Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Bajuszos búza - Bajuszpázsit - Bajuszpedrő - Bajuszvirág - Bajuvárok - Bajvívás - Bajza Jenő - Bajza József - Bajza József - Bajza József Ignác - Bajza Lenke - Bak - Bak
Bajuszos búza a nép, egyes kivételektől eltekintve, ma sem borotválja bajuszát. Bajuszos búza, a közönséges búzának az a fajtája, amelynek hosszú szálkája (toklásza) van. Nevezik szálkás, szakállas búzának is. Bajuszpázsit, fűfaj, 1. Crypsis. Bajuszpedrő, tősgyökeres magyar készítmény, amelynek előállítására különféle olajok, viaszfélék, gummi, szappanpor, terpentin, kopaivabalzsam, hamar-gyanta és szagosítására perubalzsam, eterikus illóolajok szolgálnak. A régi világban a pásztoremberek maguk készítették, juhvelő v. marhavelő és faggyú összeolvasztásával. Bajuszvirág, 1. Epipogium. Bajuvárok, 1. Bajorország (története). Bajvívás (perdöntő B.), az istenítélet (1. o.) egyik faja. A középkorban döntő bizonyítási eszközül alkalmazták. Hazánkban már az Árpádházi királyok alatt találkozunk a perdöntő B.-sal. Csak szabad s egyenrangú emberek közt folyhatott le. A bíróság rendelte el, előző kihívás alapján. A kihívás jelképezésére bizonyos jegy (facövek) szolgált. Ezt a jelképet a vádló átnyújtotta ellenfelének, kérve a bíróságot, hogy a B.-t engedje meg. A B. idejét és helyét a bíró tűzte ki s ő rendelte el, hogy a felek személyesen v. viadorok útján vívják-e a párbajt. A király, az egyházak s testületek állandóan tartottak maguknak viadorokat. A B.-nak a megállapított szabályok szerint kellett végbemenni. Az esti harangszóig még nem jelent fél perét vesztette. Fegyverül kardot, dárdát, tőrt, botot s kelevért használtak. Halálos vívás csak főbenjáró bűntettek, különösen hűtlenség esetén, fordult elő. Más esetekben már az is eldöntötte a peres ügyet, ha az egyik fél pl. harcképtelenné lett, fegyverét vesztette v. átlépte a sorompót. A városok és szerzetesek a B.-sal való bizonyítás alól fel voltak mentve. Hunyadi Mátyás 1486-ban a B.-t a rendes peres eljárásból kiküszöbölte s csak a lovagi bíróságnál folyó perek körében hagyta meg, bizonyítási eszköz gyanánt. L. még Párbaj. Bajza Jenő kritikus és költő, *1840, f863. B. József fia; verseket, színikritikákat s egy tragédiát írt (Zách Felicián, (1864). Lefordította Goethe Werther keserveit. Bajza József, költő és kritikus, ’Szűcsi 1804, fPest, 1858 márc. 3. Gyöngyösön, Pesten és Pozsonyban tanult. Bár megszerezte az ügyvédi oklevelet, csak az irodalomnak élt. Mint az Aurora-kör (1. o.) veztő tagja, a kor irodalmi életének egyik vezető egyénisége volt. Nagy műgonddal írt érzelmes lírai verseinél jelentősebb kritikusi és publicisztikai tevékenysége. Kisfaludy Károly halála után ő szerkesztette az Aurorát, 1830-ban megindította a Kritikai Lapokat, 1837-ben pedig, Vörösmarty és Toldy társaságában, az Athenaeumot (1. o.). Kritikusi működése szenvedélyes polémiákba sodorta (így a Közhasznú Esméretek Tára c. lexikon ügyében, v. később Kazinczyval szemben, utóbbinak Pyrker-fordítása miatt), amelyek néhány fontos irodalmi kérdés tisztázására vezettek, ő hangsúlyozta először a tehetség döntő jelentőségét az irodalomban, szemben a születési tekintéllyel; tisztázta az írói tulajdonjog fogalmát; hangoztatta az írói lelkiismeretesség szükséges voltát. A szabadságharc idején a Kossuth Hírlapja c. napilapot szerkesztette. A szabadságharc bukása után egy ideig bujdosnia kellett. Idegrendszerét az izgalmak felőrölték. A szoros értelemben vett szépirodalmon kívül más téren is szerzett érdemeket: két ízben is igazgatója volt a Nemzeti Színháznak, történelmi műveket, tanulmányokat, kritikákat stb. írt. Hatása a korabeli fiatal írókra igen nagy volt. Műveinek legfontosabb kiadása: B. J. összegyűjtött munkái, 6 kötetben, Radics F. életrajzi bevezetésével és jegyzeteivel (1899—1901). Irodalom: Szűcsi József: B. J. (1904). Bajza József, irodalomtörténetíró, * 1885. A horvát nyelv és irodalom tanára a budapesti egyetemen; a M. T. Akadémia tagja. Számos műben foglalkozott nagyatyja fivérének, Bajza József költőnek és kritikusnak munkásságával, és életrajzát is megírta (1914); e munkái Szűcsi József álnéven jelentek meg. Újabb művei: A magyar—horvát unió felbomlása (1925), Jugoszlávia (1929). Bajza József Ignác, szlovák író, *1754, +1836. Bernolákkal a szlovák irodalmi nyelv megteremtésén munkálkodott. Főleg népszerű vallásos munkákat írt. Bajza Lenke, írónő, 1. Beniczkyné Bajza Lenke. Bak. kk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ában, a zalaegerszeg-rédiesi vasútvonal, a baksöjtöri és bak-novai autóbuszvonal mellett. (1930) 1501 lak. Bak. 1. Az állattanban, főként a kisebb termetű szarvas v. párosujjú patások hímjének a neve (kecskebak, stb.). 2. Négy lábon nyugvó tornaszer, amelyet a versenyzőknek különböző módokon át kell ugraniok. A bőrözött rész 60 cm. hosszú, 35 cm. széles. A emelésével szabályozni lehet. 3. Az építészetben állványpallók tartására szolgáló törpeszállású lábpár, melyet fejgerenda köt össze. Ha kettőt-kettőt vízszintes pallókkal öszszekötnek, a hordozható B.-t v. B.lábai nyerik; ezt mint egyszerű min. magasságát a lábak nak, építészeti állvány alkatrésze. 666