megtartották régi festői viseletüket. Jeles kertészek. Taarnby-ban sok a gyár, Drager-nek híres I hajósnépe van.