Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Ledru-Rollin, Alexandre Auguste - Ledum - Lee, Robert Edward - Lee, Sidney - Leeds - Leeds William - Leempoels, Jef - Leemputten, Frans van - Leeuwarden - Leeuwenhoek, Antony van
Ledum, (a) virág hosszmetszete, (b) terméscsomó keresztmetszete, (c) lógó termés, (d) felnyitott termés Ledru-Rollin — Leeuwenhoek 1601. Dobó Ferenc megvásárolta, utána a Balassa- és Forgách-családoké volt, majd Lorántffy Zsuzsánna révén II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került. Ekkor nagy szerepet játszott, mígnem Heister elfoglalta és fölgyújította. Azóta romokban hever. Ledru-Itollin (e. : lödrü rolen), Alexandre Auguste, francia államférfi, szül. 1808. Parisban, megh. 1874. Ügyvéd volt s mint a radikális párt tagját, 1844. beválasztották a parlamentbe. 1848. a köztársaság kikiáltásakor belügyminiszter lett, de már a jún.-i zendüléskor kibukott a kormányból. Angliába menekült s ott számos gyűlölködő röpiratot s könyvet adott ki. 1870. visszatért hazájába, 1871. képviselő lett, de a porosz békeföltételek elfogadása miatt lemondott. Az általános választójog egyik előharcosa volt. Ledum, a hangafélék növénycsalád nemzetsége. A párta 5 szabad szirmú, tisztafehér, a csésze 5 fogú, porzó 10. A termés tok. Levelei szórt állásúak, virágai szártetőző ernyőben állanak. Az É- földgömb tőzeglápjaiban nő a L. palustre, levelei 2—4 cm. hosszúak, bőrneműek, széles-szálasak, alul rozsdavörösen molyhosak, szélük hátragöngyölt. Erős, kellemetlen szagú cserje. Szaga miatt molyűzőnek használják, főzetével pedig a rovarokat (poloskákat) igyekeztek távoltartani. Nemcsak a növény illata kábító, hanem a növény nedve is, ezért Oroszországban néhol a komló helyett sörhöz használják. Másik két faja É-Amerikában honos, ezek közül a L. latiollim leveleiből főzik a tüdőbajok ellen használt labrador-teát. Lee (e. 11), Robert Edward, az É-amerikai polgárháborúban a D-i államok tábornoka, szül. 1807. Straffordban (Virginia), megh. 1870. Részt vett az 1845—1848. mexikói háborúban, 1852. a westpointi katonai akadémia igazgatója lett. A polgárháború kitörése után az összes D-i hadak fővezére lett ; Gettysburg mellett 1863 júl. 13. vereséget szenvedett ugyan, de seregét a Potomacon oly ügyesen vezette át, hogy nem merték üldözni. Végre 1865. Richmondot is ki kellett ürítenie s ápr. 10. Grant tábornok előtt letette a fegyvert. Richmondban lovasszobra áll. Lee (e. : lr), Sidney, angol irodalomtudós, szül. 1859., megh. 1926. Számos, az angol irodalomtörténet köréből való könyvet, tanulmányt írt, szerkesztette a Dictionary of National Biography c. óriási életrajzi lexikont, de legnevezetesebbek Shakespeare-tanulmányai. Összefoglaló Shakespeare-könyvét a maga nemében legjobb modern munkának tartják. Leeds (e. : lídz), középangliai város York countyban, az eddig hajózható Aire mellett, ahol az a Pennine-hegységet elhagyja. (1921) 458.320. Már a XVII. sz.-ban is igen jómódú, híres posztókat készítő város volt. A tengerparttal és az ottani városokkal összeköttetése igen jó. Helyzetén kívül fejlődését a szomszédos kőszéntelepek segítették legjobban elő. Régi gyapotiparával kapcsolatosan a gépgyártás bevezetése után a gyapotfeldolgozás is nagy méreteket öltött és ma L. Yorkshire legnagyobb városa és az európai szövő-fonóipar legelső középpontja. Ezenkívül azonban a többi iparágak : gép-, aratóeszközök, kalap-, bőr-, kémiai, papír-, olaj- stb. gyárai is hatalmasak. A nagy ipartelepek többnyire a folyó mellett helyezkednek el. Kulturális és jóléti intézményekben is gazdag város. Környékén vannak a Kirkstall- ciszterci és a Bollonapátság romjai. A Mill Hillen épült erős várának, ahol III. Richárd volt fogságban, ma nyoma sincsen. Liverpoollal 200 km. hosszú csatorna köti össze. Leeds William, a harisnyakötőgép feltalálója, szül. Galvertonban 1579, megh. Rouenban 1610. Lelkész volt szülővárosában, 1589 feltalálta a harisnyakötőgépet s gyárat alapított itt, majd Franciaországban. Lcompools (e. : lempulsz), Jel, belga festő, szül. 1867. A misztikus és szimbolikus témák mestere, aki a régi flamand festők lelkiismeretesen részletező technikájával festi meg alakjait, az arcokat, kezeket. Száz mindenféle kezet, mely az űrben lebegő misztikus Krisztus-fő felé könyörög, v. az aggok menháza s a bolondok háza különös típusait. Ilyen kiváló műve ,,A két barát”, az előbbi tárgy „A sors és az emberiség”. Leemputten, Frans van, belga festő, szül. 1850., megh. 1914. Naturalisztikus, a flamand falusi életet ábrázoló szép plein-air képei tették nevét ismeretessé. Ezek közt legszebbek : „A virágvasárnap” (a brüsszeli múzeumban), a „Tőzeggyűjtők”, szép birkanyájas képei (közülük egy a Szépművészeti Múzeumban). Leeuwarden (e. : lévarden), németalföldi város Frizföld tartományban, annak székvárosa, (1924) 46.038. Számtalan csatornával szabdalva, gazdag marsch területen fekszik, híres gyümölcstermelő és állattenyésztő vidéken. Csatornákkal Zuyderzeevel is összeköttetésben van. Már a XVI. sz.-ban is híresek voltak arany- és ezüstművesei. Ez ma is híres iparága, de ezenkívül vas-, réz-, vászon-, bőr- és papíripara is fejlett. Leeuwenhoek, (e. : levendák), Antony van, németalföldi zoológus, szül. 1632., megh. 1723. 1654-ig könyvelő és pénztárnok volt egy amsterdami posztókereskedésben, ekkor Delftbe költözött s teljesen a korában széles körben divatossá lett mikroszkópi tanulmányok Antonynak szentelte magát. Neve van Leeuwenhoek és tanulmányai akkor váltak szélesebb körben ismertté, amikor barátja , Graaf a londoni Royal Society-nek bemutatta dolgozatait. Nem volt rendszeres kutató a mai Barátok. Jef Leempoels festménye