Tolnai Új Világlexikona 15. Rák-Sör (Budapest, 1929)

R - Roethe, Gustav - Rogeard, Louis August - Rogerius mester - Rohan, Henri - Rohan, Louis René - Roheim Géza - Rohitsch (Rogatec) - Rohod - Rohonczy György - Rohonczy Lipót - Rohonyi Gyula - Rohoska József - Rohringer Sándor

100 Roethe — Rohringer düsseldorfi festészeti akadémia igazgatója volt, főleg történelmi témájú képeket és jeles fal­képeket festett. Roethe, Gustav, német nyelvbúvár és iro­dalomtörténész, szül. 1859. Grau­­denzban, megh­. 1926. Gasteinban. Különösen a középkori szöveg­magyarázatokban végzett jelen­tős munkát. Rogeard, (e. : rozsár), Louis Au­gust, francia író, szül. 1820., megh. 1896. Párisban. Tanár volt. III. Napoleon elleni állás­­foglalása miatt elmozdították ál­lásából, mire nagy publicisztikai harcot kezdett a császár ellen s az ezt megtorló börtönbüntetés ellen kénytelen volt Brüsszelbe menekülni. Magyarországon is járt, ill felolvasásokat tar­tott. Röpiratokon kívül verseket is írt. Stoljerius mester, olasz szár­mazású krónikaíró a XIII. sz.­­ban. 1233., mint pápai követ, jött Magyarországra. A tatárok betörésekor nagyváradi kanonok volt és szemtanúja a tatár­­dúlásnak. Bujdosnia kellett, míg IV. Béla a tatárok kitakaro­­dása után visszatérhetett. IV. Ince pápa soproni főesperessé nevezte ki. Itt írta meg a tatárjárás siralmas történetét Carmen miserabile címen, amelyet később, Thuróczy krónikája függelékeképpen, Pruisz János püspök nyomatott ki 1488. 1249. spa­­latói érsek lett s ott halt meg 1266. Rohan (e. : rohan), Henrik herceg, szül. 1579. Blain kastélyában (Bretagne), m­ah. 1638. Königsfeldben, IV. Henrik udvarában nevel­kedett. XIII. Lajos uralkodása alatt a huge­nották vezére volt. Ő vezette a hugenották ellenállását, de 1628. meghódolt a királynak. 1631—1637-ig Veltlinben harcolt a spanyolok és osztrákok ellen, mint a francia sereg fővezére. A rheinfeldeni csatában 1638 febr. 28. halálos sebet kapott. Rohan. Louis René, bíbornak, szül. 1735., megh. 1803. Ettenheimban. Ő volt a negye­dik­­ , aki Strassbourg hercegprímása lett (1771.). A következő évben bécsi követ. Itt nagy pompát fejtett ki s a mulatságokat ked­velte. Ezért Mária Teréziának és Mária Antónia királynénak jóindulatát elvesztette s XVI. La­jos trónralépte után visszahívták (1774.). Ennek ellenére kinevezték (1777.) főalamizsna­­mesterré, 1778. pedig bíbornokká. Hogy Mária Antónia kegyét visszanyerje, Lamothe eszközévé lett a hírhedt nyakékpörben. Emiatt ő is a Bastille-ba került (1785 aug. 15.). A par­lament azonban felmentette (1786 máj. 31.), mire a király megfosztotta főalamizsnamesteri állásától s Strassbourgba internálta. 1789. az elszászi papság képviselőjének választotta a nemzetgyűlésbe. 1790. ettenheimi birtokára vonult vissza. Roheim Géza, néprajzi író, szül. 1891. Buda­pesten. Egyetemi tanulmányait itt, továbbá Lipcsében és Berlinben végezte. 1921. nem­zetközi díjat nyert a pszichoanalízis köréből való legjobb munkáért. Önálló művei közül jelentősebbek : Sárkányok és sárkányaid hősök ; Adalékok a magyar néphithez; A varázserő fogalmának eredete. Rohitseh (Rogalec), község, a Sotla völgyé­ben, Jugoszláviában (1920) 400­­. Közelében van a szénsavas és glaubersós ásványvízforrások mellé épült R. fürdő. Vizét ivásra és fürdésre is használják. Nagy gyógytermei, fürdőházai vannak. A st.-germaini béke csatolta Ausztriá­tól Jugoszláviához. Rohod, kisk. Szabolcs és Irng egyesített vm.-k nyírbaktai j.-ában, (1920) 1195­­. Posta, u. t. Vaja. Rohonczy György báró, lovassági tábornok, szül. 1837., megh. 1914. Hosszú ideig volt be­osztva I. Ferenc József katonai irodájába, mint a királynak szárnysegéde. Éveken át R. volt budapesti városparancsnok. Rohonczy Lipót, 1848—1849. évi honvéd­­huszárezredes, szül. 1807. Pápán, megh. 1861. A szabadságharc előtt a cs. kir. seregben lovas­kapitány volt. Damjanich és Leiningen alatt, mint a 16. huszárezred parancsnoka, végig­harcolta a tavaszi és nyári hadjáratot 1849. A szabadságharc leverése után kötél általi ha­lálra, majd' 18 évi várfogságra ítélték. 1850. kegyelmet kapott. Rohonyi Gyula, politikus, szül. 1852. Duna­­gáloson (Bács vm.), megh. 1920. Ügyvéd volt, 1887—1910. pedig országgyűlési képviselő. 1910. igazságügyi államtitkárnak nevezték ki, 1912. pedig Bosznia és Hercegovina tartomány­főnöki helyettese lett . 1915. nyugalomba vo­nult és Budapestre költözött. Számos cikke jelent meg jogi és politikai lapokban , Szerb költőkből címmel egy kötet műfordítását a Kisfaludy-társaság adta ki. Rob­oska József, ref. vallástörténész, szül. 1871. Kunhegyesen, Sárospatakon, Utrechtben és Edinburghban végezte a teológiát, Sátoralja­újhelyen 1898—1900-ig lelkészkedett, 1900­— 1920-ig Sárospatakon volt teológiai tanár. Újszövetségi írásmagyarázatot és vallástörté­netet adott elő. Főbb művei : Erazmusz és a reformáció Luther előtt ; Babilónia és Asszíria vallástörténete; Az első református hitvallás; A reformáció vallástörténeti jelentőség­e. Rohringer Sándor, mérnök, műegyetemi tanár, szül. 1868. Kassán. A budapesti műegye­temet végezvén, kultúrmérnök lett. A beszterce­bányai és kassai kultúrmérnöki hivatal főnöke volt. Számos folyószabályozási munkát vég­zett s később a földmívelésügyi minisztériumba lépett, hol miniszteri tanácsosi rangot ért el. 1923. kinevezték a műegyetem vízépítési tan­székére r. tanárnak. 1924. miniszteri biz­tosa lett a dunavölgyi lecsapoló társulatnak. Főmunkája : Hidraulikai számítások. Rohitschfü­rdő látképe

Next