Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)

K - Kemény György, költő - Kemény György, igazgatóőr - Kemény János - Kemény Rezső - Kemény Simon - Kemény Simon, költő - Kemény Zsigmond

Kemény 197 az alkotmány helyreállításakor Deák Ferenc­hez csatlakozott ; 1875. belügyi államtitkár. 1878. földmívelésügyi, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter lett s maradt 1882-ig. 1887. a Történelmi Társulat elnökének vá­lasztotta Kemény György, amerikai magyar költő, szül. 1875. Garadnán. Ciszterci papnövendék volt, de 1896. kiment Amerikába, előbb Cleve­­landben, majd Detroitban telepedett meg ; szerkesztője volt több amerikai magyar lap­nak. Ő adta ki az első magyar verseskönyvet Amerikában. Főműve az 1923. megjelent Vas András c. eposz, amely az Amerikába vándorolt magyar ember viszontagságait és hazaszeretetét tárgyalja. Kemény György, nemzeti múzeumi igazgatóőr, statisztikai és közgazdasági iró, szül. 1877. Kisvárdán, Egerben teológiát, Budapesten filo­zófiát tanult, előbb a Statisztikai Hivatal tiszt­viselője volt, majd a Nemzeti Múzeum nép­rajzi osztályába ment át. Jelentékenyebb munkái : Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monográfiája ; Magyarország mezőgazdasága ; Magyar népművészet. Kemény János, Erdély fejedelme, szül. 1607. Bükkösdön, elesett 1662. Atyja K. Boldizsár volt. Bethlen Gábor ud­varában tanulta a ha­diszolgálatot, I. Rá­kóczi György fejede­lemsége alatt pedig már hadvezér volt s II. Rá­kóczi Györggyel 1657. részt vett annak végze­tes lengyelországi had­járatában. Miután ak­kor Rákóczi György­­kevesedmagával mene­kült, K. vezette vissza seregének maradványa­it Erdélybe. De mikor Erdély határára ért, szemben találta magá­val a török nagyvezér parancsára Rákóczi ellen vonult tatár khán tíz­­szerte nagyobb seregét. K. kénytelen volt alkuba bocsátkozni a khánnal, akinek a szabad el­vonulásért váltságdíjat ajánlott föl. A khán el is fogadta ajánlatát, de azután hitszegően letartóztatta és Krímbe vitette fogságba, ahonnan csak 1659. válthatták ki rokonai. II. Rákóczi György halála után 1660. a szé­kelyek segítségével Barcsai Ákossal szemben fejedelemnek választották, de a szultán, aki Barcsait­­ pártolta, nem erősítette meg. Ekkor Barcsai Ákost és testvérét megölette s I. Lipót császárral lépett alkura. De mielőtt ez segít­séget küldhetett volna, a török hadak rácsap­tak s menekülnie kellett. Rövid idő múlva Montecuccoli császári hadvezér visszavitte , ámde a nagyobb török haderővel megmérkőzni nem mert. K. tehát, miután időközben a török Apafit tette fejedelemmé, ismét kiment Er­délyből. A török sereg elvonulása után Apafi ellen vezette kis seregét és sikerült is Apafit Segesvárba szorítania, de a török nagyobb, sereget küldött ellene. Nagyszőlősnél ütköztek meg s K. vitéz harc után elesett. K. tudós és író is volt. Gileádi Balsamum c. zsoltártárgyaló munkája 1659. nyomtatásban is megjelent. Megírta saját élettörténetét is, amely a Rákó­cziak korára nézve érdekes forrásmunka. Kemény Rezső, hegedűművész, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára, szül. 1871. Nyíregyhá­zán. Előbb a Nemzeti Zenedében Hubay, majd Berlinben Joachim növendéke. 1890. a königs­­bergi konzervatórium tanára, 1897-től igaz­gatója. 1898. kerül a főiskolára tanárnak. Tagja volt a Hubay-Popper kvartettnek, majd ala­­pítója az 1910. feloszlott Kemény-Schiffer vonósnégyesnek. Kemény Simon, a magyar történelem egyik hőse, Erdélynek később részben grófi, részben bárói ágra oszlott egyik legtekintélyesebb csa­ládjának tagja, a közös törzsből kivált K.­család ősének, Péternek testvére. Mikor Hunyadi János 1440. Szentimre mellett megütközött a törökökkel, hogy a győzelmet biztosíthassa, magára vette Hunyadi János ruháját és hősi halált halt. A Hunyadi halálán ujjongó török sereget ezalatt Hunyadi János más oldalról meglepte és rajta fényes diadalt nyert. Kemény Simon, költő, szül. 1882. Buda­pesten. Fiatalon hírlapíró lett. Impresszionista költő, az élet erős, érzéki színei foglalkoztat­ják, a nagyvárosi fiatalember vágya a szerelem tisztasága és mégis heves érzéki kiélése után adja fiatalkori költészetének főtémáját, később az élet múlandóságán való busongás a főtárgya. Elegáns, mindig csiszolt forma­művészete által is kiválik. Verseskönyvei : Lamentációk; Balkon ; így élem világom. Kemény Zsigmond báró, regényíró és pub­licista, szül. 1814. az erdélyi Alvincen, megh. 1875. Pusztakamaráson. A magyar regényírásnak Jókai mellett legnagyobb alakja. Még gyermek volt, mikor atyja meghalt ; özvegy édesanyja küzdelmes és bonyolult pörökbe keveredett az apa első házasságából való gyermekeivel s ez a családi viszály már korán árnyékot vetett a fiatal fiú életére. Az ősi nagyenyedi kollégiumban kezdte tanul­mányait s itt különösen a tudományban és a közéletben egyformán tekintélyes szerepet vivő Szász Károly volt rá nagy hatással. 1834. Ko­lozsvárra ment az országgyűlésre, s ekkor ismerkedett meg a közélet vitáival és izgalmai­val s az erdélyi előkelő társadalom alakjaival. Az országgyűlés bezárása után hazament bir­tokára, ahol két évet töltött, majd újra Kolozs­várra ment, állami hivatalt vállalt, de nem soká bírta ki s Bécsbe ment tanulmányait folytatni Kolozsvári tartózkodása alatt folyt le egyet­len ismert szerelmi regénye, melynek hősnője báró Vass Ottilia volt. Ez a szerelem boldogtalan véget ért, a leány nem lehetett övé s a fiatal­kori csalódás mély nyo­mokat hagyott K. fel­fogásán a szerelemről és a nőkről. Mint publi­cista, K. 1841. lépett fel az Erdélyi Híradóban, majd 1843. kiadta A korteskedés és ellenszerei c. politikai röpiratát, mely feléje fordította nemcsak az erdélyi, ha­nem a magyarországi politikai vezető embe­rek figyelmét is. 1847. Budapestre került, munkatársa lett Csen­­gery Pesti Hírlap­jának s kiadta első regényét, a Gyulai Pál címűt. Történeti regény ez Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem korából; még nem ural benne az író a regényformának, de jellemraj­­zának mélysége, korfestésének elevensége s egyes megtagadó részletei már megmutatják a regény­írásra s különösen a történeti regények írására való hivatottságát. A szabadságharc alatt K. országgyűlési képviselő volt, Világos után hadi­­törvényszék elé került, de kegyelmet kapott. Ekkor írta Forradalom után c. ellenforradalmi hangulatú röpiratát. Az abszolutizmus alatti Kemény János

Next