Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Bordighera - Bordó - Bordói borok - Bordói lé - Bordone Paris - Bordos (Bordişiu) - Bordoşiu - Bordűr - Bordy Bella - Boreas - Boreča - Borecet és házi készítése - Borejci - Borélesztő - Bórexhalációk - Borfestő növények - Borfogyasztási adó - Borg Arne - Borgáta - Borghese-család - Borghese-villa

­ára az ottani egyetemen. A storológia és a fertőző betegségek diagnosztikai mód­szereinek kiépítése terén kifejtett munkás­ságáért 1919-ben Nobel-díjat nyert. Gengou­­val együtt felfedezte 1906-ban a B.­Gengou bacillust (v. pertussis bacillus), a szamár­köhögés kórokozóját. E bacillusok kicsi pálcák, a legapróbb bacillusok közé tar­toznak s a beteg légutainak váladékában és köpetében mutathatók ki. Ugyancsak Gengouval együtt fedezte fel a B.­Gengou­­féle, v. komplement kötési reakciót, mely a vérbaj laboratóriumi megállapításában ma általánosan használt Wassermann-féle reakciónak alapja. Bordighera [Agera], város Olaszország­ban, Imperia tartományban, a Riviéra di Ponentén, a francia határ közelében. Ten­geri fürdő és téli üdülőhely, virágterme­lés. (1931) 6725 lak. Bordó. 1. Bordósíp, 1. Bourdon. 2. Mély lilásvörös szín neve, gyakran egyértelmű­nek használják a bíborral és a szederjes­sel (bordeaux). Bordói borok, 1. Bordeauxi borok. Bordói lé, 1. Bordeauxi lé. Bordone Paris, olasz festő, *1500, 1l570. Legjobb műveiben mintegy egyesítette Ve­lence fénykora művészi értékeit (Tiziano, Giorgione), a ragyogó színt, a pompázó nagyúri élet fényes külsőségeit. Pompás reprezentációs műve: A halász átadja a dogenek Szt. Márk gyűrűjét (Velence). Ol­tárképeket, mitológiai alakokat, képmáso­kat is festett. Bordos (Bordosiu), udvarhelymegyei köz­ség, Tr­­ója Romániához tartozik, (1930) 492 lak. Bordogiu, 1. Bordos (Románia). Bordar (francia: bordűré), a. m. szegély, szél, beszegés. Bordy Bella, az Operaház szólótáncos­nője, *1912. 1924 óta az Operaház tagja. Boreas, az É.-i szél görög neve. A mí­toszban féktelen erejű isten, ki szerelme­sét, Oreithyia athéni királyleányt, elra­gadta magával Thrákiába. Boreca, 1. Borháza (Jugoszlávia), Borecet és házi készítése. A bor alkohol­­tartalmát, levegővel való érintkezés mel­lett s meleg helyen, az ecetbaktériumok rövid idő alatt B.-té változtatják. A bak­tériumok a bor területén élnek, majd a fenékre ülepednek, az ecetágyba. Házi­lag úgy készíthetünk B.-et, hogy alkal­mas edénybe néhány ujjnyi szőlőtörkölyt teszünk s ezt jó borecettel, ennek hiányá­ban más ecettel leöntjük. Ezután az edényt meleg helyre tesszük s több rész­letben, heti időközökben, borral teleönt­­jü­k, nyílását vászonnal bekötjük. A fel­öntött bor 25—30 C°-on rövid idő alatt ecetté változik. L. még Ecet, Borejci, 1. Borhida (Jugoszlávia). Borélesztő, a tömlősgombák közé tartozó egysejtű növény. A must és bor cukor­­tartalmát szeszre és szénsavra bontja, Borghese-villa vagyis elerjeszti. Legjobb borélesztő a Saccharomyces ellipsoideus. Használnak mesterségesen tenyésztett ú. n. kultúr­­élesztőket is, a must kierjesztésére. Borexhalációk, földtani műszó. B. rend­szerint a vulkanikus működés utóhatása­ként jelentkezik. A földkéreg hasadékain különböző gőzök törhetnek elő. Ha bort is tartalmaznak, akkor B.-nak hívják őket. Borfestő növények. Vörös borok színének javítására használják a fekete áfonya, az alkörmös bogyóit (képét 1. a 243. 1.), a mályva virágát, a berzsenyi út, stb. Ezek használatát a magyar bortörvény tiltja. Fehér borok színének javítására a vad­sáfrány virága, a szaflor használatos, mely zöldessárga színt ad a bornak. Hasz­nálatát a bortörvény megengedi. Borfogyasztási adó. A városok (községek) az 1923:XXXIII. t. c 3. §-a értelmében jo­gosultak arra, hogy a területükön elfo­gyasztott bor után, önálló alapon B.-t szedjenek. A B. kezelése, beszedése és ellen­őrzése tárgyában minden város (község) önálló szabályrendeletet alkot. Ha a köz­ség szabályrendelete a pénzügyminiszté­rium által közölt mintával teljesen egye­zik, azt a vármegye törvényhatósága, el­lenkező esetben pedig, továbbá a városok által alkotott szabályrendeletet minden esetben a belügyminiszter a pénzügymi­niszterrel egyetértőleg hagyja jóvá. A bor­termelők az általuk és háztartásuk által elfogyasztott, valamint cselédségüknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén kiszolgáltatott boraik után 50%-os adókedvezményben részesülnek, ha erre való igényüket a községi elöljáróságnál évenként bejelentik A B. maximális téte­lét a pénzügyminiszter állapítja meg. A községek (városok) ennél kisebb összegű adót is megállapíthatnak a saját terüle­tükre nézve. A B. maximális tétele jelen­leg egy hl bor után a következő: • bor után bormust és­­ szövécpíre után: Budapesten..................... 9­50 P 6­80 P 20.000-t meghaladó né­pességű városokban 9 — „ G 80 „ 10—20.000 lakosú városok­ban.............................. T— „ 6­­ „ 10.000-t meg nem haladó népességű helységekben 6­­ „ 5 — „ Borg Arne, svéd úszóbajnok, *1900. Sok­szoros olimpiai győztes, az 1925—28. évek­ben 200—1500 m-es távon a legelső. Borgáza, kir. Vas vm. celldömölki j.-ában, u. p. Káld. u. t. Jánosháza. (1930) 448 lak. Borghese­ exadód [borgéze], Sienából szár­mazik, hol 1238-ban tűnt­ fel. Marcantonio 1541-ben Rómába telepedett, ennek egyik fia, Camillo, V. Pál néven 1621-ig pápa volt. A család 1605-től hercegi ranggal bír. Borghese-villa [borgéze], Róma egyik legnagyobb szabású villája, túl a Porta del Popolón. Scipione Borghese bíboros

Next