Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)

A - Ázsia földeritése

Ázsia felderítése CGI Indiajáró portugál tengerészt. Gazdagon meg­ajándékozta, nemesi rangra emelte és ezt a büszke címet adta neki : „Az indiai tengerek admirálisa.“ Mánuel király Cabral Alvarez Pedro (1. o.) parancsnoksága alatt nyomban újabb hajórajt küldött Indiába, hogy ott portugál telepeket alapítson. De ezt a tervet csak néhány helyen sikerült valóra váltani. Galb­utban vad haraggal fogadták a portugálokat a benszülöttek és az arabok egyaránt, sőt negyven portugált, akit Cabral, mikor tovább vitorlázott, otthagyott, meg is gyilkoltak. Hogy ezt a mészárlást megbosszulja, de főképp azért, hogy az Indiával való tengeri kereskedelmet biztosítsa, a portugál király csak­hamar új hajórajt szerelt föl, s a húsz hajóból álló flotta Vasco da Gama főparancsnoksága­­ alatt 1502-ben indult útnak India felé. Vasco da Gama tíz hajóval érkezett meg Afrika keleti partmellékére és Mozambikban megalapította az első portugál kereskedelmi telepet. Azután felszólította az indiai fejedelmeket, hogy szakít­sanak meg minden érintkezést a Vörös tengerrel, illetve a Vörös tenger partjain lakó arabokkal. Természetes, hogy az indiai fejedelmek és elsősorban Calicut rádjára visszautasították Vasco da Gama jogosulatlan követelését. Vasco da Gama erre megjelent Calicut előtt, halomra lövette a város egy részét, azután barbár kegyet­lenséggel rátámadt mindenfelé az indiai és arab hajókra s elfogta vagy elsülyesztette őket. Majd pedig Kannanurban megerősített telepet épít­tetett a portugálok számára. Calicut rádiója, miután 29 hadihajóból álló flottája meg­semmisült, kénytelen volt békét kötni a portu­gálokkal és kénytelen volt súlyosan kártalaní­tani is őket. Kíméletlen erőszakkal hajtotta végre tehát Vasco da Gama a bosszú művét, de aztán azzal szilárdította meg a portugálok hatalmát Indiá­ban, hogy több benszülött fejedelemmel szövet­séget és kereskedelmi szerződést kötött. Dolgát jól végezvén, visszatért Portugáliába, ahová 1503 dec. 20-án érkezett meg 13 dúsan meg­rakott hajóval. I. Mánuel király Vasco da Gama haza­érkezése után Don Francisco d’Almeida-t ki­nevezte India első alkirályának. Almeida (I. e.) 22 vitorlásból álló flottájával 1505 július 22-én érkezett meg Kilvá­ba, Kelet-Afrikába, s okosan kiszámított szerződésekkel hamarosan kiterjesz­tette a portugál befolyást. Az ötödik alkirály, Eduard de Menezes, oly szerencsétlenül kormányzott Indiában, hogy az akkori portugál király, III. János, elhatározta, hogy újra elküldi Vasco da Gamát régi dicső­ségének a színhelyére. 1524 április 9-én indult el Vasco da Gama Indiába, ahol csakhamar helyre­állította Portugália megrendült tekintélyét. Nagy sikerei közepett azonban utolérte őt a halál, 1524 december 24-én Kocsinban. Hamvait 1539-ben hazaszállították Portugáliába és Vidigueirában helyezték nyugalomra. A nagy fölfedező életét és viszontagságait választotta Camoens (1. o.) nagy nemzeti hőskölteményének, a Lusiadas-nak (1. o.) tárgyául. Megvetették tehát a portugálok lábukat egész Indiában és az India melléki nagy szigeteken is, egészen a Fűszerszigetekig. Hatalmas hadiflotta gondoskodott a keres­kedőhajók biztonságáról. Egy hajóhaddal az indiai alkirály rendelkezett, egy másik az Atlanti óceán szigetjeire vigyázott, a harmadik és negyedik pedig Portugália partjait és a Gibraltár szorost őrizte. Az indiai utón keresztül lassan tovább folyt A­ felderítésének a munkája is. Fernio Mendez Pinto 1542-ben eljutott Japánba is, ahol azután 1549-től 1551-ig Xavéri Szent Ferenc (1. o.) mint hittérítő működött. Nem sokkal később meg­kezdődött a hittérítés munkája Kínában is. 1577-ben két ágostonrendű szerzetes, Herrada és Marino, érkezett Kínába a Fülöp szigetekről. 1579-ben Miguel Ruggiero jezsuita vonult be Makaóba és 1582-ben Matteo Ricci, aki Kína belsejét Kantontól Nankingig bebolyongta. Magalháes utazása a föld körül. Erősen élt a hit akkoriban már az emberek­­ben, hogy nyugat felé is el lehet jutni A.-ba, ahová Afrika körülhajózásával rendszeresen folyt már a közlekedés Európából. Ez az út azonban, mint már említettük, rendkívül hosszú volt, és azt hitték, hogy egyenes irányban nyugat felé jóval rövidebb úton el lehet jutni Indiába. Portugál ember volt az is, úgy, mint Vasco da Gama, akinek lelké­ben megérlelődött végre az az erős elha­tározás, hogy megkí­sérli ezt a nyugati út­vonalat fölfedezni. Fer­uim de M­agas hues (e: magaljáénsz) volt ez a bátor férfiú, aki­nek a nevét spanyolul Magallanes-nek. Írják (c: magallánez), ango­lul pedig Magellan-nak (e: medsem­). Magalháes 1505-ben Almeidával együtt In­diába vitorlázott, 1508- ban rövid időre vissza­tért hazájába, de már 1511-ben részt vett Ma­lakka városának a bevételében és nagyon hősie­sen viselkedett. Minthogy azonban a haditanács­ban később Albuquerquenek azt a tervét, hogy Goát meg kell támadni, helytelenítette, az al­király megharagudott rá, és­ Magalháes vissza­tért megint hazájába. Otthon részt vett a Ma­rokkó elleni harcban, de 1514-ben súlyos sebet kapott a lábán. Érdemes férfiú volt tehát Magalháes már ekkor is, bár mindössze 34 éves volt még csak. Magalháes Fernando, hí­res portugál hajós (1470- 1521). A világ első körü­l­­utazója. 1520-ban fölfe­dezte a nevéről elnevezett átjárót az Atlanti óceánból a Csendes óceánba. A Fü­­löp-szigeteken meggyilkol­ták. Vasco da Gama audienciája Caliciu­ban, 1498-ban, Tamutiri rádjánál. (1747-ből)való fametszet.)

Next