Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)
A - Ázsia földeritése
Ázsia felderítése CGI Indiajáró portugál tengerészt. Gazdagon megajándékozta, nemesi rangra emelte és ezt a büszke címet adta neki : „Az indiai tengerek admirálisa.“ Mánuel király Cabral Alvarez Pedro (1. o.) parancsnoksága alatt nyomban újabb hajórajt küldött Indiába, hogy ott portugál telepeket alapítson. De ezt a tervet csak néhány helyen sikerült valóra váltani. Galbutban vad haraggal fogadták a portugálokat a benszülöttek és az arabok egyaránt, sőt negyven portugált, akit Cabral, mikor tovább vitorlázott, otthagyott, meg is gyilkoltak. Hogy ezt a mészárlást megbosszulja, de főképp azért, hogy az Indiával való tengeri kereskedelmet biztosítsa, a portugál király csakhamar új hajórajt szerelt föl, s a húsz hajóból álló flotta Vasco da Gama főparancsnoksága alatt 1502-ben indult útnak India felé. Vasco da Gama tíz hajóval érkezett meg Afrika keleti partmellékére és Mozambikban megalapította az első portugál kereskedelmi telepet. Azután felszólította az indiai fejedelmeket, hogy szakítsanak meg minden érintkezést a Vörös tengerrel, illetve a Vörös tenger partjain lakó arabokkal. Természetes, hogy az indiai fejedelmek és elsősorban Calicut rádjára visszautasították Vasco da Gama jogosulatlan követelését. Vasco da Gama erre megjelent Calicut előtt, halomra lövette a város egy részét, azután barbár kegyetlenséggel rátámadt mindenfelé az indiai és arab hajókra s elfogta vagy elsülyesztette őket. Majd pedig Kannanurban megerősített telepet építtetett a portugálok számára. Calicut rádiója, miután 29 hadihajóból álló flottája megsemmisült, kénytelen volt békét kötni a portugálokkal és kénytelen volt súlyosan kártalanítani is őket. Kíméletlen erőszakkal hajtotta végre tehát Vasco da Gama a bosszú művét, de aztán azzal szilárdította meg a portugálok hatalmát Indiában, hogy több benszülött fejedelemmel szövetséget és kereskedelmi szerződést kötött. Dolgát jól végezvén, visszatért Portugáliába, ahová 1503 dec. 20-án érkezett meg 13 dúsan megrakott hajóval. I. Mánuel király Vasco da Gama hazaérkezése után Don Francisco d’Almeida-t kinevezte India első alkirályának. Almeida (I. e.) 22 vitorlásból álló flottájával 1505 július 22-én érkezett meg Kilvába, Kelet-Afrikába, s okosan kiszámított szerződésekkel hamarosan kiterjesztette a portugál befolyást. Az ötödik alkirály, Eduard de Menezes, oly szerencsétlenül kormányzott Indiában, hogy az akkori portugál király, III. János, elhatározta, hogy újra elküldi Vasco da Gamát régi dicsőségének a színhelyére. 1524 április 9-én indult el Vasco da Gama Indiába, ahol csakhamar helyreállította Portugália megrendült tekintélyét. Nagy sikerei közepett azonban utolérte őt a halál, 1524 december 24-én Kocsinban. Hamvait 1539-ben hazaszállították Portugáliába és Vidigueirában helyezték nyugalomra. A nagy fölfedező életét és viszontagságait választotta Camoens (1. o.) nagy nemzeti hőskölteményének, a Lusiadas-nak (1. o.) tárgyául. Megvetették tehát a portugálok lábukat egész Indiában és az India melléki nagy szigeteken is, egészen a Fűszerszigetekig. Hatalmas hadiflotta gondoskodott a kereskedőhajók biztonságáról. Egy hajóhaddal az indiai alkirály rendelkezett, egy másik az Atlanti óceán szigetjeire vigyázott, a harmadik és negyedik pedig Portugália partjait és a Gibraltár szorost őrizte. Az indiai utón keresztül lassan tovább folyt A felderítésének a munkája is. Fernio Mendez Pinto 1542-ben eljutott Japánba is, ahol azután 1549-től 1551-ig Xavéri Szent Ferenc (1. o.) mint hittérítő működött. Nem sokkal később megkezdődött a hittérítés munkája Kínában is. 1577-ben két ágostonrendű szerzetes, Herrada és Marino, érkezett Kínába a Fülöp szigetekről. 1579-ben Miguel Ruggiero jezsuita vonult be Makaóba és 1582-ben Matteo Ricci, aki Kína belsejét Kantontól Nankingig bebolyongta. Magalháes utazása a föld körül. Erősen élt a hit akkoriban már az emberekben, hogy nyugat felé is el lehet jutni A.-ba, ahová Afrika körülhajózásával rendszeresen folyt már a közlekedés Európából. Ez az út azonban, mint már említettük, rendkívül hosszú volt, és azt hitték, hogy egyenes irányban nyugat felé jóval rövidebb úton el lehet jutni Indiába. Portugál ember volt az is, úgy, mint Vasco da Gama, akinek lelkében megérlelődött végre az az erős elhatározás, hogy megkísérli ezt a nyugati útvonalat fölfedezni. Feruim de Magas hues (e: magaljáénsz) volt ez a bátor férfiú, akinek a nevét spanyolul Magallanes-nek. Írják (c: magallánez), angolul pedig Magellan-nak (e: medsem). Magalháes 1505-ben Almeidával együtt Indiába vitorlázott, 1508- ban rövid időre visszatért hazájába, de már 1511-ben részt vett Malakka városának a bevételében és nagyon hősiesen viselkedett. Minthogy azonban a haditanácsban később Albuquerquenek azt a tervét, hogy Goát meg kell támadni, helytelenítette, az alkirály megharagudott rá, és Magalháes visszatért megint hazájába. Otthon részt vett a Marokkó elleni harcban, de 1514-ben súlyos sebet kapott a lábán. Érdemes férfiú volt tehát Magalháes már ekkor is, bár mindössze 34 éves volt még csak. Magalháes Fernando, híres portugál hajós (1470- 1521). A világ első körülutazója. 1520-ban fölfedezte a nevéről elnevezett átjárót az Atlanti óceánból a Csendes óceánba. A Fülöp-szigeteken meggyilkolták. Vasco da Gama audienciája Caliciuban, 1498-ban, Tamutiri rádjánál. (1747-ből)való fametszet.)