Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Barát Ármin - Barát Béla - Barát Móric - Barát - Barataria-ögöl - Barátcinege (Parus palustris) - Barátcsuha - Bărăteaz - Barátfalva (Ollersdorf im Burgenland) - Barátfóka (Monachus albiventer) - Barátfüle - Baráth Ferenc - Baráthely (Brateiu) - Baratieri Oreste - Barátka (Bratca) - Barátka-poszáta (Sylvia atricapilla) - Barátkeselyű (Vultur monachus) - Barátkötés - Barátlak (Rohožnik) - Barátleves - Barátmajor (Mönchmeierhof) - Barátos (Brates) - Barátpapagáj (Myopsittacus monachus) - Baratpur - Barátréce (Aythia ferina) - Barátsági szerződés
Barát Ármin, író és hírlapíró, *1860. Temesvárt német nyelvű lapot szerkesztett. 1906-tól 1915-ig a miniszterelnökségi sajtóosztályon működött. Lenau és Heine verseit magyarra fordította. Barát Béla, építész és művészeti író, *1888. Novák Edével társulva lakótelepeket (Albertfalva), iskolákat (Csongrád, Mohács, Kispest), bérházakat épített; az ő művük a posta anyagraktára is Budapesten. Éber és Takáccsal együtt megírta A művészetek történetét, társszerkesztője volt a Művészeti lexikonnak. Barát Móric, festő, *1880. Főképp aktképeket állított ki. Tanára a nagyváradi fa- és fémipari szakiskolának. Barát (latinul frater) kér. szerzetesek közkeletű magyar neve. Barataria-öböl, 24 km hosszú, sekélyvízű tengeröböl (szárnylaguna) a Mississippi torkolatától Ny.-ra, az É. Egy. Áll.-ok Louisiana államában. Barátcinege (Parus palustris), a cinegefélék Paridae családjába tartozó madárfaj. Hasznos rovarirtó, azért védett. Sokféle változata él az É.-i mérsékelt övben, Európában, Ázsiában és É.-Amerikában. Barátcsuha, dunántúli borszőlőfajta, más neve: Hamvas, Aschgraue. Bogyói elég nagyok, pirosak, hamvasak, vékonyhéjúak, de nem rothadnak. Jól terem, elég jó asztalibort ad. Baratenz, 1. Baracháza (Románia), Barátfalva (Ollersdorf im Burgenland), vasmegyei község, Tróta Ausztriához tartozik. (1934) 939 lak. Római korbeli sírok. Már a XVI. sz.-ban Mária-búcsújáróhely. Temploma a XVIII. sz.-ból való. Barátfóka (Monachus albiventer), a Földközi-tengerben élő fókafaj; ma már ritka, de valamikor az Adriában is gyakori volt. Hossza átlag 2 m, de tudnak 4 m-es példányairól is. Barátfüle, gyümölcsízzel (leginkább szilvával), és túróval v. dióval töltött főtttészta, másnéven derelye. Vajban v. zsírban pirított zsemlyemorzsával elkeverve tálalják. Az olasz konyha ravioli-jához hasonló. Horger: „Magyar szavak története" szerint onnan kapta a nevét, hogy Martinuzzi Fráter György füléhez hasonlították, amely belül igen szőrös volt. Baráth Ferenc, költő és kritikus, *1844, f904. Verseiben Gyulai Pál költészetének hagyományát követte. Fontosabb munkái: Aesthetika (1872), Irodalmi dolgozatok (1895), Baráthely (Brateiu), nagyküküllőmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 1550 lak. Csúcsíves ev. templom. Baratieri Oreste, olasz tábornok, *1841, fl901. Mint az olasz eritreai hadak parancsnoka 1894—5-ben több győzelmet aratott az abessziniai hadak felett, azonban Menelik Barátsági szerződés négüs 1896-ban Adudnál döntően megverte. B.-t haditörvényszék elé állították, de az felmentő ítéletet hozott. B. aduai veresége évtizedeken át bosszúra tüzelte az olaszokat; a csorbát az 1935—36. évi hadjáratban sikerült kiköszörülniök. Barátka (Bratca), biharmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 1592 lak. Közelében a szép Bratkócza völgy és barlang. Barátka-poszáta (Sylvia atricapilla), a légykapó-félék családjába tartozó, igénytelen, szürke színű, bársonyfekete (a nőstény vörösbarna) fejű madár; kertjeinkben, ligeteinkben eléggé gyakori; kiváló énekes, azért kedvelt, de csak nagyon gondos ápolás mellett tartható szobamadár. Barátkeselyű (Vultur monachus), a keselyűfélék családjába tartozó, igen nagytermetű, szárnyain át mérve 220 cm nagyságú, döggel élő madár. Nevét onnan kapta, hogy majdnem kopasz nyaka tövén barátcsuklyára emlékeztető tollcsuklya van. Nálunk már ritka. Barátkötés, a korai középkorban divatos könyvkötő-technika: a könyvet fatáblákba kötötték vékony szíjakkal. Barátlak (Rohoznik), zemplén megyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 107 lak. Barátleves, böjtös étel. Csuka és ponty kiszálkázott, megdarált s vajban morzsával és petrezselyem zöldjével megpárolt húsa, hüllével feleresztve s tejfelezve. Pirított zsemlyekockával tálalják. Barátmajor (Mönchmeierhof), vasmegyei község, Tr. óta Ausztriához tartozik. (1934) 234 lak. Barátos (Brates), háromszékmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 827 lak. Barátpapagáj (Myopsittacus monachus), D.-Amerikában honos, apró termetű madár. Főszíne zöld, arca és nyaka szürke. Tömegesen fordul elő és főként a kukoricában nagy károkat okozhat. A többi papagájtól eltérően nem odúban fészkel, hanem fán rak fészket. Baratpur, 1. Bharatpur: Barátréce (Aythia ferina), a bukórécék sorába tartozó, tőkésréce nagyságú madár. Angliától Kínáig él; nálunk is eléggé gyakori átvonuló, de csak helyenként rak fészket, különösen nádas tavakban és turjánokban. Barátsági szerződés, olyan nemzetközi szerződés, amelyben a szerződő államok, gyakran más, nem politikai vonatkozású megállapodások kapcsán kilátásba helyezik, hogy közöttük zavartalan béke, valamint őszinte és állandó barátság fog fennállani. Ilyen pl. a Magyarország által Törökországgal kötött barátsági szerződés (1924 : XVI. t.-c.), valamint az Amerikai Egyed