Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Böge - Bögellő - Bőgés - Bögő - Bgölylárvabetegség - Bögölyök (Tabanidae) - Bögölypatony (Dolnia Potôn) - Bőgőmajmok - Bögöt - Bögöte - Bögöz (Mugeni) - Böhlau Helene - Böhm (Bánkúti) Dezső - Böhm Georg - Böhm Gusztáv - Böhm Henrik - Böhm Károly - Böhm Pál - Böhm Theobald - Bohme Franz Magnus - Böhme Jakob
Bőlle a rekeszizom összehúzódik és a nyelőcsőn át levegőt szív a gyomorba; ez a levegő aztán ismét a szájon át hangosan eltávozik. A B. a közérzetet tetemesen megjavítja. Böge, eredeti jelentésében a. m. megrekedt, lassan folydogáló víz v. mederszakasz. Innen származtatják a Bega folyó nevét is. Újabban a hajózócsatornák v. csatornázott folyók két vízlépcsője (duzzasztó és zsilip) közötti szakaszát nevezik B.-nek. Bögellő, pozsonymegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 401 lak. B'"gés, 1. Szarvasbőgés. Bőgő, 1. B. v. böggő, régies elnevezése a dunai fahajó elején, a fedélzet fölé emelkedő orrtőke ormán elhelyezett csigavonalas faragványnak. 2. Mint hangszer 1. Cselló (Kis-B.) és Nagybőgő. Bögölylárvabetegség, elsősorban szarvasmarhákon észlelhető megbetegedés. A marhabögöly-legyek lárvái a hát és ágyéktájék bőre alatt diónyi genyes csomókat okoznak s a bőrt átfúrják; a bőr legértékesebb részének kilyuggatása által súlyos gazdasági kárt okoznak. Kivételesen a B. emberen is előfordul. Bögölyök (Tabanidae), a kétszárnyúak v.legyek (Biglera) rendjébe tartozó rovarok; mintegy 2000 fajuk ismeretes. Közepes és nagytermetű állatok. Hímjeik növénynedvekkel táplálkoznak, nőstényeik melegvérű állatok, főként emlősök vérét szívják, eközben egyesek veszedelmes betegségek csíráit oltják emberbe, állatba. Nálunk főként a patás állatokat támadják, de az embert sem kímélik. Legfontosabbak közülük: a közönséges marha-B. (Tabanus bovinus), az esőhozó pöcsök (Haematopata pluvialis), az aranyszemű pöcsök (Chrysops coecotiens). Bögölypatony (Dolnia Poton), pozsonymegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 474 lak. Bőgőmajmok, azRoMomi nemzetségbe tartozó majmok összefoglaló neve; rendszertanilag a szélesorrú majmok (Ploltyrrhini) alrendjében, a körmösmajom-félék (Cebidae) családjába tartoznak. Jellemző sajátságuk hólyagszerűen felfújt nyelvcsontjuk, mely hangadásnál hangerősítőként szerepel. Kapaszkodó farkkal bíró, meglehetősen ártalmatlan, falevelekkel táplálkozó, nagyon hangos állatok, hangjuk messzire hangzó bőgés. Fajaik D.-Amerikában nagyon gyakoriak, a legismertebb köztük a főként az Amazonas táján honos vörös B. (Alouatta seniculus), ottani nevén guariba v. aluate. A B.-prém a kevésbbé nemes majomprémek között is az olcsóbbak egyike. Bögöt, kk. Vas vm. sárvári j.-ában, (1930) 412 lak. Tt. p. és u. t. Porpác. Bögöte, kk. Vas vm. sárvári j.-ában, a sárvár—zalabéri vasútvonal mentén. (1930) 716 lak. Kat. temploma 1756-ból való. Bögöz (Mugeni), udvarhelymegyei község, Tróta Romániához tartozik, (1930) 1246 lak. A ref. templomban XIV. és XV. sz.-beli faliképek, Szt. László és Szt. Margit életéről. Böhlau Helene, német írónő, *1859. Sok realisztikus regényt írt, amelyeknek fv.erénye a női lélek finom elemzése. (Der Rangierbahnhof, Halbiier, im Garten der Frau Marie Strom), önéletrajzi regénye: Isebie, Böhm (Bánkúti) Dezső, zenei író, *1887. Az ev. leánykollégium igazgatója. Zenetörténeti munkákat ír. Magyar zenetörténetet adott ki német nyelven (1930). Böhm Georg, német zeneszerző, zongora és orgonaművész, *1661, +1733. Reinken tanítványa, hamburgi, később lüneburgi orgonista. Zongora muzsikája és kantáta műfaja nagy hatással volt Bachra. Böhm Gusztáv, zeneszerző, karmester, *1823. +1878. A Nemzeti Színház hegedűse, majd Szerdahelyi J. dalműtársulatának karmestere volt; a magyar nótát társaságával együtt külföldi hangversenykörutakon propagálta. Később a Nemzeti Színház operai rendezője lett. Több operát és dalművet írt. (Debreceni bíró, vígopera, 1863.) Böhm Henrik, építész, *1867, +1936. Az ő műve az újpesti városháza, a pöstyéni Zöldfa-szálló, egy sor budapesti lakóház. Böhm Károly, filozófus, *1846, +1911. A legkiválóbb és legeredetibb magyar gondolkodók egyike. Főműve Az ember és világa (5 kötet). Comte pozitívizmusának és Kant idealizmusának az összeegyeztetésére törekedett, de igazi szellemi vezetője Fichte bölcselete volt. Rendszerében azonban sok eredetiség van, különösen értékelmélete egészen új nyomokon halad s vele a külföld filozófusait messze megelőzte. Mint kolozsvári egyetemi tanár, rendkívül nagy személyes hatást tett tanítványaira; ezeknek egyike, Bartók György írta meg életrajzát. Böhm Pál, festő, *1839, +1905. Szinte egész életét Münchenben töltötte, de gyermekkori emlékek s néhány magyarországi úti benyomás alapján cigányokat, magyar parasztokat festett, realista modorban. Ezek s a róluk külföldi lapokban is megjelent illusztrációk népszerűvé tették nevét. Néhány képe a Szépművészeti Múzeumban van. Böhm Theobald, német fuvolaművész és hangszerépítő, *1794, +1881. Ő látta el a fuvolát billentyűkkel. (B.-fuvola). Böhme Franz Magnus, német zenei író és folklorista, *1827, +1898. Nagybecsű német népdalgyűjtemények kiadója: Altdeutsches Liederbuch (1877), Volkstümliche Lieder der Deutschen (1895), Deutsches Kinderlied und Kinderspiel (1897) stb. Böhme Jakob, német író, *1575, +1624. A német misztika utolsó és legnagyobb képviselője. Csizmadiamester volt, önerejéből küzdötte fel magát jelentős szellemi magas-