Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest)

A - Alkoholtilalom - Allahabad - Államadósság - Állati és növényi elektromosság, az élet elektromosság-elmélete (elektrovitalizmus, elektrobiológia)

Alkoholtilalom — Állati és növényi elektromosság 29 való keverését. A magyar „mot- alko” 20% A.-t és 80% benzint tartalmaz. Az A. és a benzin ke­verését az tette lehetővé, hogy megoldották az A. tökéletes dehi- draiizálását (víztelenítését). Vizet tartalmazó A. ugyanis nem alkot a benzinnel tartós,elegyet. A dehi- dratizálásra használatos eljárások : az A. higroszkopikus anyagok je­lenlétében való desztillációja, vagy ily anyagokon való keresztülhaj- tása, az azeotrop-eljárás, az atom- lizis felhasználásával való víztele­nítés, végül a víznek az A.-ból való kifogyasztása. Megjegyzendő, hogy az Ä. víztelenítésére első­sorban akkor van szükség, ha a keverés petroleumbenzinnel törté­nik, míg a sok aromás szénhidro­gént tartalmazó, hidrogénezéssel készült kátránybenzineK még a közönséges, 96%-os A.-lal is tar­tós elegyet alkotnak. Alkoholtilalom. Az 1920 jan. 1-én az amerikai Egyesült-Államokban életbeléptetett Ä. közegészségügyi és gazdasági előnyei az elmúlt Í2 esztendő folyamán teljesen vitat­hatatlanokká váltak. Árnyoldala az az óriási méreteket öltő titkos alkoholgyártási és csempész-ipar, amely korrumpálja a vagyo­nosabb osztályok társadalmi éle tét. Ezért, valamint üzleti érdekből sokan követelik az A. eltörlését. Ezek a „ned­vesek”, akikkel a „szárazak”, az A. feltétlen hívei, állnak szemben. Az 1932. elnökké válasz­tott Roosevelt az A. mérséklésének barátja. 1933 márciusában csekély szesztartalmú sörök gyártását és forgalombahozását engedélyezték. Allahabad, Brit-Indiában az ÉNy-i Tartomá­nyok székvárosa, (1931) 183.931 1. Államadósság. Magyarországnak 1914-ig 19.259 millió aranykorona volt az adóssága, a békeszerződésig 1223 millió, 1925-ig 1314 millió aranykorona az adóssága, amely összeg­hez a jegybankkal szemben fennáló 'Á.-ok is hozzáadandók. 1925-től napjainkig szinte évről évre növekszik az Ä., aminek generális oka a világgazdaság válságában keresendő, a mérete azonban a belső gazdálkodástól függ. ♦Állati és növényi elektromosság, az élet elektromosság-elmélete (elektrovitalizmus, elek- trobiológia). Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a növény- és állatvilágban egyaránt, minden életmegnyilvánulás elektromos kísérő- jelenségekkel jár. Az izmok és az idegek akciós áramait már régóta ismerik, hasonlóképpen Jágadis Chundér Bőse indiai életbúvár még a század elején ki­mutatta, hogy a nö­vényi életműködés is villamos állapotvál­tozásokkal van össze­kötve s a növényi ■szövet mechanikai, thermikai v. kémiai bántalmazásokra (mérgezés) villamos reakciókkal felel. A mind szélesebb körre kiterjedő kutatások alapján az a gyanú ébredt, hogy a szer­vek és az azokat al­kotó sejtek életében az elektromosságnak mélyebbreható szerepe van, mint az, hogy csupán kísérőjelenség legyen. Tudjuk, hogy az izmok és az idegek gyors munkája ritmikusan inga­dozó áramot kelt ; a szívkeltette áramingado­zások grafikus megfigyelésén alapszik az elektro- kardiogramm s újabban az agy velő működését is meg tudjuk hasonló eljárással figyelni az elektrenkephalogramm útján ; felvetődött most már a kérdés, nem keletkeznek-e bizonyos körül­mények között a szervezet belsejében olyan szapora áramlüktetések, melyek energiájukat, a rádió NF. rezgéseihez hasonlóan, a térbe kisugározzák ? Sauerbruch és Schumann német tanárok 1929. valóban azt találták, hogy mozgó élő szerv körül váltakozó elektromos erőtér terjed, mely érzékeny elektroncsöves erősítővel felfogható és kimutatható. Jendras- sik Ernő az idegingervezetést és a gondolko­dást is elektromos folyamatokra vezeti vissza, nemcsak mert az élő szervezet minden tevékeny­sége elektromosság keletkezésével jár együtt, hanem mert az idegingerület pályái is szigetelt vezetők, akárcsak az elektromos áram drótjai. Mindezek alapján logikusnak látszott az a fel­tevés, hogy adott esetben két élőlény a teste körül szétterjedő szapora térerősségváltozások (el. hullámok) révén egymással nagyobb távol­ságból érintkezhet, egymással idegélményeit közölheti. Ez volna egyszersmind a hipnózis, a gondolatátvitel és hasonló, ma még többé- kevésbé homályos jelenségek egyszerű és termé­szetes magyarázata. Ezt az elméletet többen, így az orosz Kasinsky és Durov állatokon végzett gondolatátviteli kísérletekkel megerősítették. Rowland és Crile, valamint Telkes Mária kimutatták, hogy a sejt élete bizonyos potenciál­minimumhoz van kötve s a potenciálnak e minimum alá süllyedése, ill. teljes kiegyenlítő­dése a sejt halálát vonja maga után. Ehhez kap­csolódik Lakhovsky elmélete, aki a sejtben mű­A perkolátor. (Alkoholggáriás) JagadisChunder Bőse, indiai életbúvár

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék