Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Bárányhimló (varicella) - Baranyi (Váradi és Micskei) család - Baranyi Károly - Bárányjelek - Báránykút (Bărcut) - Bárányos (Ovča) - Báránypirosító - Bárányprém - Baraolt
Bárányhimlő Európában, 55—65 km magasság között keletkeznek. Más földrészeken sokkal nagyobb magasságban is előfordulhatnak. Bárányhimlő (varicella), heveny, fertőző, ragályos, hólyagos kiütéssel járó megbetegedés, amelyben leginkább kis gyermekek betegszenek meg. A fertőzést 2—3 hetes lappangási idő követi, amely rendszerint tünetmentes s csak olykor előzi meg egykét napos láz, fejfájás, bágyadtság. A kiütés arcon, fejen és törzsön jelenik meg először, kis rózsaszín foltok alakjában, amelyek egy része órák alatt lencsényi nagyra nő s tiszta nedvet tartalmazó, piros udvarral körülvett hólyagocskává alakul. Ezek egy részének tartalma zavarossá válik s középen köldökszerű behúzódást mutat, majd napok alatt beszárad, de a levált pörk helye még egy ideig látszik. A kiütések jellege, hogy egyazon időben a fenn leírt kifejlődés legkülönbözőbb szakaszai láthatók testszerte. A betegség első napjait láz kíséri. Szövődmények rendkívül ritkák. Ügyelni kell arra, hogy a beteg se a kiütéseket ne vakarja, se a pörköltet ne szedje le, nehogy a himlőhelyek (amelyek egyébként nyom nélkül gyógyulnak) megmaradjanak. Önmagától múlik el, különösebb kezelésre nincs szükség. A valódi himlővel csak „névrokonságban" van, nincs hozzá semmi köze. Baranyi (Váradi és Micskei), biharmegyei család, mely Mihály fiaiban két ágra szakadt: Mihály (*1644, 1 1692) biharmegyei alispántól a debreceni, Györgytől pedig a bihari ág származik. A debreceni ágból László (*1729, +1796) író, m. kir. testőr, majd debreceni szenátor. A bihari ágból Miklós (*1680, +1756) Bihar vm. alispánja, majd a hétszemélyes tábla bírája, megszerezte a micskei birtokot, honnan utódai második előnevüket írják. Baranyi Károly, szobrász, *1894. Síremlékeken, terrakotta-alakokon kívül számos plakettet is mintázott. Bárányjelek, a juhok megjelölésére szolgáló fajeleik. A juhászok maguk faragnak két-két, egy nagyobb és egy kisebb, csizma, balta, rocska stb. alakú fajelet. A juh elletésén a rossz anyák nyakába a nagyobbikat, báránya nyakába a kisebbiket kötik, így a juhász tudja, hogy melyik bárányt nem hagyta szopni az anyja. Az ilyen anyát fiával együtt beteszik a szoktatóba s addig tartják együtt őket, míg az anya el nem vállalja fiát. A B. készítésénél a pásztorok faragóművészete, ügyessége, leleményessége szabadon nyilvánul meg, s ezért ezek a kis fatárgyak néha népművészeti remekek. Különösen a Debreceni Déri-múzeum őriz belőlük szép gyűjteményt. Báránykút (Bárcut), nagyküküllő megyei község a Hortobágy völgyében. Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1193 lak. Bárányos (Ovca), torontálmegyei község. Tr. óta Jugoszláviához tartozik. (1930) 1469 lak. Báránypirosító, az Alkanna (1. o.) növény népies neve. Bárányprém, a kifejlődött juh prémjénél mindig tetszetősebb, ezért értékesebb, keresettebb is. Általában legszebb a zsírosfarú és -farkú v. kövérfarú és -farkú juhfajták bárányainak prémje. A B.-ek között legértékesebb a karakul-juh prémje, amit perzsabárány-prémnek is neveznek, nemkülönben a breitsvanc-prém (1. o.). Utánzatai közül igen szép a bueno-bárányprém és bueno-breitsvanc-prém (1. o.). Különféle eredeti B.-ek a mongol-B., a smasen, a hangajuh-B., a krimmer, a mandel, a tibetine, az ukrajnai, a manfredoniai stb. A B.-készítés régi magyar iparág. Már az Anjouk korában vittek külföldre szűcsöket tőlünk. Ma pedig nemcsak a vidéki szőrme-kisipar, de nagyobb városi feldolgozó üzemek mellett az európai hírnevű újpesti Pannonia-gyár is foglalkozik vele. Különösen ismert az ú. n. „nemesítést”, amelynek révén merinóbárányok bundájából megfelelő fésülés, nyírás és barnára festés után a hódpatkány (nutria) és hód (biber) szőrméjéhez megközelítőleg hasonló ú. n. nutrietteket, biberetteket állítanak elő. A szürkére festett ilyen B.-émek pézsma (bizám) utánzatokként kerülnek forgalomba. De sakál, nyest, sőt ocelot, genettmacska stb. utánzatok is készülnek B.-ből. Ezeknek az utánzatoknak egyetlen hibájuk, hogy huzamosabb használat után a bunda fürtös belszerkezetének megfelelőleg elvesztik sima felületüket. A magyar B.-kikészítő ipar jóhírnevéről tanúskodik, hogy Angliából, Franciaországból stb. is küldenek ide kidolgozásra B.-eket. Baraolt, 1. Bárót (Románia): Baranya vármegye pécsi járása. Baranya vm. cikkhez.